A világhírű zongorista sikere évtizedek óta töretlen hazánkban is. Rengeteg magyar rajongója van, akik közül minden bizonnyal a legtöbben nem hallhatták őt négy évvel ezelőtt a Budapesti Operabálon, amelynek sztárvendége volt.
Most azonban mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy meghallgassa egyedülálló zongorajátékát és az évtizedek alatt slágerré lett szerzeményeit, a világhírű zongorista ugyanis október 14-én, a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet!
Clayderman megérdemelte a sikert, hiszen zongoratanár édesapja attól a perctől fogva támogatta a karriejét, hogy Philippe Pagè néven meglátta a napvilágot. Már akkor, amikor fia kicsi volt, létesített egy családi alapot későbbi taníttatására, de ő maga is kezdetektől foglalkozott vele.
Clayderman tizenhat éves korában már megnyerte első díját a Conservatoire of Music-ban, de később mindenki legnagyobb meglepetésére – és megbotránkozására – egy rockzenekart alapított, főleg abból a megfontolásból, hogy legalább egy kevés pénzt keressen. Édesapja ugyanis ekkora már nagyon beteg volt, és nem tudta támogatni a tanulmányait. Különböző bandáknak vállalt hangszerelést és session zenészként is tagja volt néhány zenekarnak. Úgy gondolja, ez az időszak alapozta meg azt a zenei irányt, amellyel később világhírű lett.
Különleges tehetségének köszönhetően hamarosan olyan francia sztárokkal dolgozott együtt, mint Michel Sardou, Thierry LeLuron és Johnny Halliday. 1976-ban a Ballade Pour Adeline végül egy csapásra világsztárrá tette őt. Azóta mintegy 1200 művet szerzett, és ahogy egy német újságíró megfogalmazta, többet tett a zongora népszerűsítéséért, mint bárki más Beethoven óta. Clayderman létrehozott egy egy olyan „Új romantikus” stílust, amely a pop és a klasszikus zene rajongói közt is osztatlan sikert aratott. Nancy Reagan nem véletlenül nevezte őt „A romantika hercegének”.
Cleyderman eddig 90 millió albumot adott el világszerte, és 267 arany, valamint 70 platina lemezzel büszkélkedhet.
Sikerét nemcsak a lemezeinek, hanem a koncertjeinek is köszönheti, hiszen ezek egytől egyig mindig nagyon látványosak. Tíz zenészével és a szimfonikus zenekarral szinte együtt lélegzik, és mint mondta, imádja keverni a különböző stílusokat, a tempót és a ritmusokat.
Clayderman megérdemelte a sikert, hiszen zongoratanár édesapja attól a perctől fogva támogatta a karriejét, hogy Philippe Pagè néven meglátta a napvilágot. Már akkor, amikor fia kicsi volt, létesített egy családi alapot későbbi taníttatására, de ő maga is kezdetektől foglalkozott vele.
Clayderman tizenhat éves korában már megnyerte első díját a Conservatoire of Music-ban, de később mindenki legnagyobb meglepetésére – és megbotránkozására – egy rockzenekart alapított, főleg abból a megfontolásból, hogy legalább egy kevés pénzt keressen. Édesapja ugyanis ekkora már nagyon beteg volt, és nem tudta támogatni a tanulmányait. Különböző bandáknak vállalt hangszerelést és session zenészként is tagja volt néhány zenekarnak. Úgy gondolja, ez az időszak alapozta meg azt a zenei irányt, amellyel később világhírű lett.
Különleges tehetségének köszönhetően hamarosan olyan francia sztárokkal dolgozott együtt, mint Michel Sardou, Thierry LeLuron és Johnny Halliday. 1976-ban a Ballade Pour Adeline végül egy csapásra világsztárrá tette őt. Azóta mintegy 1200 művet szerzett, és ahogy egy német újságíró megfogalmazta, többet tett a zongora népszerűsítéséért, mint bárki más Beethoven óta. Clayderman létrehozott egy egy olyan „Új romantikus” stílust, amely a pop és a klasszikus zene rajongói közt is osztatlan sikert aratott. Nancy Reagan nem véletlenül nevezte őt „A romantika hercegének”.
Cleyderman eddig 90 millió albumot adott el világszerte, és 267 arany, valamint 70 platina lemezzel büszkélkedhet.
Sikerét nemcsak a lemezeinek, hanem a koncertjeinek is köszönheti, hiszen ezek egytől egyig mindig nagyon látványosak. Tíz zenészével és a szimfonikus zenekarral szinte együtt lélegzik, és mint mondta, imádja keverni a különböző stílusokat, a tempót és a ritmusokat.
0 Megjegyzések