A Szociális Unió javaslatát, hogy a természetes személyek részesüljenek hatékonyabb csődvédelemben, az alkotmányügyi bizottság kormánypárti tartózkodó-szavazatokkal nem engedte a plenáris ülés elé. Pedig Szili Katalin több millió rászorultról és veszélyeztetettről beszélt. Állítása szerint közel másfél millióan élnek kevesebb, mint 62 ezer forintból. A koalíciós képviselők viszont azzal érveltek, hogy a kormány hamarosan saját javaslatot nyújt be a magáncsődről. A volt házelnök szerint a nemzeti együttműködés rendszere a mai leszavazással végleg kiüresedett.
„Tudom, hogy annyi esélyem van itt a bizottság előtt, mint a hintalónak az epsoni derbin. Megpróbálok mégiscsak a lelkiismeretükre hagyatkozni” – vezette fel mondandóját Szili Katalin volt házelnök, akinek szociális törvénycsomagja a múlt héten elbukott. Most a fizetésképtelenné vált vagy veszélybe kerültek megmentéséért vetett be mindent. Érvei szerint ’90 óta az átlagbérek megtízszereződtek, az alapvető termékek árai viszont 200 szorosára emelkedtek. A törlesztő részletek és költségek – sokszor az állami szabályozás hiányosságai miatt elszabadultak – így sokan adósságspirálba kerültek. A szabály úgy szólna: ha félmillió forintnál kisebb a lejárt tartozás, az adós nem kérhet csődvédelmet. Kérelmet csak akkor terjeszthetne elő, ha tartozása túllépi a háztartás 3 havi nettó jövedelmét. A kevéssé tudatos adóst védené, hogy a bíróság, a közjegyző és a hitelezők kötelesek lennének megindítani a csődvédelmi eljárást az itt látható feltételek esetén.
„Figyelembe vettük a kormányzó pártoknak azon javaslatait és igényeit is, hogy senki ne maradjon az út szélén” – mondta Szili.
A létminimumot mindenki megérdemli, az alsóközéposztály pedig erősödjék – emlékeztetett a miniszterelnök szavaira Szili, aki szerint a KSH-tükör számai rémisztőek. „50 ezer forint váratlan kiadást nem, vagy csak bajosan tudna fedezni az ország 75 százaléka, megfelelő mennyiségű húsételt nem képes fogyasztani 2 millió 860 ezer ember, ugyanakkor megfelelő fűtés nem biztosított 1 millió 150 ezer embernek” – figyelmeztetett a volt házelnök.
Az ellenzék egyöntetűen támogatta a javaslatot.
„Adjanak olyan lehetőséget a tárgysorozatba vétellel, adjanak olyan esélyt azoknak az embereknek, akik legkiszolgáltatottabbak, és szükségük van a segítségre” – vélekedett a szocialista Lamperth Mónika.
Hogy ennek a részletmegoldásai mennyiben érhetik el szakmaiságban a célt, azon lehet vitatkozni, de ez a javaslat arra érdemes a megfontolásra – vélekedett a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás.
„Fontos, hogy képviselőasszony ezt a javaslatot felveti, éppen ezért én úgy látom, hogy foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, de én a magam részéről megvárnám a kormány javaslatát ezzel összefüggésben” – reagált az ellenzéki támogatásra a fideszes Papcsák Ferenc.
A zárszóban Szili Katalin még hozzátette: „ha nem támogatják a tárgysorozatba vételét – akkor egy dologra fogok következtetni, és ezt sajnálattal mondom, hogy körülbelül így működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere!”
A 18 kormánypárti képviselő tartózkodott – a javaslat készítője még a plénumon is kérheti a Házat, hogy mégis tartson vitát a magáncsődről.
„Tudom, hogy annyi esélyem van itt a bizottság előtt, mint a hintalónak az epsoni derbin. Megpróbálok mégiscsak a lelkiismeretükre hagyatkozni” – vezette fel mondandóját Szili Katalin volt házelnök, akinek szociális törvénycsomagja a múlt héten elbukott. Most a fizetésképtelenné vált vagy veszélybe kerültek megmentéséért vetett be mindent. Érvei szerint ’90 óta az átlagbérek megtízszereződtek, az alapvető termékek árai viszont 200 szorosára emelkedtek. A törlesztő részletek és költségek – sokszor az állami szabályozás hiányosságai miatt elszabadultak – így sokan adósságspirálba kerültek. A szabály úgy szólna: ha félmillió forintnál kisebb a lejárt tartozás, az adós nem kérhet csődvédelmet. Kérelmet csak akkor terjeszthetne elő, ha tartozása túllépi a háztartás 3 havi nettó jövedelmét. A kevéssé tudatos adóst védené, hogy a bíróság, a közjegyző és a hitelezők kötelesek lennének megindítani a csődvédelmi eljárást az itt látható feltételek esetén.
„Figyelembe vettük a kormányzó pártoknak azon javaslatait és igényeit is, hogy senki ne maradjon az út szélén” – mondta Szili.
A létminimumot mindenki megérdemli, az alsóközéposztály pedig erősödjék – emlékeztetett a miniszterelnök szavaira Szili, aki szerint a KSH-tükör számai rémisztőek. „50 ezer forint váratlan kiadást nem, vagy csak bajosan tudna fedezni az ország 75 százaléka, megfelelő mennyiségű húsételt nem képes fogyasztani 2 millió 860 ezer ember, ugyanakkor megfelelő fűtés nem biztosított 1 millió 150 ezer embernek” – figyelmeztetett a volt házelnök.
Az ellenzék egyöntetűen támogatta a javaslatot.
„Adjanak olyan lehetőséget a tárgysorozatba vétellel, adjanak olyan esélyt azoknak az embereknek, akik legkiszolgáltatottabbak, és szükségük van a segítségre” – vélekedett a szocialista Lamperth Mónika.
Hogy ennek a részletmegoldásai mennyiben érhetik el szakmaiságban a célt, azon lehet vitatkozni, de ez a javaslat arra érdemes a megfontolásra – vélekedett a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás.
„Fontos, hogy képviselőasszony ezt a javaslatot felveti, éppen ezért én úgy látom, hogy foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, de én a magam részéről megvárnám a kormány javaslatát ezzel összefüggésben” – reagált az ellenzéki támogatásra a fideszes Papcsák Ferenc.
A zárszóban Szili Katalin még hozzátette: „ha nem támogatják a tárgysorozatba vételét – akkor egy dologra fogok következtetni, és ezt sajnálattal mondom, hogy körülbelül így működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere!”
A 18 kormánypárti képviselő tartózkodott – a javaslat készítője még a plénumon is kérheti a Házat, hogy mégis tartson vitát a magáncsődről.
0 Megjegyzések