2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja. 

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. 

 „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” így szólt a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívása. III. Országos népmese-konferencia A Magyar Olvasástársaság idei, immár nyolcadik országos népmese-konferenciájána ezúttal Kaposvár ad otthont. 

A szeptember 28-án kezdődő kétnapos rendezvénysorozat témája a közösségi mesemondás és a mese kultúraközvetítő ereje. A kaposvári konferencia nyitónapján kerekasztal-beszélgetéssel és mesemondásokkal tarkítva előadásokat hallhatnak a résztvevők a cigány varázsmesékről, a népmesék közösségekben és oktatásban betöltött szerepétől, este pedig filmmel, koncerttel és mesemondással zárják a napot. A szakmai program szombaton a népmesemondók országos találkozójával folytatódik, melyet hagyományteremtő szándékkal az idén első alkalommal rendeznek meg, és célja „a mesélő emberek fórumának” létrehozása. Ugyanezen a napon mesemondás, családi programok, „mesemaraton” és koncertek biztosítanak egész napos kikapcsolódást a résztvevőknek. 

A mesemondók közül előadóként, illetve szereplőként is ott lesz Berecz András, Kóka Rozália, Kovács Marianna, Csernik Szende, Gulyás László, a kísérő programokon egyebek mellett fellép a Fonó zenekar és az Alma együttes. A konferencia időpontja kapcsolódik a Népmese Napjához – szeptember 30. –, amely a magyar mese- és gyermekirodalom megteremtőjeként számon tartott nagy mesemondó, Benedek Elek (1859–1929) születésnapja. 

„Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére az ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket” – írták a szervezők a rendezvény beharangozójában. A program fővédnöke Fésűs Éva kaposvári meseíró, a város díszpolgára, a támogatók között megtalálható a Nemzeti Kulturális Alap, az Apáczai Kiadó, valamint Kaposvár önkormányzata és több intézménye, a társszervező pedig a Kaposvári Egyetem. 

A programról az esemény honlapján, illetve a Magyar Olvasástársaság honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. Több mint ötezren mesélnek Nyíregyházán Több mint ötezren regisztráltak már a magyar népmese napja alkalmából tartandó meseolvasásra Nyíregyházán, ahol pénteken, szombaton és vasárnap a kulturális központba, a Városi Galériába, illetve a Sóstói Múzeumfaluba várják a csodás, tanulságos történetek kedvelőit, gyermekeket, felnőtteket egyaránt. Cservenák László, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy pénteken 11.00 órától maratoni meseolvasással tisztelegnek a magyar kultúra gyöngyszeme, a népmese előtt. A kezdésig várhatóan tovább emelkedik majd az önkéntes résztvevők száma. 

 A nyíregyházi kulturális intézményben szombaton meseudvart rendeznek be, mesejátékokat, bábelőadásokat szerveznek, sőt zenés, táncos műsorral és kézműves foglalkozásokkal teszik teljessé a mesés programot. Szombaton és vasárnap népmesés rajzfilmeket vetítenek, mindenki újra láthatja gyermekkorának legnépszerűbb mozidarabjait. Cservenák László tájékoztatása szerint a Városi Galériában a híres Kecskeméti Rajzfilmstúdió kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. A tárlaton eddig még soha nem látott, egyedülálló összeállításban nézhetik meg a népmesei rajzfilmsorozatok jeleneteit és figuráit. 

Kisgyörgy Tamás, a Sóstói Múzeumfalu közművelődési előadója közölte, hogy a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői skanzenben pénteken 10 és 15 óra között "nyitják meg az intézmény mesés ládikáit". A mesenapon két magtárépület kapuját tárják ki, ahol vicces, szórakoztató és tanulságos történeteket zenés kísérettel hallgathatnak kicsik és nagyok. A mesélésbe természetesen a látogatókat is bevonják majd. A múzeumfaluba kilátogatók "belekóstolhatnak" a kenyérkészítés és a falusi nagymosás régi munkafolyamataiba is, amelyek során egykor - amíg a kovász, a kenyértészta kelt, a dagasztás és a kemencébe vetés tartott, illetve a ruhákat kézzel dörzsölték, sikálták kefével - sok-sok mese elhangzott egykor. 

A skanzenben őrzött valamikori nép sporteszközöket is kipróbálhatják a mesemondásban és mesehallgatásban "elfáradt" érdeklődők, így járhatnak például majd medvetalpon, gólyalábon, törhetnek diót, hajíthatnak köcsögfára. Benedek Elekről Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. 

Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör.Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 

 Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, “Az Én Újságomat”. Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a “Jó Pajtás” című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kís Könyvtár címmel, amely később már, mint “Benedek Elek kis könyvtára” jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. 

Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, miközben szerkesztője volt a Cimbora című ifjúsági lapnak. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. Jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. 

Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Említésre méltót alkotott novelláival, regényeivel is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. Mint újságíró többféle lap munkatársa, majd szerkesztője lett. Hozzáértése, esztétikai igényessége nem ismerte a megalkuvást. (Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja, Az Én Újságom, Jó Pajtás, Cimbora stb.) Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én.