A Világbank frissen megjelent „Doing Business" versenyképességi rangsorában Magyarország öt helyet csúszott hátrébb, és ezzel a régióban a legnagyobb visszaesést szenvedte el. Miközben Románia, Szlovákia és Szlovénia mutatója nem változott, addig Csehország két, Lengyelország pedig – a legnagyobb ugrást felmutatva – tizenkilenc hellyel került előrébb a ranglistán. A körülményeket figyelembe véve, a magyar visszaesés nem meglepő. Ez az elmúlt két év gazdaságpolitikájának következménye.
A Világbank versenyképességi mutatója arról fest képet, hogy egy adott országban mennyire jó vállalkozni. Milyen a gazdasági környezet, milyen feltételekkel lehet új vállalkozásokat létrehozni, mennyire könnyű egy vállalkozás megalapítása, majd fenntartása, milyen költségekkel szembesülnek a kkv szektor szereplői, illetve milyenek a kilátások, és mennyi vállalkozás megy csődbe.
2005 óta az európai államok közül Lengyelország közeledett a legnagyobb mértékben a legjobban teljesítőkhöz. Míg Lengyelország átlagosan 12,3 százalékponttal javított, addig Csehország 9,8, Szlovénia 9,5, Románia 7,1, Magyarország pedig 4,4 százalékponttal került közelebb a legjobban teljesítő országokhoz.
A helyzet csak romlott 2010 óta
2011-ben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára még azzal dicsekedett, hogy Magyarország Európa motorjává vált. Mi már akkor is megírtuk, hogy a hosszú távú folyamatoknak köszönhető javulás csak ideiglenes, és a következő évben már negatív irányú trendforduló lesz. Sajnos jóslatunk bekövetkezett.
Matolcsy György ámokfutásának köszönhetően, Magyarország recesszióba került, a vállalkozások adóterhei pedig elviselhetetlenül megnövekedtek. Az unortodox gazdaságpolitika miatt nincs hitelezés, és – a legújabb Matolcsy-csomag alapján – ez így is marad. Hitel nélkül a vállalkozók nem tudnak fejleszteni, innovációkat bevezetni, nem nő a termelékenység, sőt, új vállalkozásokat sem lehet létrehozni. Hiába van ötlet, ha nincs tőke.
Annak ellenére, hogy eddig egyik kormány sem volt kimondottan vállalkozóbarát, 2010 óta ez a megállapítás még inkább helytálló. A Fidesz-kormány szisztematikusan tönkretesz minden olyan szektort, amely valamilyen módon kapcsolódik a vállalkozói szférához. Lerombolták a felsőoktatást – pénz hiányában nem lesznek kutatások és túlcsordulási hatások az oktatási intézmények és a vállalatok-vállalkozások között –, megszüntették az Innovációs Alapot, a bürokráciát pedig inkább növelték, mint csökkentették.
Nem véletlen, hogy rekordméretre ugrott a cégfelszámolások mennyisége.
Nem ez az első rossz adat
Az már márciusban kiderült, hogy Magyarország egyre inkább perifériának számít a régióban. Budapest két év alatt a top10-es régiós listán a harmadikról a nyolcadik helyre csúszott vissza. De nem csak Budapestet, hanem Magyarországot is egyre inkább elkerülik a befektetők a bizonytalan gazdasági helyzet, és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt. A matolcsyzmus terhét nyögi az ország.
A legnagyobb beruházásokról még a kormányváltás előtt állapodtak meg – Mercedes gyár, GE- és Audi- befektetések –, azóta a Fidesz kormány egyetlen egy nagyberuházást sem tudott felmutatni. Az MSZP-kormány sikereit ők aratják le, miközben „elmúltnyolcéveznek", ha a gazdaságról van szó.
Szeptemberben jelent meg a WEF versenyképességi jelentés, amelyben Magyarország 12 hellyel csúszott hátrébb. Bár a Fidesz ezt is sikernek könyvelte el (???), a helyzet valójában nagyon aggasztó. Szinte minden részmutató romlott, az alappillérnek számító intézményi háttérben például olyan negatív tendenciák uralkodnak, amelyek minden fundamentumra hatással vannak a gazdaságban. Ki kell jelenteni: sajnos ma Magyarország nem versenyképes, ellenben versenyképtelenségben jók vagyunk. Annak ellenére, hogy a közgazdászok és a szakértők azt hangsúlyozzák, hogy meg kell teremteni a tudás alapú társadalmat, az innovációkra és a K+F tevékenységre kell helyezni a hangsúlyt, ennek jelei egyáltalán nem látszanak. Sőt.
Foglalkoztatási körkép
Nincs könnyű helyzetben a magyar munkaerőpiac. Miközben a Fidesz foglalkoztatást növelő propagandáját statisztikai foglalkoztatásra és a közmunka programra húzza fel, addig a tavalyi évhez képest a versenyszférában idén minden hónapban alacsonyabb volt a foglalkoztatottak száma. Persze fura is lenne, ha növekedne, miközben az ország recesszióban van. A kormánypárt képtelen belátni, hogy a közmunkának nincs hozzáadott értéke, miközben a hangsúlyt a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítására kellene helyezni.
Mi várható a jövőben?
Javulás egyáltalán nem várható a következő egy-két évben. Az új Matolcsy-csomag által nem csak hitelezés nem lesz, de a vállalkozói szektor terhei is növekedni fognak. A közmű adót könnyen átháríthatják a cégekre, miközben az iparűzési adó megváltoztatása is többletköltségekhez vezethet. Bár a munkahelyvédelmi akcióterv kompenzálhatja ezeket a terheket, ennek hatékonysága még ködbe burkolózik. A kormánynak nincs mozgástere a rossz gazdaságpolitika, és az elhibázott lépesek miatt – például az egykulcsos adó miatt. Ennek levét a vállalkozások isszák meg. Valódi trendfordulóra lenne szükség, hogy az ország kimásszon abból a gödörből, ahová a Fidesz vezette.
2005 óta az európai államok közül Lengyelország közeledett a legnagyobb mértékben a legjobban teljesítőkhöz. Míg Lengyelország átlagosan 12,3 százalékponttal javított, addig Csehország 9,8, Szlovénia 9,5, Románia 7,1, Magyarország pedig 4,4 százalékponttal került közelebb a legjobban teljesítő országokhoz.
A helyzet csak romlott 2010 óta
2011-ben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára még azzal dicsekedett, hogy Magyarország Európa motorjává vált. Mi már akkor is megírtuk, hogy a hosszú távú folyamatoknak köszönhető javulás csak ideiglenes, és a következő évben már negatív irányú trendforduló lesz. Sajnos jóslatunk bekövetkezett.
Matolcsy György ámokfutásának köszönhetően, Magyarország recesszióba került, a vállalkozások adóterhei pedig elviselhetetlenül megnövekedtek. Az unortodox gazdaságpolitika miatt nincs hitelezés, és – a legújabb Matolcsy-csomag alapján – ez így is marad. Hitel nélkül a vállalkozók nem tudnak fejleszteni, innovációkat bevezetni, nem nő a termelékenység, sőt, új vállalkozásokat sem lehet létrehozni. Hiába van ötlet, ha nincs tőke.
Annak ellenére, hogy eddig egyik kormány sem volt kimondottan vállalkozóbarát, 2010 óta ez a megállapítás még inkább helytálló. A Fidesz-kormány szisztematikusan tönkretesz minden olyan szektort, amely valamilyen módon kapcsolódik a vállalkozói szférához. Lerombolták a felsőoktatást – pénz hiányában nem lesznek kutatások és túlcsordulási hatások az oktatási intézmények és a vállalatok-vállalkozások között –, megszüntették az Innovációs Alapot, a bürokráciát pedig inkább növelték, mint csökkentették.
Nem véletlen, hogy rekordméretre ugrott a cégfelszámolások mennyisége.
Nem ez az első rossz adat
Az már márciusban kiderült, hogy Magyarország egyre inkább perifériának számít a régióban. Budapest két év alatt a top10-es régiós listán a harmadikról a nyolcadik helyre csúszott vissza. De nem csak Budapestet, hanem Magyarországot is egyre inkább elkerülik a befektetők a bizonytalan gazdasági helyzet, és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt. A matolcsyzmus terhét nyögi az ország.
A legnagyobb beruházásokról még a kormányváltás előtt állapodtak meg – Mercedes gyár, GE- és Audi- befektetések –, azóta a Fidesz kormány egyetlen egy nagyberuházást sem tudott felmutatni. Az MSZP-kormány sikereit ők aratják le, miközben „elmúltnyolcéveznek", ha a gazdaságról van szó.
Szeptemberben jelent meg a WEF versenyképességi jelentés, amelyben Magyarország 12 hellyel csúszott hátrébb. Bár a Fidesz ezt is sikernek könyvelte el (???), a helyzet valójában nagyon aggasztó. Szinte minden részmutató romlott, az alappillérnek számító intézményi háttérben például olyan negatív tendenciák uralkodnak, amelyek minden fundamentumra hatással vannak a gazdaságban. Ki kell jelenteni: sajnos ma Magyarország nem versenyképes, ellenben versenyképtelenségben jók vagyunk. Annak ellenére, hogy a közgazdászok és a szakértők azt hangsúlyozzák, hogy meg kell teremteni a tudás alapú társadalmat, az innovációkra és a K+F tevékenységre kell helyezni a hangsúlyt, ennek jelei egyáltalán nem látszanak. Sőt.
Foglalkoztatási körkép
Nincs könnyű helyzetben a magyar munkaerőpiac. Miközben a Fidesz foglalkoztatást növelő propagandáját statisztikai foglalkoztatásra és a közmunka programra húzza fel, addig a tavalyi évhez képest a versenyszférában idén minden hónapban alacsonyabb volt a foglalkoztatottak száma. Persze fura is lenne, ha növekedne, miközben az ország recesszióban van. A kormánypárt képtelen belátni, hogy a közmunkának nincs hozzáadott értéke, miközben a hangsúlyt a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítására kellene helyezni.
Mi várható a jövőben?
Javulás egyáltalán nem várható a következő egy-két évben. Az új Matolcsy-csomag által nem csak hitelezés nem lesz, de a vállalkozói szektor terhei is növekedni fognak. A közmű adót könnyen átháríthatják a cégekre, miközben az iparűzési adó megváltoztatása is többletköltségekhez vezethet. Bár a munkahelyvédelmi akcióterv kompenzálhatja ezeket a terheket, ennek hatékonysága még ködbe burkolózik. A kormánynak nincs mozgástere a rossz gazdaságpolitika, és az elhibázott lépesek miatt – például az egykulcsos adó miatt. Ennek levét a vállalkozások isszák meg. Valódi trendfordulóra lenne szükség, hogy az ország kimásszon abból a gödörből, ahová a Fidesz vezette.
0 Megjegyzések