Tizenhat tanulmányban ad átfogó képet a pápaság és Magyarország sokrétű kapcsolatáról a XV. századtól napjainkig az MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport első könyve. A Collectanea Vaticana Hungariae-sorozat részeként megjelent kötet a vatikáni magyar kutatások jelenlegi állásáról és irányairól nyújt áttekintést.
"A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen több mint egy évtizede alapított Egyháztörténeti Kutatócsoport eddig elvégzett munkájának értékét jelzi, hogy az idei esztendőtől részese lehet a Magyar Tudományos Akadémia nagy távlatokat biztosító Lendület programjának" – mondta az ünnepélyes könyvbemutatón Tusor Péter történész. A kutató, aki a Pálinkás József által elindított kiválósági program keretében a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját vizsgálja a középkortól 1918-ig, felidézte azt az időszakot, amikor 1998 és 2002 között Erdő Péterrel több ízben is volt alkalma beszélni az akkor még csak tervezett vatikáni-magyar sorozat alapításáról. "Az akkortájt elvetett mag jó földbe hullott, és többszörös termést hozott" – fogalmazott Tusor Péter aki szerzőként és szerkesztőként is szerepet vállalt a mű megszületésében.
A kötet szerzői – a történész szakma jeles képviselői, illetve fiatal tehetségei – az újkori szentszéki diplomácia, a vatikáni kutatások historiográfiája, valamint a XX. századi magyar történelem izgalmas témáit dolgozták fel tudományos alapossággal. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet széles kitekintéssel, a pápai gyűjteményeken kívül az Egyesült Államokban, Ausztriában, illetve Oroszországban végzett kutatómunkára épülve készült. Az olvasó például pápai bullák alapján kaphat minden eddiginél pontosabb képet Mátyás király lengyel csillagászáról, vagy szintén pápai okiratok, az egyszerűbb kiállítású brévék nyomán tekinthet be a mohácsi csatát megelőző évek tengermellék viszonyaiba. V. Pál dinasztiája, a Borghesék vatikáni levéltárban őrzött iratgyűjteményének feldolgozása Erdély és Magyarország 1600 körüli egyesítésének problémáit hozza közelebb – a Szent László-hermát Győrbe menekítő – Náprági Demeter püspök apológiájának soraiban. A XX. századba vezetnek át a kötet archivisztikai és historiográfiai közleményei. Az írások majdnem fele ezzel az egy évszázaddal foglalkozik, ami jól jelzi a kutatói érdeklődés súlypontját, illetve a kutatási távlatokat. A magyar-szentszéki kapcsolatok II. világháborút követő alakulását két tanulmány is vizsgálja és tágabb összefüggésekben, többek között a formálódó kétpólusú világrend központjaiban végzett kutatások alapján szintetizálja is.
"A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen több mint egy évtizede alapított Egyháztörténeti Kutatócsoport eddig elvégzett munkájának értékét jelzi, hogy az idei esztendőtől részese lehet a Magyar Tudományos Akadémia nagy távlatokat biztosító Lendület programjának" – mondta az ünnepélyes könyvbemutatón Tusor Péter történész. A kutató, aki a Pálinkás József által elindított kiválósági program keretében a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját vizsgálja a középkortól 1918-ig, felidézte azt az időszakot, amikor 1998 és 2002 között Erdő Péterrel több ízben is volt alkalma beszélni az akkor még csak tervezett vatikáni-magyar sorozat alapításáról. "Az akkortájt elvetett mag jó földbe hullott, és többszörös termést hozott" – fogalmazott Tusor Péter aki szerzőként és szerkesztőként is szerepet vállalt a mű megszületésében. A kötet szerzői – a történész szakma jeles képviselői, illetve fiatal tehetségei – az újkori szentszéki diplomácia, a vatikáni kutatások historiográfiája, valamint a XX. századi magyar történelem izgalmas témáit dolgozták fel tudományos alapossággal. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet széles kitekintéssel, a pápai gyűjteményeken kívül az Egyesült Államokban, Ausztriában, illetve Oroszországban végzett kutatómunkára épülve készült. Az olvasó például pápai bullák alapján kaphat minden eddiginél pontosabb képet Mátyás király lengyel csillagászáról, vagy szintén pápai okiratok, az egyszerűbb kiállítású brévék nyomán tekinthet be a mohácsi csatát megelőző évek tengermellék viszonyaiba. V. Pál dinasztiája, a Borghesék vatikáni levéltárban őrzött iratgyűjteményének feldolgozása Erdély és Magyarország 1600 körüli egyesítésének problémáit hozza közelebb – a Szent László-hermát Győrbe menekítő – Náprági Demeter püspök apológiájának soraiban. A XX. századba vezetnek át a kötet archivisztikai és historiográfiai közleményei. Az írások majdnem fele ezzel az egy évszázaddal foglalkozik, ami jól jelzi a kutatói érdeklődés súlypontját, illetve a kutatási távlatokat. A magyar-szentszéki kapcsolatok II. világháborút követő alakulását két tanulmány is vizsgálja és tágabb összefüggésekben, többek között a formálódó kétpólusú világrend központjaiban végzett kutatások alapján szintetizálja is.
0 Megjegyzések