Regnum Marianum
„61 éve, 1951-ben Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. A Regnum Marianum (magyarul: Mária Országa) a Rákosi-rendszer által lerombolt templom. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta. Az erzsébetvárosi plébániának a Városliget felé húzódó részén lakó hívei messze laktak a templomtól. 

Ezért az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség épített egy kápolnát házának udvarán (Budapest VII. Damjanich u. 50.), de ebben csak kevesen fértek el. 1901. december 8-án szentelték fel. 1919-ben az érsekség az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett. Átmenetileg a Damjanich u. 50. alatt működött. A Regnum Marianum pályaterve 1926-ból A Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg a templom építése. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, amely a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. 

Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett 1927-től 1928-ig. A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum. Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól. Gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el a templom, délfrancia stílusban (pénzhiány miatt a harangtorony nem készült el). 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. A Regnum Marianum templom helyén épített tribün, a fölé magasodó Sztálin szoborral 1951-ben Rákosi Mátyás, Sztálin születésnapjára szánt ajándékként építtetni kezdte a nagy felvonulási teret, a templomot pedig lebontásra ítélték. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a templomot az 1919-es kommün bukása után építették, és ezt a gondolatot megörökítették az alapkő letételénél és a benne elhelyezett dokumentumokban. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották. 

Az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom bontása több mint fél évig tartott és csak katonai segédlettel, robbantásokkal sikerült porba tiporni. Ifjú regnumisták, köztük Hajnal György atya, követték a maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün és a Sztálin-szobor (amit később, 1956-ban ledöntöttek), majd a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve. 

A Sztálin-szobor és a tribün a mai Városligeti fasor tengelyébe épült. Mivel 1990-ben még élt a rendelet, hogy új templom építésére nem adható engedély, ezért Paskai László bíboros jogutód plébániatemplom építésére adott megbízást Hajnal György atyának. Így a templom jogutódjaként épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház. A plébánia közösségi házát 1991. novemberében, templomát 1995. júniusában kezdték építeni. Az új templom építkezésének megkezdésekor, 3 méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, az új templomba pedig két kövét mementóul. 

Az új plébánián – a regnumos szellemiségnek megfelelően – kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, dr. Hajnal György kanonok-plébános vezetésével. 1995-ben a városligeti Magyarok Nagyasszonya plébánia területét felosztották a szomszédos plébániák között. 2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét, amit felállítása óta többször megrongáltak. A templom padjai a terézvárosi Szent Család Plébániatemplomba kerültek, ahol azóta is használják azokat. Kisharangja 2005 óta a dióspusztai (Somogyapáti) Szent Mihály Kápolnában van használatban. 2011. februárjában több fórumon került ismét napirendre a Regnum Marianum-templom felépítése. A visszaépítés ügyét a Váralja Szövetség karolta fel egy aláírásgyűjtés indításával. A petícióhoz tízezernél is többen csatlakoztak. 

A kezdeményezés kapcsán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága az alábbi közleményt adta ki: A templomépítés az érintett egyház legbelsőbb ügye, nem civil kezdeményezés. A gyalázatosan lerombolt Regnum Marianum-templom helyett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a '90-es években a Zoborhegy téren nagy templomot és plébániát épített Regnum Marianum néven. Az efféle Budapest más részére vonatkozóan terjesztett javaslatok – különös tekintettel arra a tényre, hogy nem a katolikus közösség, hanem civil kezdeményezés részéről indulnak ki – nem feltétlenül szolgálják a magyarság ügyét. 

Ha a kormánynak szándékában áll ennek a lelkipásztori használat szempontjából nem nélkülözhetetlen, de tiszteletre méltó nemzeti jelképnek a megépítése és nem emlékműben, hanem templomban gondolkodik, úgy érdeklődéssel várjuk javaslatát. Az egyház álláspontjára a Váralja Szövetség így reagált: "A Váralja Szövetség, noha az MKPK közleménye a kezdeményezés további sikerét jelentősen hátráltatja, kitart korábbi álláspontja és véleménye mellett, amely szerint a Regnum Marianum-templom visszaépítését az egyházi vezetés támogatásával képzeljük el."”