Az áfonya mind a mai napig ínyencségnek számít, pedig nem kell hozzá erdőjáróvá és hegymászóvá válnunk, hiszen kerti változata is van. Mégis keveset fogyasztunk áfonyából. 

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó félcserje. Előfordulási helyétől függően említik még kukojsza, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya néven, emlegetik havasi meggyként. Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos. 

Havasi, alpesi tájak és középhegységek savanyú talajú tölgyerdőinek, bükköseinek, fenyveseinek legfinomabb vadgyümölcse, egészen 2500 m tengerszint feletti magasságig megél. A Kárpátok és az Alpok, nálunk a Soproni hegység, az Alpokalja, a Nyírség és Nógrád megye vidéke ad neki otthon. Alacsony, 30-60 cm-esre növő lombhullató félcserje. Gazdagon elágazó, legyökeresedő ágai vannak, érdekessége, hogy akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. 

Zöld hajtásai télen a vadaknak adnak táplálékot. Levelei tojásdadok, kihegyesedők. A levélhónaljakban 5 mm-es nyélen ülő virágai apró haranghoz hasonlóak, szirmaik halvány zöldes-vöröses fehérek, áprilistól júniusig nyílnak. Július-augusztusra érlelik hamvas, feketés kék, kellemesen savanykás bogyóikat, melyeknek még a leve is sötétkék. Nemesített változatai kertek díszeként is ültethetők, s nagyobb bogyókat teremnek. Az először érő bogyók általában termetesebbek a később jövőknél. Meg kell említeni, hogy a nemzetségnek további fajai is jelentősek. 

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) örökzöld, hegyvidéki, piros gyümölcsű faj. A Kárpátokban, a Zemplénben és a Nyugat-Dunántúlon tenyészik. Ritka, szigorúan védett növény. Észak-Amerika keleti partvidékén él a kék bogyós fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum). Miért jó? Az áfonya bogyóit bátran lehet fogyasztani, csupán magjai jelenthetnek problémát az érzékeny gyomrúaknak. 100 g áfonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energiát tartalmaz. A vad áfonya tápértéke nagyobb a termesztettekénél. Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: 

A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. 

E hatását a II. Világháborúban az angol pilóták fedezték fel. Észrevették, hogy mikor a szükség úgy hozta, hogy áfonya-lekváros kenyeret kaptak ellátmányul, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk a légielhárítás fényszóróitól, azok nem vakítottak annyira. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet, valamint a cukorbetegek retináját is védi. E hatáshoz nagy dózisban van szükség e hatóanyagokra, ezért gyógyszertárban koncentráltan, kapszulákban is kapható.