A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély.
A csákvári uradalmat a család grófi ága 1629-ben Túróc megyei birtokaiért szerezte meg, akik lényegében két nemzedék során hozták létre, illetve formálták át kastélyukat és az ahhoz csatlakozó parkot.
Az első urasági házat Csákváron 1760-65-ben valószínűleg Fellner Jakab ,az Esterházy uradalom építésze emelte. Az építettő, gróf Esterházy Miklós nem állandó lakhelyül szánta, ő Tatát szemelte ki tartózkodásra. Fiatalabbik fia, János azonban már Csákváron telepedett le, és 1778-ban megindította az új kastély építését. A reprezentatív épület sűrű lombok közül, hirtelen tűnik az érkező elé. Rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörösmárvány, ónfejes Neptun-kút töri meg. A háttérben vörösmárvány lépcső vezet fel a tympanonnal lezárt, dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót.
Egy 1800-as leltárból tudjuk, miként használták akkor a barokk épület helyiségeit. A főszárny földszintje három részre oszlott: középen két közös használatú terem, vagyis az előcsarnok és az ebédlő volt. a barokk hagyomány női és férfiszobákat elkülönítő szellemében ezektől jobbra a grófné, balra a gróf lakosztálya helyezkedett el. Az emeleten kapott helyet a korabeli társasági élet egyik fontos szórakozásának színtere, a billiárdszoba, valamint a grófi pár három gyermekének lakosztálya. Az alaksorban csempézett fürdőszobát is létesítettek.
A főépülethez később harmónikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk szintén tympanonos, dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet, lovasiskolát is berendeztek. A termeket az uradalom birtokrészeiről Gesztes-, Majk-, Ászár-, stb. szalonnak nevezték el.
János gróf halála után fia és örököse, Miklós felújíttatta a meglévő szárnyakat és új épületrészeket csatolt hozzá. Az udvari homlokzatra dór portikusz, a kerti homlokzatra monumentálisabb, sáslevél-fejezetes oszlopokból összeállított ,attikás portikusz került, ballusztráddal koronázva. Ezen helyzeték el a család címerét. A klasszicista átépítés az épület helyiségeit is érintette. A már közös grófi hálószoba a szárny jobb oldalán helyezkedett el, az öt gyermekszoba a földszinten és az emeleten kapott helyet. A fontosabb termeket igényes falfestmény díszítette.
Miklós gróftól a csákvári kastélyt és uradalmat a legkisebb fiú, Móric örökölte, aki elődeivel szemben aktív politikusi pályát futott be. 1890-től fia, Móric Miklós, majd 1900-től Esterházy Móric János birtokolta. Ő amellett, hogy az uradalmat agilisan vezette, komoly politikai ambíciókat is táplált.1917-ben rövid ideig miniszterelnök, majd népjóléti és munkaügyi miniszter.
Egyébként jó kapcsolatot tartottak fenn a környék birtokosaival, a Meránokkal, Czirákyakkal és az ország vezetői is rendszeresen részt vettek a vértesi vadászatokon. Móricnak három gyermeke született, Marcell, Mátyás és Mónika. Unokái Esterházy Péter író és Esterházy Márton labdarúgó. A család 1944-ig lakta a kastélyt, majd menekülniük kellett, s a család egy része Ausztriában telepedett le. Amióta falu újra felvette velük a kapcsolatot, szívesen látogatnak vissza a család régi lakhelyére, rendezvényekre. Természetesen, mivel a kastély állami tulajdonban van és nem elidegeníthető, a család nem számít az épületre, mint lehetséges lakhelyre.
A II. világháború után Csákvár sem kerülhette el a magyar kastélysorsot. 1944-ben súlyosan megrongálódott, utána berendezését a környék lakossága széthordta. Állaga hamarosan nagyon leromlott. Felújítása 1952-től kezdődően több éven keresztül folyt. A felújítások során az épület külsejét régi formájában állították helyre, de belsejében mindent átalakítottak. Az egykori istállót ebédlővé építették át, s a kastélyban TBC szanatóriumot hoztak létre. Az eredeti felszerelését vesztett, belsejében radikálisan átalakított kastély 1960 óta műemléki védettség alatt állt.
A Vértes erdőségeinek peremén elhelyezkedő egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angol park, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával alakítottak ki. Nemcsak a kastélyt, hanem a kertet is a francia késő barokk-rokokó forma és gondolatvilágában tervezték, hamarosan áttértek azonban az angolpark tájképi parkrendezésre. Ez azt jelentette, hogy a táj adottságait is figyelembe véve, az őshonos molyhos tölgyek, kőrisek, juharok közé új fafajokat telepítettek, amelyeket úgy csoportosítottak, hogy a formák gazdagsága, a tisztások, a sétautak, fasorok, színes virágfelületek változatos elhelyezése elragadó látványt nyújtott. Lóval működtetett vízemelő gép segítségével jutatták a vizet az épület homlokzata előtti medencébe, ami innen lépcsős, ligetes térszínen keresztül kígyózva mesterséges tóba ömlött.
A kert félreeső pontjain különös formájú kis kerti lakok, pihenőházak, emlékművek álltak. Ezeket a családtagok ajándékozták egymásnak, különböző családi ünnepek és évfordulók alkalmából. Ilyenek: egyiptomi ház piramissal, remeteség, indiai ház, kínai gloriett, török erőd (a mai vadászkápolna), vitézi sátor, Diána –kapu, Svájci-lak (a mai Geszner ház), műrom, napóra, grotta, szökőkút, plébániatemplom, hidak, lövölde, tekepálya.
A korabeli parkról festménysorozat ad hű tájékoztatást, segítve a rekonstrukciókat. A parkhoz tartozott szőlő, gyümölcsös-és zöldségkert, fácánoskert, vadaskert, pálmaház, állatkert és méhes is. A kastélyparkba több irányból, márványoszlopos kapukon lehetett bejutni.
A kastély belsejében –az átalakítások miatt-kevés az eredeti helység, amely korhű állapotban maradt meg. Ilyen például a földszinti díszterem, a volt könyvtár és a volt kápolna. Előzetes bejelentkezéssel a kastély és a park idegenvezetővel is bejárható, ezzel a kastély könyvtárosa foglalkozik. Az idegenvezető évente kb.40 csoportot vezet. A látogatók összetétele változatos, nyugdíjasok, diákok kirándulnak ide, de a helyi iskolásokkal is megismertetik a kastélyt. Egy csoport átlagosan 1óra alatt ér végig a kastély parkjában kialakított sétaúton. Az utat a parkban helyreállított vagy az elpusztult emlékek helyére került másolatok mellett vezették el. Ezeket a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány állította helyre és ez a kezdeményezés folyamatosan újabb építményekre terjed ki.
A csákvári uradalmat a család grófi ága 1629-ben Túróc megyei birtokaiért szerezte meg, akik lényegében két nemzedék során hozták létre, illetve formálták át kastélyukat és az ahhoz csatlakozó parkot.
Az első urasági házat Csákváron 1760-65-ben valószínűleg Fellner Jakab ,az Esterházy uradalom építésze emelte. Az építettő, gróf Esterházy Miklós nem állandó lakhelyül szánta, ő Tatát szemelte ki tartózkodásra. Fiatalabbik fia, János azonban már Csákváron telepedett le, és 1778-ban megindította az új kastély építését. A reprezentatív épület sűrű lombok közül, hirtelen tűnik az érkező elé. Rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörösmárvány, ónfejes Neptun-kút töri meg. A háttérben vörösmárvány lépcső vezet fel a tympanonnal lezárt, dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót.
Egy 1800-as leltárból tudjuk, miként használták akkor a barokk épület helyiségeit. A főszárny földszintje három részre oszlott: középen két közös használatú terem, vagyis az előcsarnok és az ebédlő volt. a barokk hagyomány női és férfiszobákat elkülönítő szellemében ezektől jobbra a grófné, balra a gróf lakosztálya helyezkedett el. Az emeleten kapott helyet a korabeli társasági élet egyik fontos szórakozásának színtere, a billiárdszoba, valamint a grófi pár három gyermekének lakosztálya. Az alaksorban csempézett fürdőszobát is létesítettek.
A főépülethez később harmónikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk szintén tympanonos, dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet, lovasiskolát is berendeztek. A termeket az uradalom birtokrészeiről Gesztes-, Majk-, Ászár-, stb. szalonnak nevezték el.
János gróf halála után fia és örököse, Miklós felújíttatta a meglévő szárnyakat és új épületrészeket csatolt hozzá. Az udvari homlokzatra dór portikusz, a kerti homlokzatra monumentálisabb, sáslevél-fejezetes oszlopokból összeállított ,attikás portikusz került, ballusztráddal koronázva. Ezen helyzeték el a család címerét. A klasszicista átépítés az épület helyiségeit is érintette. A már közös grófi hálószoba a szárny jobb oldalán helyezkedett el, az öt gyermekszoba a földszinten és az emeleten kapott helyet. A fontosabb termeket igényes falfestmény díszítette.
Miklós gróftól a csákvári kastélyt és uradalmat a legkisebb fiú, Móric örökölte, aki elődeivel szemben aktív politikusi pályát futott be. 1890-től fia, Móric Miklós, majd 1900-től Esterházy Móric János birtokolta. Ő amellett, hogy az uradalmat agilisan vezette, komoly politikai ambíciókat is táplált.1917-ben rövid ideig miniszterelnök, majd népjóléti és munkaügyi miniszter.
Egyébként jó kapcsolatot tartottak fenn a környék birtokosaival, a Meránokkal, Czirákyakkal és az ország vezetői is rendszeresen részt vettek a vértesi vadászatokon. Móricnak három gyermeke született, Marcell, Mátyás és Mónika. Unokái Esterházy Péter író és Esterházy Márton labdarúgó. A család 1944-ig lakta a kastélyt, majd menekülniük kellett, s a család egy része Ausztriában telepedett le. Amióta falu újra felvette velük a kapcsolatot, szívesen látogatnak vissza a család régi lakhelyére, rendezvényekre. Természetesen, mivel a kastély állami tulajdonban van és nem elidegeníthető, a család nem számít az épületre, mint lehetséges lakhelyre.
A II. világháború után Csákvár sem kerülhette el a magyar kastélysorsot. 1944-ben súlyosan megrongálódott, utána berendezését a környék lakossága széthordta. Állaga hamarosan nagyon leromlott. Felújítása 1952-től kezdődően több éven keresztül folyt. A felújítások során az épület külsejét régi formájában állították helyre, de belsejében mindent átalakítottak. Az egykori istállót ebédlővé építették át, s a kastélyban TBC szanatóriumot hoztak létre. Az eredeti felszerelését vesztett, belsejében radikálisan átalakított kastély 1960 óta műemléki védettség alatt állt.
A Vértes erdőségeinek peremén elhelyezkedő egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angol park, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával alakítottak ki. Nemcsak a kastélyt, hanem a kertet is a francia késő barokk-rokokó forma és gondolatvilágában tervezték, hamarosan áttértek azonban az angolpark tájképi parkrendezésre. Ez azt jelentette, hogy a táj adottságait is figyelembe véve, az őshonos molyhos tölgyek, kőrisek, juharok közé új fafajokat telepítettek, amelyeket úgy csoportosítottak, hogy a formák gazdagsága, a tisztások, a sétautak, fasorok, színes virágfelületek változatos elhelyezése elragadó látványt nyújtott. Lóval működtetett vízemelő gép segítségével jutatták a vizet az épület homlokzata előtti medencébe, ami innen lépcsős, ligetes térszínen keresztül kígyózva mesterséges tóba ömlött.
A kert félreeső pontjain különös formájú kis kerti lakok, pihenőházak, emlékművek álltak. Ezeket a családtagok ajándékozták egymásnak, különböző családi ünnepek és évfordulók alkalmából. Ilyenek: egyiptomi ház piramissal, remeteség, indiai ház, kínai gloriett, török erőd (a mai vadászkápolna), vitézi sátor, Diána –kapu, Svájci-lak (a mai Geszner ház), műrom, napóra, grotta, szökőkút, plébániatemplom, hidak, lövölde, tekepálya.
A korabeli parkról festménysorozat ad hű tájékoztatást, segítve a rekonstrukciókat. A parkhoz tartozott szőlő, gyümölcsös-és zöldségkert, fácánoskert, vadaskert, pálmaház, állatkert és méhes is. A kastélyparkba több irányból, márványoszlopos kapukon lehetett bejutni.
A kastély belsejében –az átalakítások miatt-kevés az eredeti helység, amely korhű állapotban maradt meg. Ilyen például a földszinti díszterem, a volt könyvtár és a volt kápolna. Előzetes bejelentkezéssel a kastély és a park idegenvezetővel is bejárható, ezzel a kastély könyvtárosa foglalkozik. Az idegenvezető évente kb.40 csoportot vezet. A látogatók összetétele változatos, nyugdíjasok, diákok kirándulnak ide, de a helyi iskolásokkal is megismertetik a kastélyt. Egy csoport átlagosan 1óra alatt ér végig a kastély parkjában kialakított sétaúton. Az utat a parkban helyreállított vagy az elpusztult emlékek helyére került másolatok mellett vezették el. Ezeket a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány állította helyre és ez a kezdeményezés folyamatosan újabb építményekre terjed ki.
0 Megjegyzések