Ez az pici, de annál sokoldalúbb növény megérdemli szerintünk, hogy szenteljünk neki egy cikket. Ízekre szedjük a világ legkeresettebb hagymáját.

Kezdjük rögtön hosszan sorolható tulajdonságaival - tőszavakban: antioxidáns, vérhígító, köhögéscsillapító, afrodiziákum, antibakteriális, gombaellenes, rákmegelőző, gyomor és bélvédő, vérnyomás-szabályozó, náthától védő, béltisztító. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a fokhagyma a zöldségek és fűszerek királya. De talán még ennél is meggyőzőbb, hogy sütve, főzve és nyersen is teljesen más ízt ad - nincs étel amit fel ne dobna.

Amilyen büdös, olyan egészséges és ezt nem tegnap óta tudja az emberiség: a fokhagyma a legrégebb óta használt fűszernövényünk, 6000 éve esszük az ízéért és egészségmegőrző hatásáért. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték, vámpírellenes hatásáról is elhíresült a növény.

A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. A pestisdoktor madárfejszerű álarcának csőrrészébe (amin át az orvos belélegezte a levegőt) többek között fokhagymalevelet is tettek, fertőtlenítő hatása miatt. Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni, különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik. A hatezer év alatt, amióta az életünk része, 600 alfaja alakult ki.

Hazánkban ünneplik ezt a növényt - tavaly harmadszor rendezték meg a Bács-Kiskun megyei Bátya fokhagymafesztiválját, nem kis sikerrel.

A fokhagyma világnapja április 19.