Egész Európában megtalálható, Magyarországon is meghonosodott cserje, a rózsafélék családjába tartozik. Népies nevei: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva. 

Gyógyhatásai:

Drogját áprilisban szedhető virágai, októberben gyűjtött termései adják.

A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.
Házi alkalmazása:teakészítés: 1 evőkanálnyi szárított virágot 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3x2 dl tea fogyasztása ajánlott. Hólyag- és vesebántalomnál társíthatjuk cickafarkfűvel, orbáncfűvel és aranyvesszővel.

Kökénylikőr: A fáradságos munkával leszedett kökényterméseket megmossuk és megszárítjuk. Kb. 1,5 kg érett kökényt befőttesüvegbe teszünk, 1,5 kg cukrot teszünk hozzá, jól összekeverjük. 4-5 rúd fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával ízesítjük, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával felöntjük. 5-6 hétig érleljük, majd leszűrjük. A hideg téli napokon 1 kis pohárnyi kökénylikőr felmelegít, sült húsok mellé készített szószokba is tehetjük vagy vendégeknek desszert mellé kínálhatjuk.(Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított patxaran kökénylikőr.)
Házi termesztése:kertekbe ültetve egyszerűen termeszthető évelő, kb. 4 m magas tövises cserje, rossz kerítés mellé ültetve áthatolhatatlan élő sövényként használható. Virágait áprilisban szedjük, megszárítva papírdobozban tároljuk. Termése éretten kékes-fekete fanyar ízű csonthéjas bogyó, télen is az ágakon marad. A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelőként is értékesek.