Szent István denárja nemcsak értékmérő volt, az állam függetlenségét, gazdasági erejét is szimbolizálta - mondta a történész a Kossuth Rádióban. 

Gedai István történész a Vasárnapi újságban, elmondta, a kimondottan jó minőségű, bajor minta alapján készült, de hangsúlyozottan magyar hagyományokra épült, ezzel is az ország függetlenségét erősítő fizetőeszköz megjelenése azzal függhet össze, hogy Magyarországon is bevezették az egyenes adót. 

 A saját pénzre azért volt szükség, mert az Árpád fejedelem idején megalakult magyar állam gazdasági fejlődése egy évszázad alatt követelménnyé tette az állandó és viszonyítható értékmérőt. Az állam egységes irányításával megértek azok a politikai, gazdasági, társadalmi feltételek, hogy európai értelemben vett királysággá alakuljon, annak összes intézményével, amelyek közé tartozott az önálló pénzverés is. 

A magyar pénz a nyugat-európai denárrendszer része volt, és kiválóan betöltötte a szerepét. A különböző országokban feltárt leletek pedig azt bizonyítják, sikeresen részt vett a nemzetközi pénzforgalomban is: a feltárások helyszínei arra utalnak, Szent István pénze a Prágán keresztül vezető kereskedelmi úton egészen Észak-Európáig, a viking területekig eljutott. Az adatok szerint egyébként ma már biztosra vehető, hogy a pénzt először Esztergomban, majd Székesfehérváron verték - hangzott el a Vasárnapi újságban.