Örökölt üzenet
2011.szeptember 15-16.

Ünnepélyes megnyitó: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum díszterme
2012. szeptember 14., péntek, 11.00 óra

Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén tárják ki kapuikat az érdeklődők előtt azok a máskor is nyitva tartó, vagy kevésbé, esetleg ritkán, korlátozottan, netán egyáltalán nem látogatható középületek, magánházak, amelyek fontosnak tartják, hogy megmutassák magukat s felhívják a figyelmet az épített örökség értékeire, megőrzésére.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata. Először a Benelux államok követték, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország.
1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek. 1999 óta az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.

Az Európa Tanács és az Európai Unió legfontosabb ajánlásai:
időpont: lehetőleg szeptember hónap
az egyes helyszínekre legyen ingyenes a bejutás
az esemény zászlaja jelölje minden megnyitott épület, helyszín bejáratát
minél több helyen legyen szakavatott és érdekes vezetés
minden országban, minden évben legyen kiemelt, központi témája a rendezvénynek,
      amely azonban nem zárja ki egyetlen épület vagy helyszín részvételét sem.

Immár negyvennyolc európai ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjai zászlaja, a csillagos EU lobogót épületek rajzolatai díszítik. Hiszen közös cél, hogy az államok számon tartsák, s prioritásként kezeljék múltunk épített emlékeit, gondoskodjanak jó karban tartásukról, hogy legyen mit átörökíteni az utókor számára. Szem előtt tartsák az épületek megőrzésének fontosságát. Megértessék, elfogadtassák, mindez nemcsak a szakemberek feladata. S fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.

Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség Napjai programját. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Az eddigiek:
1999. Ipari emlékek
2000. Árpád-kori templomok
2001. Az oktatás épületei
2002. Múzeumok - előtérben a háttér
2003. Zsolnay házdísznéző
2004. Lélegző örökségünk
2005. Kő kövön…marad (Várak, erődítmények, kastélyok)
2006. A fél(t)múlt építészete (A szocreál Magyarországon)
2007. Haza és haladás (A reformkor és a klasszicizmus építészete)
2008. Újjászületés – Reneszánsz év
2009. Szakrális terek (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek)
2011. Felemelő század (a reformkor világa)
2012. Ezer magyar ház

Éppúgy, mint a korábbi években, a Kulturális Örökség Napjain közönségre váró épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül egyedileg védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény.

Az idei esztendő programja az „Örökölt üzenet” címet kapta. Utalva arra, hogy ahány épület, legyen az műemlék vagy sem, annyi emlék, annyi történet, ha úgy tetszik, üzenet a múltból, mi az, amit megőriztünk, óvtunk és óvunk, továbbviszünk, hogy átadjuk majd utódainknak.

Százkilencvenhét településen ötszáz helyszín várja idén az érdeklődőket. Az újonnan érkezettek közül csak néhány az érdekesség kedvéért: a fővárosban a brit nagykövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz Terme, a Pálos Könyvtár és Papnevelő Intézet, a Magyar Kárpitművészek Egyesülete Kárpitműhelye, a kőbányai pincerendszer, a kelenföldi kocsiszín. A vidékiek közül Kecskeméten a Cifrapalota, Szegeden a vasútállomás felvételi épülete, Székesfehérvárott a Királykút-emlékház, Sopronban a Storno-ház, Kisjakabfalván a Konrád-ház, Golopon a Vay-kastélyban az Ősi magyar címertár, Kisbéren a Kiskastély, Tatán a Bordó-ház, Gödöllőn a Testőrlaktanya.

Száztizenöt sétaútvonal  invitál bejárásra. Budapesti érdekesség a gyerekeknek szervezett kalandozás, amely a „Vadlesen a Terézvárosban” elnevezést kapta. Ennek során az épületek homlokzatán lévő állatokat nézik meg a kicsik, miközben megismerkedhetnek a hozzájuk fűződő történetekkel. Séta indul többek között a Pál utcai fiúk nyomában, a Corvinus Egyetem oktatási épületeiben, Újlipótváros szecessziós világában, ugyancsak Újlipótvárosban Raoul Wallenberg védett házaiban, Zuglóban a Hermina út rejtett értékeit megcsodálva, valamint a Wekerle-telepen és a kiskocsmák között Óbudán. A Belváros kincseit hintóbeállós kapualjaktól, passzázsokon át régi boltokig, kávéházakig háromórás kalandozás mutatja be. A Király utca környékére vezet a zsidónegyed túra és a design utca elnevezésű program is. Pelyhe pincesor sétára hív, gyári bejárásra a kohászat egykori fellegvára, Ózd. Egyetemi-séták indulnak Szegeden, kápolnatúra a Pannonhalmi Főapátságban, Alcsúton arborétumi barangolást, Bátán kerékpáros műemlékrallyt szerveznek. „Kérjük, hozzanak magukkal zseblámpát!” - így szól a veszprémi Szent Benedek-hegy sziklatömbjébe fúrt háborús óvóhely felfedezésére érkezőknek a felhívás. A határon túli programok mellett burgenlandi partnerek kérésére német nyelven is kalauzolják a vendégeket Sopronban, a belvárosi sétán.

Hagyományosan a Kulturális Örökség Napokkal együtt, szeptember 15-23 között a Szakrális Művészetek Hete Fesztivál keretében, a templomok éjszakáján koncertek várják a hallgatókat Budapesten és az ország több településén.

A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára adja át a szellemi örökség magyar jegyzékére felvett új elemeket.