Egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Egyértelműen kijelenthető, hogy az új földtörvény megakadályozza az úgynevezett zsebszerződések életbelépését - reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Európai bírósági döntés értelmében a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága ugyan uniós alapjog, de a föld mint különleges ,,jószág" esetében ez korlátozható. A közösségben tehát megengedhető a földszerzés előzetes hatósági engedélyezési eljáráshoz kötése. A szakpolitikus szerint ez teszi majd lehetetlenné hazánkban is a zsebszerződések életbelépését.
Jelenleg nagyon sok külföldi bérel hazánkban legális módon termőföldet, s vélelmezhetően a bérleti szerződés mellett egy nem nyilvános megállapodás is létezik, amely arról rendelkezik, hogy a jelenleg zsebben lapuló adásvételi szerződés abban a pillanatban életbe lép, amint megszűnik a külföldiek földvásárlási tilalma, ami uniós vállalásunk szerint 2014. május elsején fog bekövetkezni. Ezt a helyzetet kell meggátolni, vagyis hogy a bérleti szerződés ne alakuljon át a titkolt megállapodás értelmében adásvételi szerződéssé - világított rá a honatya. Véleménye szerint erre alkalmas az új földforgalmi törvény, mivel előzetes hatósági engedélyezési eljáráshoz köt minden egyes kontraktust. A törvény egyértelműen tisztázza: földszerző csak természetes magánszemély, ezen belül is kizárólag földműves lehet, aki az eladásra kínált birtok húsz kilométeres körzetében lakott az adásvételt megelőző három évben.
Amennyiben tehát valaki életbe szeretné léptetni zsebszerződését, úgy előbb a helyi jegyzőhöz kellene fordulnia, aki az önkormányzatnál kifüggesztené az adott birtokra vonatkozó értékesítési és vételi szándékot, illetve a vevő vételi jogosultságaival kapcsolatos információkat. Ezt követően a birtokpolitikai elvek alapján a helyi földbizottságok véleményeznék a beérkezett ajánlatokat. A szerződéstervezetről pedig e vélemény birtokában egy a későbbiekben felálló állami engedélyező hatóság fog dönteni. A hatóság megkerülhetetlen lesz, mert azt fogja megvizsgálni, hogy a bérlő vagy vásárló fél megfelel-e a földtörvényben előírt kritériumoknak, illetve a családi gazdálkodásról és az üzemszabályozásról szóló törvényi feltételeknek.
A jogszabály egyébként általánosságban is kiszűri a spekulánsokat a földpiacról, hiszen ahhoz, hogy valaki a jövőben termőföldet vásároljon, eleget kell tennie a földművesi minősítésre vonatkozó előírásoknak: többek között a családi gazdálkodók, őstermelők és egyéni vállalkozók esetében minimum középfokú agrárvégzettséget írnak elő, egyéb esetben államigazgatási szerv által igazolt mezőgazdasági tevékenységet és aranykalászos minősítés meglétét követelik meg legalább három évre visszamenőleg.
Jelenleg nagyon sok külföldi bérel hazánkban legális módon termőföldet, s vélelmezhetően a bérleti szerződés mellett egy nem nyilvános megállapodás is létezik, amely arról rendelkezik, hogy a jelenleg zsebben lapuló adásvételi szerződés abban a pillanatban életbe lép, amint megszűnik a külföldiek földvásárlási tilalma, ami uniós vállalásunk szerint 2014. május elsején fog bekövetkezni. Ezt a helyzetet kell meggátolni, vagyis hogy a bérleti szerződés ne alakuljon át a titkolt megállapodás értelmében adásvételi szerződéssé - világított rá a honatya. Véleménye szerint erre alkalmas az új földforgalmi törvény, mivel előzetes hatósági engedélyezési eljáráshoz köt minden egyes kontraktust. A törvény egyértelműen tisztázza: földszerző csak természetes magánszemély, ezen belül is kizárólag földműves lehet, aki az eladásra kínált birtok húsz kilométeres körzetében lakott az adásvételt megelőző három évben.
Amennyiben tehát valaki életbe szeretné léptetni zsebszerződését, úgy előbb a helyi jegyzőhöz kellene fordulnia, aki az önkormányzatnál kifüggesztené az adott birtokra vonatkozó értékesítési és vételi szándékot, illetve a vevő vételi jogosultságaival kapcsolatos információkat. Ezt követően a birtokpolitikai elvek alapján a helyi földbizottságok véleményeznék a beérkezett ajánlatokat. A szerződéstervezetről pedig e vélemény birtokában egy a későbbiekben felálló állami engedélyező hatóság fog dönteni. A hatóság megkerülhetetlen lesz, mert azt fogja megvizsgálni, hogy a bérlő vagy vásárló fél megfelel-e a földtörvényben előírt kritériumoknak, illetve a családi gazdálkodásról és az üzemszabályozásról szóló törvényi feltételeknek.
A jogszabály egyébként általánosságban is kiszűri a spekulánsokat a földpiacról, hiszen ahhoz, hogy valaki a jövőben termőföldet vásároljon, eleget kell tennie a földművesi minősítésre vonatkozó előírásoknak: többek között a családi gazdálkodók, őstermelők és egyéni vállalkozók esetében minimum középfokú agrárvégzettséget írnak elő, egyéb esetben államigazgatási szerv által igazolt mezőgazdasági tevékenységet és aranykalászos minősítés meglétét követelik meg legalább három évre visszamenőleg.
0 Megjegyzések