Egy felmérés szerint a románok egyharmada tart attól, hogy ország területeket veszíthet el. Az IRES romániai közvélemény-kutató intézet szerdán közzétett felmérése szerint az interjúalanyok 35 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy veszíthet-e Románia területeket más országok javára. A megkérdezettek 62 százalékának nincsenek ilyen aggályai. 

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tartanak ettől a legkevésbé, közülük 72 százalék válaszolta azt, hogy nem tart esetleges területveszteségtől. Nemek és korosztály szerinti lebontásban a nők és a fiatalok nagyobb mértékben tartanak attól, hogy zsugorodhat Románia területe, mint a férfiak és az idősebbek. Az egyebek között román állami intézményekbe és pártokba vetett bizalmat mérő felmérés kitér annak vizsgálatára is, hogy az emberek miként vélekednek Románia és Magyarország kapcsolatáról. A vélemények megoszlanak, hiszen a megkérdezettek 43 százaléka tartja Magyarországot baráti országnak, 38 százalékuk pedig ellenséges államnak. 

A 18 és 35 év közöttiek kis többsége, 51 százaléka inkább baráti országnak tekinti Magyarországot, a 65 évnél idősebbek pedig inkább ellenségesnek. Magyarország megítélése régiónként is változik. Az erdélyiek és a bánságiak tekintik legnagyobb mértékben (47 százalék) baráti országnak Magyarországot, legkevésbé a kelet-romániai Moldvában élők, ahol a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy Magyarország ellenséges ország. Egy régi magyar közmondás szerint ebül szerzett jószág ebül vész el. 

 A területhez ingyen jutottak, nagyobb falatot kaptak Nagy-Magyarországból Trianonban, mint amekkorát Csonka-Magyarországként meghagytak (104 ezer négyzetkilométer, 93 ezer négyzetkilométer). Temérdek műkincs, műemlék épület, vasúthálózatok szerelvényestől, kifejezhetetlen érték az ölükbe hullott. Ha lenne igazság a Földön, erre nem kerülhetett volna sor. De napjainkban már nem a magyaroktól kell félteniük Erdélyt… Békéscsaba, 2012. szeptember 7. 
Forrás: MTI/erdely.ma