A nyüzsgő reneszánsz világot szeretnék újrateremteni Ozorán azzal a másfél milliárd forintos fejlesztéssel, amelynek támogatási szerződését csütörtökön a helyszínen írták alá, és amelynek keretében folytatódik a várkastély felújítása, a község pedig egy reneszánsz főteret kap.
A másfél milliárd forintos uniós és állami támogatásról szóló szerződést Varga Kálmán, a Pipo-várat felügyelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója és Sebestyén Attila, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség operatív igazgatója írta alá.
A szép múltú település jövője szempontjából nagy jelentőségű ez a nap, illetve a most kezdődő beruházás - mondta a szerződéskötés alkalmából Hirt Ferenc országgyűlési képviselő. Hozzátette, biztos abban, hogy sok vállalkozás épül a fejlesztésre, így az fellendülést fog jelenteni a falu számára.
A munka során folytatódik a reneszánsz várkastély felújítása, helyreállítják és feljáróhidakkal egészítik ki az épületet körülvevő várfalat, megújítják a vár kertjét, feltárják a várárkot, amely jelenleg be van temetve.
Készül egy fogadótér az úgy nevezett Kula-kertben ahol parkolót, szabadtéri színpadot, játszóteret alakítanak ki. A település, amely máig sokat megőrzött reneszánsz hangulatából, a felújítás során reneszánsz főteret kap. Minderről Dobó Ágnes, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatóhelyettese beszélt a projektnyitón.
Kiemelte, hogy a fejlesztés egyik érdekessége lesz a "piazza" sarkában lévő gólyafészek "felfedezése". A látogatók nyaranta egy kamera segítségével figyelhetik meg a gólyacsalád életét a szintén felújítandó Esterházy-kocsmában elhelyezett képernyőn.
A Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa kiemelte, hogy a Pipo váraként emlegetett ozorai várkastély "teljesen eltér" a magyarországi műemlékektől, igazi kuriózum, mert a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek másutt csak jelentős átépítésekkel vagy romosan maradtak fenn.
A várkastélyt a település egy Firenzéből érkezett, később szép karriert befutott kereskedősegédnek köszönheti, akit a helybéliek Pipóként emlegettek, és aki feleségének, Borbálának a családi birtokán teremtett egy csöppnyi Firenzét az 1400-as évek elején. A műemléképületre az elmúlt két évtized alatt szakaszosan több mint egymilliárd forintot költöttek.
A reneszánsz korban érezhetjük magunkat
Ha az ember csak nagy forgalmú főutak mellett tekereg, bizony, sosem fedez fel olyan gyönyörű helyeket, mint amilyen a tolnai dombok mögött megbújó Ozora. Ez a reneszánsz vonásait máig megőrző, alig kétezer lelkes település kulturális, történelmi és gasztronómiai csodákat rejt, ráadásul fenséges természeti környezetben, a Sió- és a Cinca-patak partján terül el.
Legtöbben Ozorai Pipó vára miatt látogatnak el ide: a firenzei kereskedőcsaládból származó, eredetileg Filippo Scolari néven, 1369-ben született férfi kereskedősegédként érkezett a magyar királyi udvarba, ahol igazi karriert futott be: előbb Zsigmond király hadvezére és kincstartója lett, később ő felügyelte az ország arany- és sóbányáit. Számos sikeres hadjáratot vezetett, többek között a husziták és a törökök ellen. Részben neki köszönhetjük, hogy Hunyadi János elverte a törököket - karddal bánni, bajvívni ugyanis az olasz mester tanította meg.
Miután elvette Ozorai Borbálát, és az ő lakhelyét, Ozorát mezővárosi rangra emelte, a nevét magyarosította, így lett Filippóból egyszerű Pipó. Várkastélyát firenzei mesteremberek építették fel: a korábban mind a négy sarkán tornyokkal körbevett épület ma is szinte teljes pompájában áll a falu közepén, egy dombon magasodva.
Igaz, hányattatott sorsa kissé megviselte a hatszáz éves épületet: évtizedekig hol a Habsburg-zsoldosok, hol a törökök ostromolták a várat. Később iskolát és magtárat alakítottak ki az épületben, amelynek rekonstrukcióját néhány évvel ezelőtt fejezték be.
A szép múltú település jövője szempontjából nagy jelentőségű ez a nap, illetve a most kezdődő beruházás - mondta a szerződéskötés alkalmából Hirt Ferenc országgyűlési képviselő. Hozzátette, biztos abban, hogy sok vállalkozás épül a fejlesztésre, így az fellendülést fog jelenteni a falu számára.
A munka során folytatódik a reneszánsz várkastély felújítása, helyreállítják és feljáróhidakkal egészítik ki az épületet körülvevő várfalat, megújítják a vár kertjét, feltárják a várárkot, amely jelenleg be van temetve.
Készül egy fogadótér az úgy nevezett Kula-kertben ahol parkolót, szabadtéri színpadot, játszóteret alakítanak ki. A település, amely máig sokat megőrzött reneszánsz hangulatából, a felújítás során reneszánsz főteret kap. Minderről Dobó Ágnes, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatóhelyettese beszélt a projektnyitón.
Kiemelte, hogy a fejlesztés egyik érdekessége lesz a "piazza" sarkában lévő gólyafészek "felfedezése". A látogatók nyaranta egy kamera segítségével figyelhetik meg a gólyacsalád életét a szintén felújítandó Esterházy-kocsmában elhelyezett képernyőn.
A Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa kiemelte, hogy a Pipo váraként emlegetett ozorai várkastély "teljesen eltér" a magyarországi műemlékektől, igazi kuriózum, mert a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek másutt csak jelentős átépítésekkel vagy romosan maradtak fenn.
A várkastélyt a település egy Firenzéből érkezett, később szép karriert befutott kereskedősegédnek köszönheti, akit a helybéliek Pipóként emlegettek, és aki feleségének, Borbálának a családi birtokán teremtett egy csöppnyi Firenzét az 1400-as évek elején. A műemléképületre az elmúlt két évtized alatt szakaszosan több mint egymilliárd forintot költöttek.
A reneszánsz korban érezhetjük magunkat
Ha az ember csak nagy forgalmú főutak mellett tekereg, bizony, sosem fedez fel olyan gyönyörű helyeket, mint amilyen a tolnai dombok mögött megbújó Ozora. Ez a reneszánsz vonásait máig megőrző, alig kétezer lelkes település kulturális, történelmi és gasztronómiai csodákat rejt, ráadásul fenséges természeti környezetben, a Sió- és a Cinca-patak partján terül el.
Legtöbben Ozorai Pipó vára miatt látogatnak el ide: a firenzei kereskedőcsaládból származó, eredetileg Filippo Scolari néven, 1369-ben született férfi kereskedősegédként érkezett a magyar királyi udvarba, ahol igazi karriert futott be: előbb Zsigmond király hadvezére és kincstartója lett, később ő felügyelte az ország arany- és sóbányáit. Számos sikeres hadjáratot vezetett, többek között a husziták és a törökök ellen. Részben neki köszönhetjük, hogy Hunyadi János elverte a törököket - karddal bánni, bajvívni ugyanis az olasz mester tanította meg.
Miután elvette Ozorai Borbálát, és az ő lakhelyét, Ozorát mezővárosi rangra emelte, a nevét magyarosította, így lett Filippóból egyszerű Pipó. Várkastélyát firenzei mesteremberek építették fel: a korábban mind a négy sarkán tornyokkal körbevett épület ma is szinte teljes pompájában áll a falu közepén, egy dombon magasodva.
Igaz, hányattatott sorsa kissé megviselte a hatszáz éves épületet: évtizedekig hol a Habsburg-zsoldosok, hol a törökök ostromolták a várat. Később iskolát és magtárat alakítottak ki az épületben, amelynek rekonstrukcióját néhány évvel ezelőtt fejezték be.
A zárt, négyzetes belső udvar kőfaragványai, tornácos folyosói, pompás virágkompozíciói a reneszánsz korba visznek vissza bennünket. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várat a nagyközönség számára.
Az egyik épületrészben korabeli berendezések és eszközök - Borbála hálószobája, kandallós trónterem, ebédlő, s a kastély urának páncélos lovagi viseletei - láthatók. Pipó tagja volt a Zsigmond király által alapított sárkányos lovagok rendjének, így az erre vonatkozó jelképek is több helyen megjelennek itt.
A múzeum érdekessége a kastély későbbi tulajdonosaira, az Esterházyakra emlékező családtörténeti kiállítás, amelyet jól kiegészít "Az angol beteg igazi útja" című fotókiállítás. Ez utóbbi gróf Almásy László az ismeretlen Szahara magyar felfedezője és néhai Esterházy Antal herceg közös afrikai útjáról készült, eddig még nem látott fotók, dokumentumok alapján. Illyés Gyula életét pedig, állandó tárlat mutatja be: a közeli Rácegrespusztán született költő-író gyakran töltötte nyarait Ozorán.
A várkastély szálláshelyként is szolgál. A korhűen berendezett szobákat ki lehet bérelni, s mikor a kiállítások már bezárnak - az egész épület urának érezheti itt magát a vendég.
Az egyik épületrészben korabeli berendezések és eszközök - Borbála hálószobája, kandallós trónterem, ebédlő, s a kastély urának páncélos lovagi viseletei - láthatók. Pipó tagja volt a Zsigmond király által alapított sárkányos lovagok rendjének, így az erre vonatkozó jelképek is több helyen megjelennek itt.
A múzeum érdekessége a kastély későbbi tulajdonosaira, az Esterházyakra emlékező családtörténeti kiállítás, amelyet jól kiegészít "Az angol beteg igazi útja" című fotókiállítás. Ez utóbbi gróf Almásy László az ismeretlen Szahara magyar felfedezője és néhai Esterházy Antal herceg közös afrikai útjáról készült, eddig még nem látott fotók, dokumentumok alapján. Illyés Gyula életét pedig, állandó tárlat mutatja be: a közeli Rácegrespusztán született költő-író gyakran töltötte nyarait Ozorán.
A várkastély szálláshelyként is szolgál. A korhűen berendezett szobákat ki lehet bérelni, s mikor a kiállítások már bezárnak - az egész épület urának érezheti itt magát a vendég.
Története
A jobbágyfalut minden hozzá tartozó területtel együtt a Döröcske nemzetségből származó Ozorai nemesi família mondhatta a magáénak, akik a 14. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban „fiúsította” Ozorai András úr leányát, Borbálát, aki rövidesen kezét nyújtotta Filippo Scolarinak. Zsigmond 1404-ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben.
1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. A meredek dombtetőt hatalmas munkával vízszintesre formálták, hogy rajta egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt hozzanak létre. Az itáliai stílusú, inkább kényelmes főnemesi rezidenciának, mint nagyobb ellenálló erejű várnak számító épület után Filippo Scolari felvette az Ozorai Pipó nevet, azonban gyermekei mind fiatalon meghaltak, így nem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon. Pipó 1426-ban hunyta le örökre szemeit, özvegye tizenkét évvel élte túl, tőle a váruradalom Hédervári Lőrinc nádorispán tulajdonába jutott át.
1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat. 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel lerohanta és kifosztotta az épületet, de az 1544-ben támadó törökök már szabályos ostrommal próbálták bevenni. 1686-ban az előrenyomuló Habsburg katonaság ostrommal foglalta el a várat, ekkor leomlott a nyugati oldala, amit az Esterházy földesurak idején részben kijavítottak, hogy öles falai között egy uradalmi gabonamagtárat alakítsanak ki.
Ilyen formában élte meg az 1970-es éveket, amikor megkezdődtek a régészeti kutatások az egykor szebb napokat látott várkastélyban, aminek helyreállítása már megtörtént, így Ozorai Pipó vára ismét tárt kapuval fogadja a látogatókat.
A jobbágyfalut minden hozzá tartozó területtel együtt a Döröcske nemzetségből származó Ozorai nemesi família mondhatta a magáénak, akik a 14. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban „fiúsította” Ozorai András úr leányát, Borbálát, aki rövidesen kezét nyújtotta Filippo Scolarinak. Zsigmond 1404-ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben.
1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. A meredek dombtetőt hatalmas munkával vízszintesre formálták, hogy rajta egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt hozzanak létre. Az itáliai stílusú, inkább kényelmes főnemesi rezidenciának, mint nagyobb ellenálló erejű várnak számító épület után Filippo Scolari felvette az Ozorai Pipó nevet, azonban gyermekei mind fiatalon meghaltak, így nem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon. Pipó 1426-ban hunyta le örökre szemeit, özvegye tizenkét évvel élte túl, tőle a váruradalom Hédervári Lőrinc nádorispán tulajdonába jutott át.
1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat. 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel lerohanta és kifosztotta az épületet, de az 1544-ben támadó törökök már szabályos ostrommal próbálták bevenni. 1686-ban az előrenyomuló Habsburg katonaság ostrommal foglalta el a várat, ekkor leomlott a nyugati oldala, amit az Esterházy földesurak idején részben kijavítottak, hogy öles falai között egy uradalmi gabonamagtárat alakítsanak ki.
Ilyen formában élte meg az 1970-es éveket, amikor megkezdődtek a régészeti kutatások az egykor szebb napokat látott várkastélyban, aminek helyreállítása már megtörtént, így Ozorai Pipó vára ismét tárt kapuval fogadja a látogatókat.
0 Megjegyzések