Közel fél méterrel alacsonyabb szinten tetőzhetnek a nagy árvizek a közel 19 milliárd forintból megépült Hanyi-Tiszasülyi vésztározónak köszönhetően a létesítmény térségében, így Szolnoknál is – mondta a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG) pr-referense az MTI-nek.

MTI - Nagy Réka emlékeztetett: a szakemberek az ezredfordulón levonult árhullámok tapasztalatai alapján dolgozták ki a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Programot. Ennek egyik elemeként az első ütemben 6 árvízszint-csökkentő tározót terveztek a folyó magyarországi szakasza mentén.

Ezek közül 2008-ban adták át a Cigándi, 2009-ben pedig a Tiszaroffi tározót. Utóbbi megnyitására a rendkívüli árvízhelyzet miatt már a következő év nyarán sor került. A féltucat tervezett létesítmény legnagyobbjaként csütörtökön felavatott Hanyi-Tiszasülyi mellett idén befejeződik a Nagykunsági tározó kivitelezése is, míg a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi tározók építése hamarosan elkezdődik.

A 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott beruházás csaknem 19 milliárd forintból, 43 hónap alatt valósult meg. A tározó területe a Velencei-tó duplája - 55,7 négyzetkilométer -, amely teljes feltöltése esetén 247 millió köbméter víz befogadására alkalmas.

Árapasztó hatása a 2000. évihez hasonló mértékű áradás esetén a szolnoki vízmércén mérve 40-50 centiméter lenne és még Szegednél is elérné a 15-20 centimétert. A létesítményt körülvevő gát hossza 31 kilométer, amelyből 25 kilométer újonnan épült, illetve áthelyezett töltés.

A legnagyobb műtárgy a négy, egyenként 8 méteres nyílású töltő-leeresztő zsilip a tiszasülyi szivattyútelep közelében. Ritka műszaki megoldásként e műtárgy és a tározó tér alatt vezették át a Jászsági öntöző főcsatornát és a Sajfoki belvíz-főcsatornát is. A beruházás részeként elkészült továbbá 10 kiszsilipes műtárgy, 4 szivattyúállás és 2 vízkivételi zsilip – közölte Nagy Réka.

Jelezte: a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság üzemeltetésébe került létesítmény az árvízi biztonság növelése mellett az alternatív tájgazdálkodás feltételeit is megteremti az érintett településeken - Tiszasülyön, Jászkiséren és Pélyen -, illetve azok térségében.
 
Szólt arról is, hogy a múlt heti ünnepélyes átadáson a KÖTIVÍZIG kezdeményezésére felavatták a létesítmény legnagyobb műtárgyának, a töltő-ürítő zsilipnek nevet adó Barócs János emléktábláját. Barócs János vízmérnök a Jászkiséri Vízitársulat vezetőjeként 1853-tól 41 éven át irányította ennek a területnek az ár- és belvízvédelmi munkálatait. Az ő idejében épült meg 1862-ben az új létesítmény közelében az első Sajfoki zsilip és 1878-ban a történelmi Magyarország első belvízvédelmi szivattyútelepe.