Rekordidő alatt futotta le a félmaratont egy brit anyuka, miközben kisbabáját tolta maga előtt egész távon. A babakocsis futás elsőre a fanatikusok sportjának tűnhet, pedig magyar anyukák közt is vannak hívei.
„Rachel örült, hogy mindenki mosolyog rá, aztán végül elaludt” – nagyjából ennyit érzékelt az egész megmérettetésből a kislány, anyukája elmondása szerint. Pedig a 33 éves anyuka és a kis Rachel múlt héten nemcsak „lefutotta” a 21 kilométeres távot: Rebecca Lester 2 óra 54 perc alatti babakocsis futásával rekordidőt ért el, így bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Na jó, vagány anyukáról van szó, aki amúgy is imádja az extrém dolgokat: a londoni maratont korábban kétszer is lefutotta – egyszer nyuszijelmezben, csak hogy ne legyen olyan könnyű. „Egészen új élmény volt, hogy futás közben kellett a babakocsit kiszednem a sárból, vagy feltolni egy emelkedőn, pedig már sok futóversenyen vettem részt” – lelkendezett ezúttal. Elmesélte, hogy nem akart a szülés után lemondani a futásról, de ideje nem sok maradt a baba mellett, így jutott eszébe, hogy inkább viszi magával a kislányát is. Mindenesetre irigyeljük az anyuka elszántságát, és hogy szülés után még ennyi energiája marad a baba mellett.
„Az anyukák valóban főleg azért döntenek a babakocsis futás mellett, mert az olyan mozgás, ami alatt nem kell lepasszolni a kicsit, és együtt lehet az anyuka és a babája a friss levegőn” – erősítette meg Hanzély Domokos Judit. Judit Judit edző, és Magyarországon az első babakocsis futásokat ő szervezte a kismamáknak itthon, még a 2000-es évek elején. „Le a kalappal az anyuka teljesítménye előtt, igaz, ő előtte is sportoló volt, bár babakocsival sokkal nehezebb futni. Meg szoktak lepődni azok, akik még nem próbálták, ha együtt futunk és átadom a kocsit, hogy mennyire nehéz” – magyarázza az egyébként ötgyermekes anyuka. Judit, aki maga is futott maratoni váltót babakocsival, azt mondja: nem a futás része a legnehezebb, hanem az, hogy a verseny hevében tudjon vigyázni a kisgyerekére is.
A babakocsis futáshoz persze speciális babakocsi kell, a babákat pedig csak akkor szabad így vinni, ha teljes biztonsággal be lehet őket kötni a kocsiba és nem lötyögnek ide-oda. „Ha mondjuk 3 éves kisgyereket viszünk, akár 15-20 kilót is tolunk magunk előtt” – magyarázza a 6 hetes kisfiával éppen otthon lévő edző anyuka. Többnyire azok az anyukák választják a babakocsis futást, akiknek hiányzik, hogy korábban többet mozogtak, sportoltak. „De persze olyannal is találkoztam, aki meg akarja mutatni szülés után a világnak, hogy igenis lehet jól kinézni anyukaként is, és hiába nem mozgott szülés előtt, majd a babájával közösen sportolni fog – magyarázza Judit. – A gyerekek nagyon szeretik, élvezik, hogy gyorsan megy a babakocsi, az enyémek mindig elaludtak közben” – meséli Judit.
Sajnos Magyarországon nem annyira hétköznapi látvány a babakocsis futó anyuka, külföldön – például az Egyesült Államokban – ennek nagyobb a hagyománya. Tudjuk, nem könnyű babakocsival közlekedni a városban, de akkor irány a természet, hátha ott szívesebben küzdenéd le a babakocsival az eléd tornyosuló akadályokat!
Na jó, vagány anyukáról van szó, aki amúgy is imádja az extrém dolgokat: a londoni maratont korábban kétszer is lefutotta – egyszer nyuszijelmezben, csak hogy ne legyen olyan könnyű. „Egészen új élmény volt, hogy futás közben kellett a babakocsit kiszednem a sárból, vagy feltolni egy emelkedőn, pedig már sok futóversenyen vettem részt” – lelkendezett ezúttal. Elmesélte, hogy nem akart a szülés után lemondani a futásról, de ideje nem sok maradt a baba mellett, így jutott eszébe, hogy inkább viszi magával a kislányát is. Mindenesetre irigyeljük az anyuka elszántságát, és hogy szülés után még ennyi energiája marad a baba mellett.
„Az anyukák valóban főleg azért döntenek a babakocsis futás mellett, mert az olyan mozgás, ami alatt nem kell lepasszolni a kicsit, és együtt lehet az anyuka és a babája a friss levegőn” – erősítette meg Hanzély Domokos Judit. Judit Judit edző, és Magyarországon az első babakocsis futásokat ő szervezte a kismamáknak itthon, még a 2000-es évek elején. „Le a kalappal az anyuka teljesítménye előtt, igaz, ő előtte is sportoló volt, bár babakocsival sokkal nehezebb futni. Meg szoktak lepődni azok, akik még nem próbálták, ha együtt futunk és átadom a kocsit, hogy mennyire nehéz” – magyarázza az egyébként ötgyermekes anyuka. Judit, aki maga is futott maratoni váltót babakocsival, azt mondja: nem a futás része a legnehezebb, hanem az, hogy a verseny hevében tudjon vigyázni a kisgyerekére is.
A babakocsis futáshoz persze speciális babakocsi kell, a babákat pedig csak akkor szabad így vinni, ha teljes biztonsággal be lehet őket kötni a kocsiba és nem lötyögnek ide-oda. „Ha mondjuk 3 éves kisgyereket viszünk, akár 15-20 kilót is tolunk magunk előtt” – magyarázza a 6 hetes kisfiával éppen otthon lévő edző anyuka. Többnyire azok az anyukák választják a babakocsis futást, akiknek hiányzik, hogy korábban többet mozogtak, sportoltak. „De persze olyannal is találkoztam, aki meg akarja mutatni szülés után a világnak, hogy igenis lehet jól kinézni anyukaként is, és hiába nem mozgott szülés előtt, majd a babájával közösen sportolni fog – magyarázza Judit. – A gyerekek nagyon szeretik, élvezik, hogy gyorsan megy a babakocsi, az enyémek mindig elaludtak közben” – meséli Judit.
Sajnos Magyarországon nem annyira hétköznapi látvány a babakocsis futó anyuka, külföldön – például az Egyesült Államokban – ennek nagyobb a hagyománya. Tudjuk, nem könnyű babakocsival közlekedni a városban, de akkor irány a természet, hátha ott szívesebben küzdenéd le a babakocsival az eléd tornyosuló akadályokat!
0 Megjegyzések