Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) a napokban jelentette be, hogy a BP olaj-óriás ellen vétkes hanyagság és szándékos kötelességszegés miatt emelnek vádat a 11 halálos áldozatot követelő mexikói-öbölben felrobbant fúrótorony robbanása miatt a New Orleans-i szövetségi bíróságon. A tárgyalás 2013 januárjában fog elkezdődni. Az olajvállalt utolsó reménye is szertefoszlott, mert ezzel a váddal kemény bírósági harc elé néznek. A Bp jogászai a gondatlanság tényállását akarták bebizonyítani, de a DOJ bizonyítottnak látja a szándékosságot és a sorozatos kötelezettségszegést. 

A vád enyhítése érdekében még márciusban a BP jogászai megegyeztek a felpereseket képviselő bizottsággal (PSC) (7,8 milliárdos kártérítés) és kérték a bíróság jóváhagyását is erre. Az amerikai kormányzati jogászok által nyilvánosságra hozott 39 oldalas dokumentum súlyos vádakat hoz fel az olaj-óriás ellen. A BP vezetői azért, hogy magukat mentsék, a „kékgalléros”, azaz fizikai dolgozókra akarták kenni a katasztrófát. A dokumentumokban a jogászok még a korábbinál is keményebb hangnemet ütnek meg. Egyebek mellett egy BP-s belső levelezésre hivatkozva állítja a jelentés, hogy a brit olajipari óriás hanyagsága miatt történt a két évvel ezelőtti Deepwater Horizon katasztrófa a Mexikói-öbölben. 

Mark Bly-t pedig azzal vádolják, aki a BP belső vizsgálatot végezte, hogy figyelmen kívül hagyott olyan kínos, de a tényállás miatt fontos emaileket, amelyeket a fúrási felügyelők küldtek a robbanás előtt. A vád szerint Bly és a BP londoni menedzsmentje szándékosan úgy irányította a vizsgálatot, hogy abból kimaradjon bármiféle rendszerszintű hiba, ami a katasztrófához vezetett. A valós belső levelezésből kiderül, hogy olyan utasítások hangzottak el, hogy úgy kell intézni az ügyeket, hogy a BP menedzsmentje „bármi áron” maradjon ki a katasztrófából és a jogi- és a közvélemény általi elszámoltatás kizárólag a fizikai munkásokra és egyéb vállalkozókra irányuljon. 

A jelentés e-maileket is idéz: az egyikben John Guide, a BP csoportvezetője azt írja, hogy a fúrócsapatnak „halványlila gőze sincs arról, mit csinál”. A BP vezetőjének a válasza: „beszéljünk később, mert most táncórára megyek... Village People-re nyomjuk”. A kormányzat ügyvédei a Financial Times-ban az emailokra így nyilatkoztak: „a BP menedzsereinek viselkedése, a szavaik és tetteik egy külvárosi plázában méterárut áruló kisvállalkozásnál sem lennének tolerálhatók”. Egyértelművé tették, hogy a lehető legsúlyosabb büntetést akarják kiszabatni az olajvállalatra és figyelembe veszik, hogy a mulasztások miatt milyen környezeti és természeti károk keletkeztek az öbölben. A BP közleményben utasította vissza a vádakat. Állításuk szerint minden hivatalos vizsgálat egyetértett a Bly-jelentéssel. A baleset több ok és több résztvevő miatt következett be. 

Az olaj-óriás bejelentette, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem a menedzsment hibázott és ezt majd a bíróság elé tárják januárban. Az amerikai közvélemény kemény bírósági harcra számít a januárban kezdődő New Orleans-i tárgyalássorozaton, ha addig nem egyeznek meg a felek, amire minimális esély van. Az amerikai kormány megpróbálja majd bebizonyítani, hogy a katasztrófa a BP tudatos döntései és mulasztások sorozatai miatt történt. Mivel nem gondatlansággal vádolták meg a vállalatot, ezért a legnagyobb kiszabható büntetést mértéke is megnőtt, 4,5 milliárd dollárról 17,6 milliárdra. Transocean svájci székhelyű társaság, amelytől a BP bérelte a tornyot, nem nyilatkozik a perről.