1992 óta, azaz éppen húsz éve lehet jelképesen örökbe fogadni a Fővárosi Állat- és Növénykert lakóit. Az állatkerti nevelőszülőknek most vasárnap tartanak különleges "szülői értekezletet". Magyarországon is évek óta jól ismert, széles körben elterjedt támogatási forma, amikor a támogatók jelképesen örökbe fogadnak valamit. 

Kevesen tudják azonban, hogy a jelképes örökbefogadás intézménye Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdődött, ahol éppen húsz éve, 1992-ben határozták el, hogy egy olyan támogatási formát hoznak létre a kert barátainak, amelynek keretében a kert bármely lakóját egy évre jelképesen örökbe lehet fogadni - olvasható az intézmény közleményében. 

Ez a támogatási forma akkoriban különösen szokatlannak, újnak, és kifejezetten polgári gondolatnak számított. Az újszerűségnek egyben az is volt a következménye, hogy sokan félreértették, mit is kell érteni az állatkerti állatok örökbefogadása alatt. Az első egy-két évben sokszor kellett elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy az örökbefogadott állatot, medvét, tigrist vagy elefántot nem lehet hazavinni. 

 Magát az ötletet a budapesti állatkerti szakemberek is nyugat-európai és az észak-amerikai állatkertek példája nyomán honosították meg. A budapesti változat azonban sokkal demokratikusabb, mint a nyugati példa. Ott ugyanis a különféle állatokat szépszerűségük alapján megállapított, előre megszabott összeg fejében lehet örökbe fogadni, ami azzal jár, hogy egy gorilla, vagy egy elefánt örökbefogadása csak nagyvállalatok, vagy nagyon gazdag emberek estében jöhet szóba. 

A Fővárosi Állat- és Növénykertben azonban a minimális összeg - 6000 Ft - az összes állatra vonatkozik, és mivel egy állatnak több örökbefogadója is lehet, lényegében bárki bármelyik állatot támogathatja ezen a módon. Az elmúlt húsz esztendőben nagyjából 25 ezer jelképes, egy évre szóló örökbefogadás történt. A jelenleg érvényes örökbefogadások száma 3300. Az első tíz legnépszerűbb állatfaj: a csupaszorrú vombat, a zsiráf, a szibériai tigris, a pápaszemes pingvin, a síkvidéki gorilla, a szurikáta, a szumátrai orangután, a vörös macskamedve (kispanda), a jegesmedve és az ázsiai elefánt. 

Az örökbefogadások száma alapján az állatkert legnépszerűbb lakói Molly és Wally, a tavaly ősszel érkezett vombatpár. Kettőjüknek együtt mintegy kétszáz örökbefogadója van. Vannak kevésbé népszerű állatok is, de azért szinte minden állatnak megvan a maga barátja. Akadnak például olyan nevelőszülők is, akik a dögevőkkel szembeni – minden alapot nélkülöző – szokásos előítéletekre fittyet hányva a csíkos hiénákat fogadták örökbe. Az örökbefogadás formájában befolyt támogatást az állatkert közvetlenül az állatgyűjteményre fordítja. 

Elsősorban a takarmányozás, illetve az állatgyógyászati készítmények költségeinek egy részét fedezik ezen a módon, de az elmúlt években egyes állattartó helyek korszerűsítésére is részben az örökbefogadók támogatásával volt lehetséges. Az örökbefogadással foglalkozó Állatkerti Alapítvány rendszeresen szervez speciális programokat az állatkerti nevelőszülők részére. Az egyik ilyen esemény, az állatkerti nevelőszülők találkozója hagyományosan az állatok világnapjához legközelebb eső vasárnap szokott lenni. Az idei évben így erre az eseményre október 7-én, azaz most vasárnap kerül sor, és egyben az állatkertben hétfő óta tartó Állatszeretet Fesztivál záróeseménye is lesz. 

A vasárnapi állatkerti nevelőszülők napjának hivatalos programja 11 órakor kezdődik: a nevelőszülőket Bács Ferenc színművész köszönti majd. A megnyitó után az érdeklődő nevelőszülők különleges séta keretében ismerhetik meg a kert legérdekesebb lakóit és újdonságait, majd 12:30-kor kezdetét veszi a szülői értekezlet, amikor a gondozók beszámolnak a nevelőszülőknek az örökbefogadott állat mindennapjairól. A programot tombola, illetve az Orczy Kalandpark játékai teszik teljessé, és természetesen az Állatszeretet Fesztivál rengeteg eseménye és látnivalója is várja az érdeklődőket.