2010 áprilisában robbant fel a BP olajfúrótornya a Mexikói öbölben. Az olajipar egyik legnagyobb környezeti katasztrófája 11 halálos áldozatot követelt, továbbá a természetben végzett pusztítása felbecsülhetetlen károkat okozott. A robbanás után még 3 hónapig szivárgott a nyersolaj a tengerbe, mintegy 4,9 millió hordó a becslések szerint. 

A tragédiakor Louisiana állam partja 75 kilométeres szakaszon szennyeződött be olajjal, de érintette Missisipi és Florida partszakaszait is. Nem rég a térségben pusztító Isaac hurrikán úgy tűnik, hogy a tengerfenékre lerakodó eddig rejtett olajat a felszínre hozta. Louisiana állam partjainál és a lakatlan Elmer szigetnél a parti őrség kátránylabdának tűnő olajdarabokat és olajjal szennyezett homokot talált, melyet a Louisiana-i egyetemre küldtek vizsgálatra. 

 Ed Overton az egyetem munkatársa a laboratóriumi tesztek után megerősítette a napokban, hogy ezek valóban kátránylabdák és nagy valószínűséggel, olajjal szennyezett homok, a katasztrófakor a tengerfenékre leülepedett olajszármazékok. Emiatt ismét lezárták egy 13 mérföldes szakaszt a partoknál, továbbá a halászati tevékenységet is korlátozták a térségben. Időközben kátránylabdákat találtak Alabama, Mississippi és Florida partjainál is, emiatt ott is partszakaszokat kellett lezárni és korlátozni a halászatot. 

Már januárban egy kutató csapat vizsgálta a Mexikói öböl mélyét, ahol legalább 2,5 mérföldes szakaszon tártak fel úgynevezett kátrány szőnyeget. Az olajkatasztrófáért felelős BP brit vállalat szerdán közleményben még próbálta részben hárítani magáról a felelősséget, utaltak arra, hogy fúrásokat nem csak ők végeznek, végeztek az öbölben, hanem más cég hordaléka is lehet a kátrányszőnyeg. Ellenben a csütörtöki nyilatkozatukban már arról beszéltek, hogy az érintett partszakaszokon olyan munkagépeket vetnek be, amely megtisztítja a homokos partszakaszt. 

A másnapi közleményükben már elismerték a felelősségüket, és mint pozitívum beszéltek az Isaac hurrikán által kivetett kátrányszőnyegről. Állításuk szerint ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy megtudják mely partszakasz előtti terület szennyezett még az olajtól. A csütörtöki nyilatkozatban tett megaállapításokkal a természetvédők és a NOAA nem ért egyet mivel a BP olyan technikával akarja a homokos partot megtisztítani, amely kipusztítja az élővilágot. A homokos talajt 4-6 méter mélyen egy munkagéppel átszitálják, átmossák a homokot, majd a teljesen steril anyagot visszaterítik az érintett területre. Így viszont a homokos talaj teljes ökoszisztémáját elpusztítják.