Török régészek az ókori Epheszosz romjaihoz közel Antandrosz ókori városát kutatják, céljuk, hogy feltárják az Anatóliában egykor élt kimmerek nyomait. A most folyó ásatásokból kiderülhet, hogy szkíta és hun nyomokat érdemes Kisázsiában is kutatni.
Egy ősi város nyomában
Gürdzsan Polat, az Ege Egyetem professzora, a feltárás vezetője a sajtónak elmondta, hogy megpróbálják megtalálni az ókori kimmer települést, melyről egy kései római szerző, Sztefanosz Bizantosz számolt be, ő Kimmérisznek nevezte a Márvány-tenger partján elterülő ősi települést. A név arra utal, hogy alapítói azok a lovas népek voltak, akik a Kr. e. 7. században sorra támadták meg a hettiták után felemelkedő kisázsiai államokat. A történészek eddig úgy hitték, hogy a kimmerek a hadjárat végeztével visszavonultak a Kaukázus térségébe és nem telepedtek Anatólia területén.
Görög emlékek
Polat azonban Bizantosz munkája alapján arra következtetett, hogy a félelmetes lovasok legalább száz évig éltek a Dardanellák közelében, Antandrosz településen. Kimmeriszt a Kr. e. 5. században beszivárgó milétoszi és leszboszi telepesek Antandrosznak nevezték és azóta így szerepel a történeti forrásokban. A régi görög történetírók tudták, hogy a város idegen, vagyis nem görög alapítású, de, hogy pontosan kik is hozták létre, azzal már nem voltak tisztában, ezért a pelaszgokat és a trákokat hitték őslakóknak. A Kr. e. 4. században élt Arisztotelész volt az első, aki egy régi felirat alapján a kimmerek városát látta benne.
Feltáruló emlékek
Polat tisztában van azzal, hogy önmagában néhány forrásadat még nem lehet perdöntő bizonyíték, éppen ezért régészetileg is bizonyítani akarja azt, hogy az ókori Epheszosz szomszédságában kimmerek éltek. A régész arra is felhívta a figyelmet, hogy a város stratégiailag fontos helyen feküdt, a Dardanellákhoz közel, így az ott élők jelentős bevételre tettek szert a tengeri kereskedelemből. Ők ellenőrizték továbbá azt, hogy kik haladnak át a Fekete-és a Földközi tenger közti szoroson. A régészeti feltárás most a város három részén folyik. Eddig megtalálták a késői, római kori réteget, ahol régi házak és hivatali épületek tárultak fel. A török kutatócsoport megtalálta a kimmerekhez köthető Antandrosz temetőjét, mely a Kr. e. 7-6. század között volt használatban. A feltárt sírokból nyilvánvalóvá vált, hogy a halottakat elhamvasztották, csak a hat éven aluli gyerekek testét temették el. Harmadikként találtak egy vastag szénréteget, mely a Kr. e. 6. század első feléből származott, arról azt gondolják, hogy egy nagy háborúskodásnak vagy csatának a nyoma lehet, mely véget vetett a kimmerek anatóliai uralmának. Talán a szkíta népek a lüdökkel hadakoztak, akik éppen akkortájt erősödtek meg Kisázsia nyugati felén. A régészek abban bíznak, hogy még nagyon értékes leletek kerülhetnek elő a temetőből és feltárulhat a kimmer művészet néhány remekműve.
Gürdzsan Polat, az Ege Egyetem professzora, a feltárás vezetője a sajtónak elmondta, hogy megpróbálják megtalálni az ókori kimmer települést, melyről egy kései római szerző, Sztefanosz Bizantosz számolt be, ő Kimmérisznek nevezte a Márvány-tenger partján elterülő ősi települést. A név arra utal, hogy alapítói azok a lovas népek voltak, akik a Kr. e. 7. században sorra támadták meg a hettiták után felemelkedő kisázsiai államokat. A történészek eddig úgy hitték, hogy a kimmerek a hadjárat végeztével visszavonultak a Kaukázus térségébe és nem telepedtek Anatólia területén.
Görög emlékek
Polat azonban Bizantosz munkája alapján arra következtetett, hogy a félelmetes lovasok legalább száz évig éltek a Dardanellák közelében, Antandrosz településen. Kimmeriszt a Kr. e. 5. században beszivárgó milétoszi és leszboszi telepesek Antandrosznak nevezték és azóta így szerepel a történeti forrásokban. A régi görög történetírók tudták, hogy a város idegen, vagyis nem görög alapítású, de, hogy pontosan kik is hozták létre, azzal már nem voltak tisztában, ezért a pelaszgokat és a trákokat hitték őslakóknak. A Kr. e. 4. században élt Arisztotelész volt az első, aki egy régi felirat alapján a kimmerek városát látta benne.
Feltáruló emlékek
Polat tisztában van azzal, hogy önmagában néhány forrásadat még nem lehet perdöntő bizonyíték, éppen ezért régészetileg is bizonyítani akarja azt, hogy az ókori Epheszosz szomszédságában kimmerek éltek. A régész arra is felhívta a figyelmet, hogy a város stratégiailag fontos helyen feküdt, a Dardanellákhoz közel, így az ott élők jelentős bevételre tettek szert a tengeri kereskedelemből. Ők ellenőrizték továbbá azt, hogy kik haladnak át a Fekete-és a Földközi tenger közti szoroson. A régészeti feltárás most a város három részén folyik. Eddig megtalálták a késői, római kori réteget, ahol régi házak és hivatali épületek tárultak fel. A török kutatócsoport megtalálta a kimmerekhez köthető Antandrosz temetőjét, mely a Kr. e. 7-6. század között volt használatban. A feltárt sírokból nyilvánvalóvá vált, hogy a halottakat elhamvasztották, csak a hat éven aluli gyerekek testét temették el. Harmadikként találtak egy vastag szénréteget, mely a Kr. e. 6. század első feléből származott, arról azt gondolják, hogy egy nagy háborúskodásnak vagy csatának a nyoma lehet, mely véget vetett a kimmerek anatóliai uralmának. Talán a szkíta népek a lüdökkel hadakoztak, akik éppen akkortájt erősödtek meg Kisázsia nyugati felén. A régészek abban bíznak, hogy még nagyon értékes leletek kerülhetnek elő a temetőből és feltárulhat a kimmer művészet néhány remekműve.
0 Megjegyzések