Noha ugyanabból a megtermékenyített petesejtből származnak, mégis lehet genetikai különbség az egypetéjű ikrek között - derítette ki egy amerikai kutatás.
Az egypetéjű ikrek esetében egyetlen megtermékenyített petesejt az első osztódáskor különválik, majd a két rész fejlődik tovább egy-egy embrióvá, ezért ekkor teljes mértékben egyezik genetikai állományuk, vagyis természetes klónjai egymásnak. Ugyanakkor egy frissen megjelent tanulmány szerint akár több száz mutáción is átmehetnek az embriók sejtjei.
Az Amerikai Humángenetikai Társaság konferenciáján Rui Li, a McGill Egyetem epidemiológusa ismertette kutatását, amely arra kereste a választ, hogy miért fordulnak elő bizonyos rákos megbetegedések az ikrek egyikében, míg a másikban nem jelentkezik a betegség. Míg a korábbi tanulmányok kizárólag a spermiumban és petesejtben jelenlévő vagy létrejövő mutációkra koncentráltak, Li a testi sejtek mutációira koncentrált. Ezek a genetikai változások, "másolási hibák" már az egész korai fejlettségű magzat sejtjeiben előfordulhatnak.
Más kutatások megmutatták, hogy kémiai módosulások, vagy epigenetikus (vagyis génváltozás nélküli) hatások befolyásolhatják, hogy mely gének kapnak nagyobb szerepet az évek során. Ezek szintén olyan faktorok, amelyek az egypetéjű ikrek különbözőségét bizonyítják - olvasható a LiveScience.com című online tudományos magazinban.
Hogy megfejtsék, milyen gyakorisággal fordulnak elő ezek a hatások, Li és kollégái 92 egypetéjű ikerpár genomját vizsgálták meg, több száz ezer pontot hasonlítva össze a DNS-láncokon. A kutatók ezzel azokat a mutációs különbségeket tudják megállapítani, amelyek még a nagyon korai magzati fejlődés idején keletkeztek, és a testi sejtek nagy részében jelen vannak.
Ezt követően kiszámolták az effajta mutációk előfordulásának gyakoriságát. A vizsgált ikrek közül mindössze két párnál találtak mutációs különbséget, ami azt jelenti, hogy a génváltozás valószínűsége egy a tízmillióhoz-tízmilliárdhoz. Ez látszólag rendkívül ritka jelenségnek tűnik, számbavéve, hogy a testen belül a sejtek több billiószor osztódnak, ez már nem olyan kicsi esély: azt jelenti, hogy egy egypetéjű ikerpár tagjai között átlagosan 359 genetikai különbséget találunk.
A kutatás egyik gyengéje, hogy csak megbecsülni tudja a vérsejtek mutációs rátáját. Mivel néhány sejt a testben gyakrabban osztódik, így ez a fenti eredményt megnövelheti. Más sejtekben - mint például a lassan regenerálódó agysejtek esetében - a mutációs gyakoriság sokkal alacsonyabb lehet. Li ezért hangsúlyozza, hogy más szöveteket mutációs gyakoriságát is meg kell vizsgálni" a pontosabb kép kialakításához.
Egyre több az iker
Ikreket nevelni nem egyszerű, de csodálatos. A köztük lévő, számunkra megmagyarázhatatlannak tűnő kapocs az életüket végigkíséri - sokak szerint még akkor is, ha valamilyen ok folytán nem együtt nevelődnek. Épp ezért nem árt néhány információ, hogy jobban megérthessük őket.
Az ikrek száma látványosan nő. Ennek több oka is van: egyrészt a lombik-programok nagyobb számával magyarázható, másrészt azzal is, hogy a gyermekvállalás időben kitolódik. Dr. Czeizel Endre szerint minél idősebb az anya és minél többedik a terhesség, annál nagyobb a valószínűsége az ikerterhességnek. Persze a családban előforduló ikrek is jelezhetik a hajlamot, minél közelebbi a rokonsági fok, annál inkább. A szakemberek szerint sokszor minden második generációban erősödik ez a tendencia.
Az egypetéjű ikrek genetikailag egyformák, az avatatlan szem nem is mindig tudja őket megkülönböztetni, bár sokszor egy-egy anyajegy vagy más ismertetőjel segít a felismerésben. Mindig egyforma neműek. Sokkal nagyobb a viselkedésbeli hasonlóság, mint a kétpetéjűeknél, ahol fele arányban fordulnak elő fiú-lány párosok. Ebben az esetben jobban különböznek a babák egymástól, láthattunk már esetleg szőke kék szemű kislánynak barna zöldszemű fiú ikertestvérét. Személyiségben jobban különbözhetnek, de a kötődés náluk is nagyon erős. Gondoljunk bele, hogy kilenc hónapot teljes testközelségben töltöttek egymás mellett, fogták a másik rezdüléseit. Az egypetéjűek legtöbbször egy burokban növekednek, a kétpetéjűek két különbözőben.
A fogantatás maga is valódi verseny. Az ikreknél dupla nyertes viszi el a pálmát. De ezzel a versengés nem fejeződik be, még ha annyira szeretik is egymást, és akkora is az összhang, akkor is előfordul a környezet állandó "szondáztatása": vajon apa vagy anya kire figyel oda jobban. Nem a megszokott testvérféltékenység ez, de néha az sem elég nekik, ha két kezünk van: mindegyik a teljes ölelésünket akarja. Épp ezért nem árt, ha időnként külön fordítunk mindkettőre egy kis figyelmet. Légy nagyon szemfüles, mivel szinte állandóan együtt vannak, a köztük lévő kis csibészkedéseket, piszkálódást, erőnléti játékokat nem is biztos, hogy észrevesszük. Mivel az egypetéjűeket tényleg nehéz megkülönböztetni, sokszor közös néven hívják őket. De a gyerekek személyiségfejlődése miatt fontos a megkülönböztetés.
Kézenfekvő lenne, hogy ha egyformának születtek, ugyanabba öltöztessük őket. De higgyük el, fontos a ruházkodásban is a megkülönböztetés - nem csak a felnőttek felismerésének segítése miatt, hanem azért is, hogy ők megszokják, nem kell feltétlenül egyformának lenniük.
Az Amerikai Humángenetikai Társaság konferenciáján Rui Li, a McGill Egyetem epidemiológusa ismertette kutatását, amely arra kereste a választ, hogy miért fordulnak elő bizonyos rákos megbetegedések az ikrek egyikében, míg a másikban nem jelentkezik a betegség. Míg a korábbi tanulmányok kizárólag a spermiumban és petesejtben jelenlévő vagy létrejövő mutációkra koncentráltak, Li a testi sejtek mutációira koncentrált. Ezek a genetikai változások, "másolási hibák" már az egész korai fejlettségű magzat sejtjeiben előfordulhatnak.
Más kutatások megmutatták, hogy kémiai módosulások, vagy epigenetikus (vagyis génváltozás nélküli) hatások befolyásolhatják, hogy mely gének kapnak nagyobb szerepet az évek során. Ezek szintén olyan faktorok, amelyek az egypetéjű ikrek különbözőségét bizonyítják - olvasható a LiveScience.com című online tudományos magazinban.
Hogy megfejtsék, milyen gyakorisággal fordulnak elő ezek a hatások, Li és kollégái 92 egypetéjű ikerpár genomját vizsgálták meg, több száz ezer pontot hasonlítva össze a DNS-láncokon. A kutatók ezzel azokat a mutációs különbségeket tudják megállapítani, amelyek még a nagyon korai magzati fejlődés idején keletkeztek, és a testi sejtek nagy részében jelen vannak.
Ezt követően kiszámolták az effajta mutációk előfordulásának gyakoriságát. A vizsgált ikrek közül mindössze két párnál találtak mutációs különbséget, ami azt jelenti, hogy a génváltozás valószínűsége egy a tízmillióhoz-tízmilliárdhoz. Ez látszólag rendkívül ritka jelenségnek tűnik, számbavéve, hogy a testen belül a sejtek több billiószor osztódnak, ez már nem olyan kicsi esély: azt jelenti, hogy egy egypetéjű ikerpár tagjai között átlagosan 359 genetikai különbséget találunk.
A kutatás egyik gyengéje, hogy csak megbecsülni tudja a vérsejtek mutációs rátáját. Mivel néhány sejt a testben gyakrabban osztódik, így ez a fenti eredményt megnövelheti. Más sejtekben - mint például a lassan regenerálódó agysejtek esetében - a mutációs gyakoriság sokkal alacsonyabb lehet. Li ezért hangsúlyozza, hogy más szöveteket mutációs gyakoriságát is meg kell vizsgálni" a pontosabb kép kialakításához.
Egyre több az iker
Ikreket nevelni nem egyszerű, de csodálatos. A köztük lévő, számunkra megmagyarázhatatlannak tűnő kapocs az életüket végigkíséri - sokak szerint még akkor is, ha valamilyen ok folytán nem együtt nevelődnek. Épp ezért nem árt néhány információ, hogy jobban megérthessük őket.
Az ikrek száma látványosan nő. Ennek több oka is van: egyrészt a lombik-programok nagyobb számával magyarázható, másrészt azzal is, hogy a gyermekvállalás időben kitolódik. Dr. Czeizel Endre szerint minél idősebb az anya és minél többedik a terhesség, annál nagyobb a valószínűsége az ikerterhességnek. Persze a családban előforduló ikrek is jelezhetik a hajlamot, minél közelebbi a rokonsági fok, annál inkább. A szakemberek szerint sokszor minden második generációban erősödik ez a tendencia.
Az egypetéjű ikrek genetikailag egyformák, az avatatlan szem nem is mindig tudja őket megkülönböztetni, bár sokszor egy-egy anyajegy vagy más ismertetőjel segít a felismerésben. Mindig egyforma neműek. Sokkal nagyobb a viselkedésbeli hasonlóság, mint a kétpetéjűeknél, ahol fele arányban fordulnak elő fiú-lány párosok. Ebben az esetben jobban különböznek a babák egymástól, láthattunk már esetleg szőke kék szemű kislánynak barna zöldszemű fiú ikertestvérét. Személyiségben jobban különbözhetnek, de a kötődés náluk is nagyon erős. Gondoljunk bele, hogy kilenc hónapot teljes testközelségben töltöttek egymás mellett, fogták a másik rezdüléseit. Az egypetéjűek legtöbbször egy burokban növekednek, a kétpetéjűek két különbözőben.
A fogantatás maga is valódi verseny. Az ikreknél dupla nyertes viszi el a pálmát. De ezzel a versengés nem fejeződik be, még ha annyira szeretik is egymást, és akkora is az összhang, akkor is előfordul a környezet állandó "szondáztatása": vajon apa vagy anya kire figyel oda jobban. Nem a megszokott testvérféltékenység ez, de néha az sem elég nekik, ha két kezünk van: mindegyik a teljes ölelésünket akarja. Épp ezért nem árt, ha időnként külön fordítunk mindkettőre egy kis figyelmet. Légy nagyon szemfüles, mivel szinte állandóan együtt vannak, a köztük lévő kis csibészkedéseket, piszkálódást, erőnléti játékokat nem is biztos, hogy észrevesszük. Mivel az egypetéjűeket tényleg nehéz megkülönböztetni, sokszor közös néven hívják őket. De a gyerekek személyiségfejlődése miatt fontos a megkülönböztetés.
Kézenfekvő lenne, hogy ha egyformának születtek, ugyanabba öltöztessük őket. De higgyük el, fontos a ruházkodásban is a megkülönböztetés - nem csak a felnőttek felismerésének segítése miatt, hanem azért is, hogy ők megszokják, nem kell feltétlenül egyformának lenniük.
0 Megjegyzések