Barabás Péter: Életrövidítő vitaminok

A szakemberek véleménye megoszlik a helyes dózisról

Tonnaszámra tömjük magunkba a vitaminokat. Multivitaminokat szed az Egyesült Államok lakosságának 30 százaléka, az európaiak 10-20 százaléka, a moszkvai nők 64, a férfiak 39 százaléka. Százmilliók hiszik azt, hogy ettől függ az egészségük.

Ritkábban hallunk azonban arról, hogy a mesterségesen előállított vitamin és ásványi anyag nemcsak meghosszabbíthatja az életünket, de meg is rövidítheti.

A brit élelmezésügyi intézet elnöke már évekkel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a táplálékkiegészítők hosszú ideig tartó, nagy mennyiségű fogyasztása bizonyos esetekben több kárt okoz, mint amennyit használ.

A C-vitamin napi 1000 mg fölötti, a kalcium 1500 mg-ot és a vas 17 mg-ot meghaladó szedése még csak átmeneti fájdalmakat és hasmenést okozhat, de visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat be a béta-karotin, a nikotinsav, a cink, a mangán és a foszfor túlzott bevitele. A stockholmi Élettani Intézet toxikológusai arra a következtetésre jutottak, hogy az E-vitamin mindennapos használata 40 százalékkal gyengíti a szívműködést, a túlzott D-vitamin- fogyasztás pedig szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.

Nagy mennyiségben az A-vitamin lágyítja a csontrendszert, a foszfor a gerincet roncsolhatja, a cink depresszióhoz vezethet.

E negatív véleményekkel szemben persze vannak meggyőzőnek ható, komoly szakemberek által megfogalmazott érvek is. Az American Medical Association még 2002-ben úgy foglalt állást, hogy minden felnőttnek ajánlja a multivitamin-készítmények szedését. A baj csak az, hogy még a szakemberek véleménye is megoszlik abban, milyen panaszra milyen mennyiséget ajánljanak. A helyzet képtelenségét jól érzékelteti, hogy egy amerikai felmérésből kiderült, a táplálkozástudósok több mint 1000 mg C-vitamint szednek, a kardiológusoknak pedig a jelentős része nagy dózisban vesz magához naponta E-vitamint.

A vitába beszálltak az orosz tudó­sok is. Alekszandr Tyeleginnek, az orvostudományok kandidátusának az a határozott véleménye, hogy mivel az ételekben lévő és a mesterségesen előállított vitaminok hatása eltér egymástól, a gyárak által előállított vitaminokat ugyanolyan szigorú ellenőrzésnek kellene alávetni, mint a gyógyszerekét. Az orosz tudós szerint az E-vitamin 4, a béta-karotin 7, az A-vitamin pedig 16 százalékkal növelheti a halálozás kockázatát.

A béta-karotin és az A-vitamin negatív hatásaira már a kilencvenes években felhívták a figyelmet. Anatolij Ignatyev orvos az akkori kísérletekre emlékeztet, amelyeket váratlanul abba kellett hagyni. Akkor 18 ezer dohányzó vagy azbeszttel dolgozó férfival tüdejük védelmében béta-karotint és A-vitamint szedettek. 4 év múlva körükben a tüdőrák 28 százalékkal, a halálozás 17 százalékkal nőtt azokhoz képest, akik csak placebót kaptak. Egy másik kísérletet is be kellett szüntetni: a béta-karotint szedők 18 százalékkal többen kaptak tüdőrákot és 8 százalékkal többen haltak meg. 1998-ban mondta ki az egészségügyi világszervezet, hogy a rák megelőzésére a friss gyümölcsöt és a zöldséget hatásosabbnak tartja.


UI: ne szerdjünk szintetikus vitaminokat!