Egy eddig titkolt lelőhelyen bukkantak Szibériában a gyémántokra, a lelőhelyen hatalmas mennyiségű, rendkívül szilárd drágakövet rejt a föld.

A szenzációs bejelentést az orosz tudományos akadémia szibériai földtani intézetének kutatói tették vasárnap Novoszibirszkben, a felfedezés szerintük fejtetőre állíthatja a világ gyémántpiacát. A gyémántlelőhely a Krasznojarszki terület és Jakutföld határán fekvő Popigaji asztrobléma területén található, egy 35 millió évvel ezelőtt keletkezett, száz kilométer átmérőjű, meteorit becsapódása következtében kialakult kráterben. Szovjet geológusok a múlt század hetvenes éveiben bukkantak rá ott a nagykeménységű, különleges tulajdonságokkal rendelkező ásványra, a meteorit-becsapódás következtében keletkezett úgynevezett impaktit gyémántra. 

Akkoriban azonban a szovjet vezetés a műgyémántokat gyártó üzemek építésére helyezte a hangsúlyt, ezért a popigaji gyémántok tanulmányozását nem folytatták, a lelőhelyet pedig titkosították. A titok feloldása után a geológusok ismét kutatni kezdtek. Nyikolaj Pohilenko, a novoszibirszki székhelyű kutatóintézet igazgatója azt mondja: már az első elemzések elengedőek ahhoz, hogy a gyémántpiaci felfordulásról beszélhessünk. Az akadémikus szerint a Popigaji kráterben talált gyémántkészletek egy nagyságrenddel nagyobbak a világon talált teljes gyémánttartaléknál. Mint mondta: több trillió karát gyémántot rejt a föld, míg például a Jakutföldön eddig fellelt készleteket egymilliárd karátra becsülik. 

Pohilenko szerint a popigaji impaktit gyémánt kétszer keményebb a hagyományos gyémántnál, és értékét tovább növeli a kivételes abrazív (kopási) tulajdonsága, illetve a gyémántszemcsék nagy mérete. Ez jelentős mértékben növeli a kövek ipari felhasználásának lehetőségeit, s így kész ipari forradalom bontakozhat ki az újfajta ásványok megjelenésével - mondta a kutató. Az orosz szakemberek azt állítják, hogy eleddig a világon sehol sem találtak hasonló tulajdonságú impaktitokat, ezért Oroszország egyedüli tulajdonosa a szinte kiaknázhatatlan, rendkívüli kincsnek. Úgy becsülik, hogy az ott fellelhető nyers gyémánt háromezer évig kielégíti majd az egész világ gyémántszükségleteit. 

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány (a nagyon ritka wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet leszámítva), átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö. grafit). Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széles körű.