Már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segélyezési plafon bevezetéséhez – mondta el Soltész Miklós szociális államtitkár. 

 A kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatások esetében - írja a Magyar Nemzet. Egy ilyen javaslat az EU/IMF párossal folytatott tárgyalásokon felmerülhet. A rendszeres szociális segély elvileg ma is létezik plafon. A kormány először szeretné átlátni, ki milyen és mennyi támogatást kap az államtól, önkormányzatoktól, más szervektől. 

Ugyanakkor felmerült egy olyan javaslat, hogy vezessenek be plafont az egy főnek kifizetendő szociális segélyekre. A Magyar Nemzet értesülései szerint szó volt ezekről azon a kormányülésen, ahol a kabinet tagjait az IMF-nek küldött válaszlevélről is tájékoztatták. Ebből viszont még nem következik az, hogy a kormány meg is ígérte ezeket tárgyalópartnereinek. Dolgozik a kormány azon, hogy segélyezési plafont vezessen be az egy főre havonta kifizethető szociális támogatásoknál – mondta a Kossuth Rádióban Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője a 180 percben úgy fogalmazott: nem lehet, hogy több pénz kapjanak a segélyből élők, mint azok, akik vállalják, hogy elmennek dolgozni nagyon alacsony bérért. A segélyplafon bevezetéséhez szükséges számításokat a gazdasági tárca szakemberei végzik – mondta a politikus. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a segélyezési lehetőségek szűkítése nem újdonság, miután a kormányzat a juttatások kifizetését már korábban valamilyen feltételhez kötötte, például közmunkához, vagy iskolába járáshoz. Soltész Miklós azt is elmondta, a kormányzat a gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatásokhoz nem nyúlnának hozzá. 

Annak kapcsán, hogy a kormány módosítaná a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, miután több ezren olyan határozatot kaptak kézhez, amely szerint csökkenne a nyugdíjuk, Soltész Miklós megerősítette, azt a döntést hozták hogy visszavonják a határozatokat. A törvényt pedig úgy változtatnák meg, hogy akiknek csökkent volna a nyugellátásuk, azoknak továbbra is a korábbi összeget utalják. Akiknek viszont magasabb díjat állapítottak meg, életük végéig megkaphatják a magasabb összeget. „A sok-sok munka mellett, amit elvégeztünk több mint két év alatt, hibák is becsúsznak, olyan hibák,a melyek sokszor nem előre láthatóak, vagy szinte kiszámíthatatlanok” – mondta a politikus. 

Az özvegyi nyugdíj és a szociális járadékosok juttatásainak együttes folyósítása kapcsán egy tavalyi törvénymódosítás miatt szeptembertől körülbelül 15 ezren rosszabbul, 8 ezren pedig jobban jártak volna. Az ügyben a parlament már megkezdte a vitát, és mindenki egyetért vele, hogy azoknak, akik rosszabbul jártak volna, marad az eddigi ellátásuk, tehát nem romlik a helyzetük. A közel 8 ezer másik érintett személy pedig a számukra kedvezőbb összegű támogatást fogják megkapni – tette hozzá a 180 percben Soltész Miklós államtitkár. Átláthatatlan A szociális ellátórendszerből nyújtott támogatások átláthatóságának igénye nem új keletű, miként a plafon bevezetése sem teljesen az. A tavaly nyáron benyújtott közfoglalkoztatási rendszerhez kapcsolódó salátatörvényben már megjelent, hogy foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázist kell létrehozni. 

Ebben az adatbázisban egy helyen szerepelne az ellátások megállapítása, társadalombiztosítási adatok, a munkaügyi hivatalban nyilvántartott adatok, munkaerőpiaci programokban való részvétel, képzés, bértámogatás, közfoglalkoztatásban való részvétel, foglalkoztatottság, állami szerv szolgáltatásainak igénybevétele, álláskereső státusz stb. Ebből a rendszerből lehetne "gombnyomásra" - miként Giró-Szász András kormányszóvivő fogalmazott - kinyerni az olyan összesítő adatokat, amiből látni lehetne, ki hogyan részesül a szociális ellátórendszerből. Arról azonban, hogy ez a rendszer felállt-e, nem tudni. Mindenesetre a kormányszóvivő szavaiból, miszerint a kormány szeretné "létrehozni azt a rendszert" arra következtethetünk, hogy ez még nem történt meg. 

Bizonyos plafon ma is van Szintén a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvénymódosítások között került sor arra, hogy maximálták az egy főnek kifizethető rendszeres szociális segélyt. Indoklás szerint azért, hogy a segély ne legyen túlságosan vonzó a közmunka illetve általában a foglalkoztatás helyett. Eszerint a rendszeres szociális segély havi összege egy megállapított elméleti összeg (családi jövedelemhatár) és a család havi megszerzett jövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér összegének 90%-át (tehát a nagyjából 42 ezer forint/fő összeget). 

De ha foglalkoztatást helyettesítő támogatást is megállapítottak, akkor a maximálisan folyósítható rendszeres szociális segély ennyivel kevesebb. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Az SZMM kalkulátorával számolva például egy két felnőtt, két kiskorú gyermekből álló háztartás fogyasztási egysége 3,5, ezt kell szorozni a nyugdíjminimum 90%-ával, így a család összesen 90 ezer forint rendszeres szociális segélyben részesülhetne, ha mindkét felnőtt kéri a segélyt. Ám ez több, mint a nettó közfoglalkoztatási bér, így valójában 84 ezer forintnál többet nem tudnak igényelni.