Cikksorozatunk a helyes fatüzelést igyekszik körüljárni. Aki fával fűt, és ezt megfelelő módon, megfelelő tüzelőberendezésben teszi, töredéke áron megússza a telet. Mit, miért, hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni írásunk. A cikksorozat első része a fával, mint tüzelőanyaggal foglalkozik, a második rész a tüzelés helyes módját járja körül, a harmadik a tüzelőberendezések útvesztőjében segít eligazodni.

1. rész

A nedves tűzifa legalább négyszer drágább

A víz nem éghető és hűti a tűzifa égését. Így a fában lévő energia nagy része a víz forralására megy el.
Ehhez hozzáadódik a víz melegítéséhez szükséges energia is, nem csak forralni kell. Fontos még, hogy forralással csökken a fa tömege, ezzel a fajlagos energiatartalma nő. Frissen termelt fának a fele víz, ha felére csökkentjük a tömeget, duplájára nő az energia! 1 kg frissen termelt fa fűtőértéke 1,9 kWh, a légszáraz fa fűtőértéke4,3 kWh kilogrammonként.

A vízgőz egy része a kéményen át a szabadba távozik és az utcát fűti, a másik fele lecsapódik a kémény falán és bűzös barna lé formájában megjelenik a falon átszivárogva. Az égéstermékek nitrózus gázokat és szén-dioxidot tartalmaznak, amelyek vízzel elegyedve savat alkotnak és szétmarják a falazott kéményt. Sajnos ma még nagyon kevés házban van korszerű, hőszigetelt, saválló samottbetétes kémény, mely ellenáll ennek. Az alacsony égési hőfok miatt a fagázok nem égnek el, hanem füst, korom és kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. A kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását.

Az ideális nedvességtartalom 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét. Már vásárláskor ellenőrizhetjük a nedvességtartalmat egy egyszerű digitális mérőeszközzel, felhasítunk frissen egy rönköt és a fa belső felületén mérünk, mint a fotón látható. Ilyen mérőeszközök 5000 forint körüli áron kaphatók, érdemes rákeresni az interneten a fa nedvességmérő kifejezésre. Tehát ha vizes fát égetünk nagyjából negyede mennyiségű hőt nyerhetünk ki, rendkívüli légszennyezést okozunk és további igen jelentős veszteséget jelent a kéményben és a tüzelőberendezésben a kátrány és a lecsapódó savas vízpára miatt keletkező kár.

Ennek ellenére nagyon sokan frissen kivágott, nedves fával fűtenek, sőt fűtés előtt meglocsolják a fát. A locsolás oka, hogy tovább tartson a tűz. Pedig ez kikerülhető lenne megfelelő tüzelőberendezéssel, mely akkor is fűt, amikor a tűz már nem ég.

Hogyan tároljuk a tűzifát?
 
Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a napot, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. A tárolóba berakott fa elé rakhatunk egy UV stabilizált nejlon fóliát, vagy polikarbonát lemezt, mely alul és felül is hagy egy arasznyi rést a szellőzéshez. 

A fólia mögött az üvegházhatás miatt még gyorsabban szárad a fa. A fát mindig rakjuk lábakon álló pallóra, hogy a felverődő esőtől, hótól vagy talajnedvességtől megvédjük. Az ideális tűzifa két évig szárad, és érdemes legalább 24 órával a fűtés előtt bekészíteni a fűtőberendezés közelébe olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott vízpárát.