A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium visszaállamosítása csak a kezdete lehet egy tágabb, a magyar kisebbség és a hozzá tartozó egyházak tulajdonát képező értékek visszaállamosítási kísérletének. Ez a folyamat a tavasszal hatalomra került szociálliberális román kormány egyik legfőbb belpolitikai programja.
Múlt hónapban a Bihar Megyei Tanács a bíróságon támadta meg a Bukaresti Restitúciós Bizottság határozatát, amelynek alapján Nagyvárad egykori pénzügyi palotája visszakerült a római katolikus püspökség tulajdonába. Néhány hónappal ezelőtt az épületet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntő bizottság - a restitúciós törvény értelmében - a római katolikus egyháznak ítélte. Ezt a határozatot támadta meg a megyei tanács. Most is ugyanaz az indok, amellyel a buzaui bíróság június 29-én elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a Székely Mikó kollégium nem illeti meg az erdélyi magyar református egyházat. E szerint az ingatlanok eredetileg nem egyházi finanszírozásból, hanem közadakozásból épültek. Ez azonban nem igaz.
A Bihar Megyei Tanács képviselőinek többsége szerint az 1895-ben átadott nagyváradi pénzügyi palota nem az egyház, hanem a magyar állam tulajdona volt, és Trianon után törvényesen került a román állam birtokába. Ezzel szemben Szabó Ödön, megyei önkormányzati képviselő szerint több okmány is bizonyítja, hogy az egyház adót és biztosítást fizetett az ingatlan után, a nagyváradi levéltárban őrzött irgalmas rendi kasszakönyvben pedig megtalálhatók azok az iktatószámok, amelyek bizonyítják, hogy a román állam Trianon után is bérleti díjat juttatott az egyháznak.
A 19. század végén ugyanis a püspökség úgy döntött, hogy stabilizálni szeretné pénzügyi helyzetét és megállapodást kötött az akkori pénzügyminisztériummal. A katolikus egyház birtokában lévő telekre palotát emeltek, és azt 25 éves időtartamra a tárca kibérelte. Mindkét fél jól járt, az állam nem fektetett be pénzt, az egyház pedig folyamatosan bevételhez jutott. A szerződést a telekkönyvbe is bevezették. Ez az állapot Trianonig fennállt. Ez után a román állam a szerződés lejártáig fizette a bérleti díjat, majd „elfelejtette" az épületet visszaadni jogos tulajdonosának. Böcskei László római katolikus megyés püspök a történtekre azt mondja: hiányzik az akarat elfogadni a történelmi valóságot, hiányzik az akarat jóvátenni az igazságtalanságot.
Közben várat magára a Székely Mikó kollégium ügyében a másodfokú bírósági eljárás. Az ügy azért is izgalmas, mert első fokon nem csak a patinás oktatási intézményt rekvirálták el az egyháztól, hanem mert három - három évi börtönre ítélték Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet az államnak okozott kár címén. Ezen kívül összesen 76 millió forintnak megfelelő lej kifizetésére kötelezték őket. Mindhárman a restitúciós bizottságnak voltak a tagjai, és ők döntöttek a Székely Mikó kollégium visszaszármaztatásáról.
A jelenleg Bukarestben kormányzó szociálliberális pártszövetség az erdélyi magyar oktatási rendszer elleni támadás révén került hatalomra. Idén áprilisban sikerült parlamenti többséget verbuválni ahhoz az indítványhoz, amellyel hatályon kívül helyezhették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű fakultásainak működését engedélyező törvényt. A szavazás után az előző jobbközép kormány megbukott.
Romániában ekkor ismét elszabadultak a magyarellenes indulatok. A kormány ugyanis más mederbe akarja terelni a Nemzetközi Valutaalap által diktált megszorító intézkedések okozta társadalmi feszültséget. Bűnbaknak pedig mindig ott vannak a magyarok.
A Bihar Megyei Tanács képviselőinek többsége szerint az 1895-ben átadott nagyváradi pénzügyi palota nem az egyház, hanem a magyar állam tulajdona volt, és Trianon után törvényesen került a román állam birtokába. Ezzel szemben Szabó Ödön, megyei önkormányzati képviselő szerint több okmány is bizonyítja, hogy az egyház adót és biztosítást fizetett az ingatlan után, a nagyváradi levéltárban őrzött irgalmas rendi kasszakönyvben pedig megtalálhatók azok az iktatószámok, amelyek bizonyítják, hogy a román állam Trianon után is bérleti díjat juttatott az egyháznak.
A 19. század végén ugyanis a püspökség úgy döntött, hogy stabilizálni szeretné pénzügyi helyzetét és megállapodást kötött az akkori pénzügyminisztériummal. A katolikus egyház birtokában lévő telekre palotát emeltek, és azt 25 éves időtartamra a tárca kibérelte. Mindkét fél jól járt, az állam nem fektetett be pénzt, az egyház pedig folyamatosan bevételhez jutott. A szerződést a telekkönyvbe is bevezették. Ez az állapot Trianonig fennállt. Ez után a román állam a szerződés lejártáig fizette a bérleti díjat, majd „elfelejtette" az épületet visszaadni jogos tulajdonosának. Böcskei László római katolikus megyés püspök a történtekre azt mondja: hiányzik az akarat elfogadni a történelmi valóságot, hiányzik az akarat jóvátenni az igazságtalanságot.
Közben várat magára a Székely Mikó kollégium ügyében a másodfokú bírósági eljárás. Az ügy azért is izgalmas, mert első fokon nem csak a patinás oktatási intézményt rekvirálták el az egyháztól, hanem mert három - három évi börtönre ítélték Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet az államnak okozott kár címén. Ezen kívül összesen 76 millió forintnak megfelelő lej kifizetésére kötelezték őket. Mindhárman a restitúciós bizottságnak voltak a tagjai, és ők döntöttek a Székely Mikó kollégium visszaszármaztatásáról.
A jelenleg Bukarestben kormányzó szociálliberális pártszövetség az erdélyi magyar oktatási rendszer elleni támadás révén került hatalomra. Idén áprilisban sikerült parlamenti többséget verbuválni ahhoz az indítványhoz, amellyel hatályon kívül helyezhették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű fakultásainak működését engedélyező törvényt. A szavazás után az előző jobbközép kormány megbukott.
Romániában ekkor ismét elszabadultak a magyarellenes indulatok. A kormány ugyanis más mederbe akarja terelni a Nemzetközi Valutaalap által diktált megszorító intézkedések okozta társadalmi feszültséget. Bűnbaknak pedig mindig ott vannak a magyarok.
0 Megjegyzések