Először dokumentáltak a vadonban szűznemzést gerinces állatoknál. Eddig a szűznemzést csak fogságban tartott gerinceseknél figyelhették meg a tudósok, de újabb felfedezés által kiderült, hogy a vadonban is történik aszexuális szaporodás.

Amerikai kutatók két kígyófaj - rezesfejű mokaszinkígyó és vízi mokaszinkígyó – vemhes vadon élő nőstényeit vizsgálták. Olyan területen fogták be az egyedeket, ahol hímek is jelen voltak, tehát a párzásra meg volt a lehetőség, mégis mindkét egyednél a szűznemzés jelensége figyelhető meg. A szűznemzést eddig csak fogságban tartott állatoknál tapasztalták - kígyó-, cápa-, gyík- és madárfajnál – de a vadonban ez az első eset, hogy gerinces állat aszexuális úton szaporodik.

Szűznemzés során a petesejt hímivarsejt megtermékenyítése nélkül indul fejlődésnek, így az utódok csak az anya genetikai állományával rendelkeznek. A folyamat nem szokatlan a méheknél, hangyáknál és a tetveknél.

A gerinces fajoknál a szűznemzés nagyon ritka. A fajok csupán 0,1 százalékánál figyelték megy. Az így született utódok általában nem életképesek, sokan halva születnek meg. A tudósok kíváncsian várják, hogy a vadonban történt szűznemzés során a két kígyófaj utódai mennyire lesznek életkésesek.

A tudósok szerint valószínűtlen, hogy a szűznemzés a méhlepényes emlősöknél létrejöjjön, előforduljon. Ezeknél az állatoknál szükség van a genetikai bevésődés folyamatára, melynek során az egyik szülőtől származó gének dominánsabbak a másik szülőtől származóknál. Ez egy fontos tényező az embrió fejlődésénél, így az emlősöknél az aszexuális szaporodásmódot kizárják a tudósok.