Szociális szakemberek értetlenül állnak a kormány legújabb, a segélyezési rendszert átalakító tervei előtt. A szociális támogatások maximálásával a hivatalos kommunikáció szerint azt akarják meggátolni, hogy ne érje meg senkinek a segélyt választani a munka helyett. Az illetékes tárca szerint a rengetegféle ellátást átláthatóvá kell tenni az esetleges párhuzamosságok megszüntetése érdekében. Az átláthatóság szlogenje mögött valójában újabb megszorítások állnak - írja a Népszabadság hétfői száma. 

Több mint kétéves működése során az Orbán-kabinet folyamatosan a legelesettebbek ellátásait szűkíti – ami azért sem magyarázható, mert az IMF a készenléti hitellel kapcsolatos nyári megbeszélések során határozottan leszögezte: a kiadások racionalizálása mellett a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy „megfelelő támogatást” biztosítson a „társadalom sebezhető csoportjai számára”. A kormány a jelek szerint mindezzel nem törődik, a legszegényebbek ellátását biztosító segélykasszát a jövő évi költségvetési tervezet szerint húszmilliárd forinttal szabja szűkebbre. 

 – Már a tavaly megjelent Széll Kálmán Tervben is szerepelt, hogy a segélyezés rendszere bonyolult és kusza, ettől még a különböző elven és módon járó szociális támogatások együttes össze­gét maximálni durva, szak­maiatlan és irracionális. Sokkal fontosabb lenne átfogó megközelítéssel kezelni az egész rendszert, amely egy­aránt érinti a szociális támogatások adminisztratív oldalát, a segélyezés elvét, logikáját, illetve a jogosultságok áttekinthetőségét – fogalmazott a lap megkeresésére Varga Attila. 

A szociálpolitikus szerint általánosságban a segélypla­fon bevezetése értelmezhetetlen, mivel a szociális juttatások különböző elveken és különböző intézményeken keresztül járnak. Meglehetősen sokféle módon állhat össze egy támogatási „portfólió” minden családnál. Ha kivesszük a biztosítási elven járó juttatásokat (akár az álláskeresési járadékot, a gyedet vagy a nyugdíjat), és ki­vesszük azokat is, amelyeket állítólagosan nem érint, vagyis a gyermekneveléshez, fogyatékossághoz kapcsolódó juttatásokat, akkor a plafon inkább a szűken vett önkormányzati segélyezésnél jöhet szóba, de ott sincs sok értelme. 

Családi segélyezés Az utóbbi években egyre inkább a „családi segélyezés” logikája tört utat. Ez megjelent a rendszeres szociális segélynél, később az ebből leválasztott, mai nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatásnál is, mivel egy családban csak egy személy lehet rá jogosult. Az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét idén húsz százalékkal csökkentették, meglehetősen durva lépés volt az érintettek szempontjából. Így ma maximum 22 ezer 800 forintot kap közel kétszázezer ember, azok, akik egyébként közmunkára várnak – fogalmaz. 

Hozzáteszi: a valamilyen okból közmunkára nem behívható aktív korú munkanélkülieknek járó rendszeres szociális segély esetében már bevezették a plafont. Ez az ellátás nem lehet ugyanis magasabb a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékánál, vagyis 42 ezer forintnál. A Népszabadság több forrásból úgy tudja, hogy a plafon a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, az átmeneti és a temetési segélyre vonatkozik majd. Információnk szerint a három ellátást összevonják, és önkormányzati segélynek nevezik át. Ez a szociális szakemberek szerint azért sem érthető, mert mindhárom segélynél alkalmazzák a jövedelmi korlátot, ez önmagában egyfajta plafonnak tekinthető. 

Pár ezer forint A lap megkérdezte egy borsodi, munkanélküliségtől sújtott falu, Sajókaza szociális munkását – aki részt vesz az önkormányzat szociális kerekasztalának munkájában –, milyen összegű juttatásokra számíthatnak a rászorulók. Lázi István azt mondja: a lakásfenntartási támogatás összege náluk átlagosan ötezer forint (ennek pontos megállapítását törvény szabályozza). A nagyon szegény családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 37 ezer forintot, gyermekvédelmi törvény alapján rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ez 5800 forint gyerekenként, és a támogatást a családok egy évben kétszer kapják. „Ezek mellett lehet kérelmezni átmeneti segélyt, a testület dönt róla, ad-e. 

Ennek összege általában néhány ezer forint, és jellemző, hogy egy évben csak egyszer kérelmeznek a családok. A temetési segélyt is lehet igényelni. A temetéssel kapcsolatos kiadásokról számlát kell szerezni, az összköltség néhány százalékát visszatéríti az önkormányzat” – fejti ki Lázi István. A rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülő családok ingyenes óvodai/iskolai étkezést kapnak, illetve bizonyos feltételek mellett óvodáztatási támogatást kaphatnak, ha három-négy éves korú gyermekük van. 

Ennek összege első alkalommal húszezer forint, majd esetenként tízezer. Az önkormányzat természetben is adhatja, nem csak készpénzben. Elvileg létezik a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás is, két-három alkalommal igényelhető egy évben, az önkormányzatok anyagi helyzetüktől függően adják, vagy nem adják. Lázi Istvánék falujában nem adják. Kérdés, hogy a segélyplafon bevezetését egy új segélyezési rendszer részeként képzelik-e vagy sem?!