Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Csíkszeredában, miután a városi közgyűlés képviselőinek többsége pénteken megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát román nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot.
Még mielőtt a csíki székely örömében ujjongva szaladna anyanyelvén ügyet intézni, az elhíresült jereváni rádió szavaival élve nyugtázzuk: a hír igaz, csak nem Csíkszeredában, hanem Beregszászon és nem a román kisebbségbarát nyelvtörvényről van szó, hanem az ukránról. Ugyanis Ukrajna példát mutatott Romániának európaiságból.
Igen, északi szomszédunk a kisebbségbarát új nyelvtörvényével nyelvi jogok terén messze megelőzte az Európai Uniós tagországot, Romániát, ahol retorika szintjén, persze sokat és szívesen emlegetik az európai eszméket és a toleranciát, de a gyakorlatban lábbal tiporják azokat. Humorosan, akár úgy is folytathatnám: Ukrajnában azért lett hivatalos regionális nyelv a magyar, mert nekik nincs RMDSZ-ük, hisz Romániában az úgynevezett szövetség jó két évtizedes politikai ámokfutása mellett, nemhogy az önrendelkezést, de még hivatalosan elismert magyar nyelvet sem sikerült kieszközölni. Persze porhintés gyanánt a Dâmboviţa partján is történtek apró előrelépések, születtek anyanyelvhasználatot biztosító törvények.
Viszont azokat túlnyomó részben pont a magyar városok RMDSZ-es vezetői nem alkalmazzák, pedig tudjuk: minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Mármost lássuk, mit is mond Gajdos István, Beregszász polgármestere: „a városban első lépésként a hivatalos nyomtatványokat, űrlapokat, pecséteket, feliratokat készítik el két nyelven, vagyis az ukrán mellett magyarul is. Két nyelven készülnek a jövőben az utcai jelzőtáblák, feliratok, sőt a reklámok is. A beregszászi állami és helyi önkormányzati hivatalokban a megüresedő álláshelyekre olyan tisztviselőket fognak felvenni, akik magyarul is beszélnek”.
A kárpátaljai település elöljárója közölte: a városi önkormányzat nyelvtörvénnyel kapcsolatos döntése kötelező érvényű valamennyi beregszászi intézményre és vállalatra. A felsoroltaknak hány százaléka érvényesül Csíkszeredában (vagy bárhol Erdélyben – szerk. megj.)? A kétnyelvű utcai jelzőtáblákból egyre kevesebb van a városban, a hivatalok, cégek alkalmazottai – tisztelet a kivételnek – nem ismerik maradéktalanul mindkét nyelvet, a reklámokról ne is beszéljünk. Sajnos hosszan lehetne sorolni a hiányosságokat.
A törvény ugyan papíron Romániában is biztosít némi anyanyelv-használati jogot, de annak a kevéske törvénynek sem igyekszik érvényt szerezni úgynevezett érdekképviseletünk maradéktalanul, pedig tudjuk, hogy ami papíron van, az ott is marad, és a papírral legtöbbször csak „azt tudjuk csinálni…”. Eközben, amíg Ukrajnában előrelépés született, addig „Európában” az RMDSZ statisztálása mellett tovább folytatódik az erdélyi magyarság nyelvi genocídiuma. http://civilkorzo.ro
1 Megjegyzések
Annyit még hozzá kell tenni, hogy a kormányzó Régiók Pártja részéről kidolgozott és a parlamentben áterőltetett nyelvtörvény látszólag ugyan kisebbségbarát, de egyfelől része a választási kampánynak, másfelől leginkább az orosz nyelv presztizsinek a visszaállítását (és a kelet-ukrajnai sok milliós szavazótábor megnyerését) szolgálja. Több olyan nyilatkozat is megjelent, amely nyíltan leszögezte: a nyelvtörvény egyelőre csupán az orosz nyelvre terjed ki. Ha az UMDSZ-nek ennek ellenére sikerül a visszaoroszosítás farvizén jogokat szereznie a magyar nyelv számára, az igen ügyes húzás lesz részükről, s ez csak akkor lehetséges, ha együttműködnek a hatalmai erőkkel és a kormányzó párttal, amely "elnézi nekik" ezt az ügyeskedést. Ha viszont a dolog végül balul sülne el és vissza kellene vonni bizonyos határozatokat, a kizárólag önérdekei mentén működő KMKSZ nem késlekedne Gajdos nyakába varrni az egész fiaskót és aq hatalom elvtelen kiszolgálóinak minősítené őket. Igaz, ezt fiaskó nélkül is megteszik.
Az erdélyi előrelépés természetesen igen kívánatos lenne, de valószínűleg hiba ezt az előrelépést a Kárpát-medencében az utóbbi 20 évben legeredményesebb magyar párttal, az RMDSZ-szel szemben elképzelni. Az UMDSZ oldalán én nem állok, látom a szervilizmust, látom Gajdos beágyazottságát az ukrán üzleti szférába és tisztában vagyok azzal, hogy szükség esetén úgy váltogatja a pártreferenciáit, mint más a szennyes gatyáját. Volt ő már szocdem, volt szocialista, most meg a Régiók Pártja listáján befutó helyről indul a parlamentbe egy olyan megállapodás keretében, hogy indításáért cserébe a RP azt kérte, az UMDSZ a Régió jelöltjeit támogassa - ahol van magyar induló, úgy azok ellenében! Ez elég piszkos alku (ehhez asszisztál az UMDSZ), főleg azért, mert nehéz elhinni, Gajdos majd a parlamentben a magyarság, és nem az őt indító párt érdekeit szolgálja. Az UMDSZ hatalomhoz-dörgölődése tehát sokszor túllép az elfogadható együttműködés keretein. Nem vagyok tehát elfogult ezzel a társasággal szemben, de tény, hogy ha ezt a nyelvtörvényesdit most kiügyeskedik, az a magyar politikai érdekérvényesítés amúgy igen szegényes eredményei között kimagasló teljesítmény lesz. Aki pedig ebben kerékkötőnek szegődött (KMKSZ), az nem cselekszik bölcsen. Aki pedig mindezt az RMDSZ-étől eltérő programként állítja be, az minimum csúsztat.