Hétköznapi használatban autizmusnak nevezzük, a tudomány azonban autizmus spektrum zavarként emlegeti. Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Ugyanakkor ez a megfogalmazás sem teljesen tökéletes, hiszen megfelelő, célzott segítségnyújtással a gyermekek állapota változtatható.
A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján, amelynek az egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, másik végpontján pedig a „súlyosabb” esetek. „Enyhébb” esetek, azok a gyermekek, akik viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élő gyermek viselkedésétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat a gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékűek, amelyek aggodalomra adhatnának okot a nem szakértő szemeknek.
Hogyan segíts a gyermekeden?
A terápia hatékonysága szempontjából nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés.
A gyermeket ugyanis a szülő ismeri legjobban, még, akkor is, ha viselkedését, reakcióit, szóbeli, vagy nonverbális kifejezéseit szokatlanak, furcsának találja és nem mindig érti.
Minden szülő a lehető legjobbat akarja a gyermekének. A szakembertől hallott tanácsok időnként nagyon egyszerűen hangzanak, azok megvalósítása azonban nem mindig könnyű feladat. Sok szülő érezhet bűntudat, amikor nem tud megvalósítani valamit, amelyről tudja, hogy fontos lenne a gyermeke számára. A szülő a gyermek nehézségei és saját magával szemben felállított elvárások miatt feszültté válhat. Rossz szülőnek érezheti magát, aki nem tud megfelelően bánni gyermekével. Mindezek az érzések, gondolatok hatással vannak a terápiára, de ami még fontosabb a szülő-gyermek kapcsolatra. A gyermeknek pedig legfőképp nyugodt, kiegyensúlyozott szülőre van szüksége. Ezért arra bátorítom a szülőket, hogy bátran osszák meg velem ezeket az érzéseiket. Fontos, hogy a tanácsadás során lehetőségünk legyen ezekről az aggodalmakról beszélni, azok hátterét feltárni és megoldást találni.
Az autizmussal élő gyermekek esetében a szokványostól kissé eltérő nevelési módszerek hatékonyak. Az autizmussal élő gyermekek nem, vagy nehezen tanulnak a felnőttek és a kortárs gyermekek viselkedését utánozva. A legtöbb esetben nem tudják értelmezni a szülők dicséretét, elmarasztalását, vagy azt nem értik, hogy a szülők reakciója viselkedésük mely részére vonatkozott. Az autizmussal élő gyermekek ugyanakkor nem vagy nem megfelelően fejezik ki azt, hogy mindezeket nem értik. Ezáltal a szülő sem érti, hogy azok a módszerek, melyek az egyik gyermeknél beválnak miért nem vezetnek eredményre a másik gyermeknél. Mivel a szülő nem érti, hogy mi lehet az eredménytelenség oka, ezért változtatni sem tud rajta.
Szülőknek szóló tanácsadás
A gyermek a legtöbb időt a családjával tölti, a terápiában legfeljebb heti néhány órát. Az autizmussal élő gyermekek számára különösen fontos, hogy hasonló támogatásban részesítsük őket a terápián kívül is.
A tanácsadás során a szülővel megbeszéljük, hogy milyen változtatások szükségesek az otthoni környezetben. Ilyen változtatás lehet például szabályok bevezetése, képes napirend alkalmazása, jutalmazási rendszer kialakítása. Mindezen változtatások bevezetése a családokkal való egyéni beszélgetést követően történik, hiszen az igények, lehetőségek minden család esetében különböznek, ezért azok figyelembevétele mindenképpen szükséges.
A szülő által bevezetendő szabályok
Természetesen minden családban vannak gyermekekre vonatkozó szabályok. Ezeket a szabályokat a szülők általában szóban közlik, mely egy nem autizmussal élő gyermeknél az esetek többségében beválik. Az autizmussal élő gyermekeknél azonban a szóbeli közlés mellett érdemes a szabályt leírni, lerajzolni, vagy valamilyen szimbólummal ellátni.
Minden emberi közösségnek (pl. család, iskola, munkahely, társadalom) vannak szabályai, melyek arra vonatkoznak, hogy mely viselkedés elfogadható és mely nem (pl. nem szabad másokat megütni). Ezek a szabályok a legtöbbször íratlanok. Szüleink viselkedését utánozva, a dicséretek és elmarasztalások segítségével tanuljuk meg. Az autizmussal élő gyermek számára ez nem elegendő. Számukra ezeket az íratlan társas szabályokat láthatóvá kell tenni, azaz itt is szükség van ezek írásos vagy rajzos megerősítésére a szóbeli közlés mellett.
Néhány fontos szabály, melyek bevezetése legtöbb esetben szükséges
köszönés
segítségkérés
játék/tárgy elkérése
„kedvesség” szabály (nem beszélünk csúnyán, nem ütünk meg másokat, stb.)
szabad játék szabály (Pl. menj oda és kérdezd meg, hogy „játszhatok veled?”)
Jutalmazási rendszer bevezetése
A jutalmazási rendszerre is igaz, az, ami a szabályokra. A legtöbb szülő valamilyen módon jutalmazza a gyermekét. A jutalmazás leghétköznapibb formája a dicséret. Egy átlagos fejlődésű gyermek esetében ez a legtöbbször nagyon jól működik. A gyermekek örülnek, ha szüleiknek örömet szereznek és igyekeznek ennek megfelelően viselkedni. Az autizmussal élő gyermek is szeretne a szüleinek megfelelni. Számára azonban anya vagy apa kedves pillantása, simogatása, a hangsúly, ahogy dicséretet mondja nem biztos, hogy értelmezhető. Mivel nem érti, hogy ezek a jelzések azt jelentik, hogy ő jól csinált valamit, ezért nem is fog tudni megfelelni a szüleinek. Fontos, hogy az előző pontban ismertetett szabályokat jutalmazási rendszerrel összekössük. Tehát az elfogadható viselkedést valamilyen módon jutalmazzuk. A jutalmazás a legtöbb esetben tárgyi (pl. matrica, apró ajándék, édesség, nagyobbaknál pontok, melyeket később beválthat).
A jutalmazás segítségével érhetjük el, hogy a gyermeket rávegyük, olyan tevékenységekre is, melyeket nem szívesen tesz meg beszűkült érdeklődése, vagy egyéb nehézségei miatt. Emellett fontos szerepe van a nem kívánt viselkedés kordában tartásában is (pl. túlzott számítógépes játékok használata). Az ilyen viselkedés a jutalmazási rendszerrel egybe kötve kontrollálhatóvá válik, ugyanakkor mégsem vesszük el a gyermektől a számára örömet okozó tevékenységet.
A jutalmazási rendszer kialakítása is egyéni konzultációt igényel a személyre szabottság érdekében. A tanácsadás során a szülőkkel közösen derítjük fel, hogy a gyermek számára mi lehet motiváló, amely így beilleszthető a jutalmazási rendszerbe (pl. valamilyen kedvelt tevékenység).
Képes napirend bevezetése
A képes, vagy rajzos napirend segítségével láthatóvá tesszük az autizmussal élő gyermek számára, hogy mi fog történni a napjában. Az autizmussal élő gyermek számára érthetőbbé válik a környezet elvárása, ha a napirenden látja, hogy épp mit kellene csinálni. Ezen kívül a látható napirend segítségével könnyebbé válik a gyermek számára az egyik tevékenységről a másikra való váltás. A napirend segítségével a váratlan helyzetek elviselését is segíthetjük, azáltal, hogy előre jelezzük, ha bizonyos programok, napi rutinok kivételesen elmaradnak, vagy annak bekövetkezésében nem vagyunk biztosak. (pl. időjárás függő programot a napirendben kérdőjellel jeleníthetünk meg).
A látható napirend tehát, hasonlít egy órarendhez, vagy a felnőttek által használt határidő naplóhoz. Kisebb gyermekek esetében képeket használunk, melyeket falra, mágnestáblára helyezünk el. Az adott tevékenység elvégzését úgy jelöljük, hogy levesszük a képet. Nagyobb gyermekeknél írásos napirendet használhatunk és a tevékenység elvégzését pipával jelölhetjük. A napirendbe beletartozik minden, ami a nap során megtörténik.
Példa egy napirendre
Délelőtt:
felkelés
felöltözés
reggeli
fogmosás
indulás iskolába/óvodába
óvoda
Délután:
anyával, apával, nagymamával, stb. haza
játék
tanulás/játszótér/különóra, stb.
vacsora
fürdés
esti mese
alvás
A családokkal való konzultáció során megbeszéljük, hogy milyen lépésekre legyen lebontva a napirend, milyen típusú legyen (rajzos, képes, stb.), hol helyezzék el és minden egyéb felmerülő kérdést ezzel kapcsolatban.
Az autizmussal élő gyermek tanulási környezete
Az autizmussal élő gyermekek számára nehézséget okoz, hogy odafigyeljenek a lényeges információkra. Tehát, amikor tanulnak nem mindig tudják figyelmüket az olvasásra, írásra, matek példára összpontosítani. Figyelmüket sok más tényező vonhatja el (pl. egy apró megcsillanó tárgy, alig hallható zaj). Természetesen minden zavaró inger eltávolítása lehetetlen a gyermek környezetéből. Ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy, amit megtehetünk, annak érdekében, hogy tanulása zavartalan legyen, azt meg is tegyük. A kedvenc szuperhősnek, filmnek, játéknak a posztere a falon, az íróasztal fölött. Kedvenc újságok, könyvek, játékok elérhető távolságon belül. A tanuláshoz nem szükséges eszközök az íróasztalon. Ezek mind-mind, olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják az autizmussal élő gyermeket a tanulás során. Érdemes arra törekedni, hogy az asztalon rend legyen, csak az adott tantárgy megtanulásához szükséges eszközök legyenek az asztalon. Határozzuk meg, hogy hova tegye azokat a tankönyveket, füzeteket, amelyeket már megtanult és hol találja a következőt.
Érdemes időmérő eszközt is használni a tanuláshoz. Lehetőleg, olyat amin láthatja az idő múlását (pl. timer, amely visszaszámol).
A családokkal való beszélgetés során a gyermek tanulási környezetének kialakításában is személyre szabott segítségnyújtás történik.
Az autizmusról bővebben olvashatnak a felhasznált irodalomban:
Frith, U.: Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest
Mesibov, G., B., Shea, V., Schopler, E.: Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs Kiadó, Budapest
Peters, T.: Autizmus. Az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Kiadó, Budapest
Simó J.: Pervazív fejlődési zavarok-az autizmus spektrum. In. Vikár A., Vikár Gy., Székács E. Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Kiadó, Budapest
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.
Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.
A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján, amelynek az egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, másik végpontján pedig a „súlyosabb” esetek. „Enyhébb” esetek, azok a gyermekek, akik viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élő gyermek viselkedésétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat a gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékűek, amelyek aggodalomra adhatnának okot a nem szakértő szemeknek.
Hogyan segíts a gyermekeden?
A terápia hatékonysága szempontjából nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés.
A gyermeket ugyanis a szülő ismeri legjobban, még, akkor is, ha viselkedését, reakcióit, szóbeli, vagy nonverbális kifejezéseit szokatlanak, furcsának találja és nem mindig érti.
Minden szülő a lehető legjobbat akarja a gyermekének. A szakembertől hallott tanácsok időnként nagyon egyszerűen hangzanak, azok megvalósítása azonban nem mindig könnyű feladat. Sok szülő érezhet bűntudat, amikor nem tud megvalósítani valamit, amelyről tudja, hogy fontos lenne a gyermeke számára. A szülő a gyermek nehézségei és saját magával szemben felállított elvárások miatt feszültté válhat. Rossz szülőnek érezheti magát, aki nem tud megfelelően bánni gyermekével. Mindezek az érzések, gondolatok hatással vannak a terápiára, de ami még fontosabb a szülő-gyermek kapcsolatra. A gyermeknek pedig legfőképp nyugodt, kiegyensúlyozott szülőre van szüksége. Ezért arra bátorítom a szülőket, hogy bátran osszák meg velem ezeket az érzéseiket. Fontos, hogy a tanácsadás során lehetőségünk legyen ezekről az aggodalmakról beszélni, azok hátterét feltárni és megoldást találni.
Az autizmussal élő gyermekek esetében a szokványostól kissé eltérő nevelési módszerek hatékonyak. Az autizmussal élő gyermekek nem, vagy nehezen tanulnak a felnőttek és a kortárs gyermekek viselkedését utánozva. A legtöbb esetben nem tudják értelmezni a szülők dicséretét, elmarasztalását, vagy azt nem értik, hogy a szülők reakciója viselkedésük mely részére vonatkozott. Az autizmussal élő gyermekek ugyanakkor nem vagy nem megfelelően fejezik ki azt, hogy mindezeket nem értik. Ezáltal a szülő sem érti, hogy azok a módszerek, melyek az egyik gyermeknél beválnak miért nem vezetnek eredményre a másik gyermeknél. Mivel a szülő nem érti, hogy mi lehet az eredménytelenség oka, ezért változtatni sem tud rajta.
Szülőknek szóló tanácsadás
A gyermek a legtöbb időt a családjával tölti, a terápiában legfeljebb heti néhány órát. Az autizmussal élő gyermekek számára különösen fontos, hogy hasonló támogatásban részesítsük őket a terápián kívül is.
A tanácsadás során a szülővel megbeszéljük, hogy milyen változtatások szükségesek az otthoni környezetben. Ilyen változtatás lehet például szabályok bevezetése, képes napirend alkalmazása, jutalmazási rendszer kialakítása. Mindezen változtatások bevezetése a családokkal való egyéni beszélgetést követően történik, hiszen az igények, lehetőségek minden család esetében különböznek, ezért azok figyelembevétele mindenképpen szükséges.
A szülő által bevezetendő szabályok
Természetesen minden családban vannak gyermekekre vonatkozó szabályok. Ezeket a szabályokat a szülők általában szóban közlik, mely egy nem autizmussal élő gyermeknél az esetek többségében beválik. Az autizmussal élő gyermekeknél azonban a szóbeli közlés mellett érdemes a szabályt leírni, lerajzolni, vagy valamilyen szimbólummal ellátni.
Minden emberi közösségnek (pl. család, iskola, munkahely, társadalom) vannak szabályai, melyek arra vonatkoznak, hogy mely viselkedés elfogadható és mely nem (pl. nem szabad másokat megütni). Ezek a szabályok a legtöbbször íratlanok. Szüleink viselkedését utánozva, a dicséretek és elmarasztalások segítségével tanuljuk meg. Az autizmussal élő gyermek számára ez nem elegendő. Számukra ezeket az íratlan társas szabályokat láthatóvá kell tenni, azaz itt is szükség van ezek írásos vagy rajzos megerősítésére a szóbeli közlés mellett.
Néhány fontos szabály, melyek bevezetése legtöbb esetben szükséges
köszönés
segítségkérés
játék/tárgy elkérése
„kedvesség” szabály (nem beszélünk csúnyán, nem ütünk meg másokat, stb.)
szabad játék szabály (Pl. menj oda és kérdezd meg, hogy „játszhatok veled?”)
Jutalmazási rendszer bevezetése
A jutalmazási rendszerre is igaz, az, ami a szabályokra. A legtöbb szülő valamilyen módon jutalmazza a gyermekét. A jutalmazás leghétköznapibb formája a dicséret. Egy átlagos fejlődésű gyermek esetében ez a legtöbbször nagyon jól működik. A gyermekek örülnek, ha szüleiknek örömet szereznek és igyekeznek ennek megfelelően viselkedni. Az autizmussal élő gyermek is szeretne a szüleinek megfelelni. Számára azonban anya vagy apa kedves pillantása, simogatása, a hangsúly, ahogy dicséretet mondja nem biztos, hogy értelmezhető. Mivel nem érti, hogy ezek a jelzések azt jelentik, hogy ő jól csinált valamit, ezért nem is fog tudni megfelelni a szüleinek. Fontos, hogy az előző pontban ismertetett szabályokat jutalmazási rendszerrel összekössük. Tehát az elfogadható viselkedést valamilyen módon jutalmazzuk. A jutalmazás a legtöbb esetben tárgyi (pl. matrica, apró ajándék, édesség, nagyobbaknál pontok, melyeket később beválthat).
A jutalmazás segítségével érhetjük el, hogy a gyermeket rávegyük, olyan tevékenységekre is, melyeket nem szívesen tesz meg beszűkült érdeklődése, vagy egyéb nehézségei miatt. Emellett fontos szerepe van a nem kívánt viselkedés kordában tartásában is (pl. túlzott számítógépes játékok használata). Az ilyen viselkedés a jutalmazási rendszerrel egybe kötve kontrollálhatóvá válik, ugyanakkor mégsem vesszük el a gyermektől a számára örömet okozó tevékenységet.
A jutalmazási rendszer kialakítása is egyéni konzultációt igényel a személyre szabottság érdekében. A tanácsadás során a szülőkkel közösen derítjük fel, hogy a gyermek számára mi lehet motiváló, amely így beilleszthető a jutalmazási rendszerbe (pl. valamilyen kedvelt tevékenység).
Képes napirend bevezetése
A képes, vagy rajzos napirend segítségével láthatóvá tesszük az autizmussal élő gyermek számára, hogy mi fog történni a napjában. Az autizmussal élő gyermek számára érthetőbbé válik a környezet elvárása, ha a napirenden látja, hogy épp mit kellene csinálni. Ezen kívül a látható napirend segítségével könnyebbé válik a gyermek számára az egyik tevékenységről a másikra való váltás. A napirend segítségével a váratlan helyzetek elviselését is segíthetjük, azáltal, hogy előre jelezzük, ha bizonyos programok, napi rutinok kivételesen elmaradnak, vagy annak bekövetkezésében nem vagyunk biztosak. (pl. időjárás függő programot a napirendben kérdőjellel jeleníthetünk meg).
A látható napirend tehát, hasonlít egy órarendhez, vagy a felnőttek által használt határidő naplóhoz. Kisebb gyermekek esetében képeket használunk, melyeket falra, mágnestáblára helyezünk el. Az adott tevékenység elvégzését úgy jelöljük, hogy levesszük a képet. Nagyobb gyermekeknél írásos napirendet használhatunk és a tevékenység elvégzését pipával jelölhetjük. A napirendbe beletartozik minden, ami a nap során megtörténik.
Példa egy napirendre
Délelőtt:
felkelés
felöltözés
reggeli
fogmosás
indulás iskolába/óvodába
óvoda
Délután:
anyával, apával, nagymamával, stb. haza
játék
tanulás/játszótér/különóra, stb.
vacsora
fürdés
esti mese
alvás
A családokkal való konzultáció során megbeszéljük, hogy milyen lépésekre legyen lebontva a napirend, milyen típusú legyen (rajzos, képes, stb.), hol helyezzék el és minden egyéb felmerülő kérdést ezzel kapcsolatban.
Az autizmussal élő gyermek tanulási környezete
Az autizmussal élő gyermekek számára nehézséget okoz, hogy odafigyeljenek a lényeges információkra. Tehát, amikor tanulnak nem mindig tudják figyelmüket az olvasásra, írásra, matek példára összpontosítani. Figyelmüket sok más tényező vonhatja el (pl. egy apró megcsillanó tárgy, alig hallható zaj). Természetesen minden zavaró inger eltávolítása lehetetlen a gyermek környezetéből. Ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy, amit megtehetünk, annak érdekében, hogy tanulása zavartalan legyen, azt meg is tegyük. A kedvenc szuperhősnek, filmnek, játéknak a posztere a falon, az íróasztal fölött. Kedvenc újságok, könyvek, játékok elérhető távolságon belül. A tanuláshoz nem szükséges eszközök az íróasztalon. Ezek mind-mind, olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják az autizmussal élő gyermeket a tanulás során. Érdemes arra törekedni, hogy az asztalon rend legyen, csak az adott tantárgy megtanulásához szükséges eszközök legyenek az asztalon. Határozzuk meg, hogy hova tegye azokat a tankönyveket, füzeteket, amelyeket már megtanult és hol találja a következőt.
Érdemes időmérő eszközt is használni a tanuláshoz. Lehetőleg, olyat amin láthatja az idő múlását (pl. timer, amely visszaszámol).
A családokkal való beszélgetés során a gyermek tanulási környezetének kialakításában is személyre szabott segítségnyújtás történik.
Az autizmusról bővebben olvashatnak a felhasznált irodalomban:
Frith, U.: Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest
Mesibov, G., B., Shea, V., Schopler, E.: Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs Kiadó, Budapest
Peters, T.: Autizmus. Az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Kiadó, Budapest
Simó J.: Pervazív fejlődési zavarok-az autizmus spektrum. In. Vikár A., Vikár Gy., Székács E. Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Kiadó, Budapest
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.
Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.
0 Megjegyzések