Újra zöldellhet a több millió éves erdő a világ egyik legnagyobb lakatlan szigetén, a kanadai Nunavut területen található Bylot-szigeten.
Alexandre Guertin-Pasquier, a montreali egyetem földrajzi tanszékéről elkészített egy tanulmányt, melyből kiderül: a klímaváltozásnak köszönhetően a Bylot-szigeten nem is olyan régen felfedezett ősi erdő egy napon ismét zöldbe borulhat.
“Az adatok alapján elmondható, hogy a Bylot-sziget klímája lehetővé teszi, hogy az ott talált fosszilis fafajták - többek között füzek, és fenyőfák - újra életre keljenek” - mondta Guertin-Pasquier. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy hickory illetve tölgyfák is megélnek majd a szigeten. Természetesen az erdő nem egyik napról a másikra fog újraéledni, de a kutatások alapján elképzelhető, hogy unokáink már ültethetnek növényeket a szigeten, amik ki is fognak fejlődni.
Bylot fosszilis erdeje nagyjából 2,6-3 millió éves, legalábbis erre engednek következtetni a már kihalt fajok maradványai és a földmágneses vizsgálatok. Ez a vizsgálat azt figyeli, miképpen befolyásolja a Föld mágneses mezeje a sziklák mágneses üledékét, amik az iránytűhöz hasonlóan a pólusok felé irányulnak.
Az erdő fáinak mintáit a helyi tőzegből nyerték. Az üledékben található pollenekről kiderült, hogy többnyire olyan területen találhatóak meg, ahol az éves átlaghőmérséklet 0 fok körül van. A Bylot-sziget jelenlegi átlaghőmérséklete azonban ennél jóval alacsonyabb, mindössze -15 fok.
Az ősi erdőt egyébként is rengetek tikok lengi körül, például, hogy miképpen élték túl a növények a téli folyamatos sötétséget. Pasquier csapata most további mintákat gyűjt a környéken, hogy megállapítsák, miképpen is nézett ki a helyi flóra évmilliókkal ezelőtt.
“Az adatok alapján elmondható, hogy a Bylot-sziget klímája lehetővé teszi, hogy az ott talált fosszilis fafajták - többek között füzek, és fenyőfák - újra életre keljenek” - mondta Guertin-Pasquier. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy hickory illetve tölgyfák is megélnek majd a szigeten. Természetesen az erdő nem egyik napról a másikra fog újraéledni, de a kutatások alapján elképzelhető, hogy unokáink már ültethetnek növényeket a szigeten, amik ki is fognak fejlődni.
Bylot fosszilis erdeje nagyjából 2,6-3 millió éves, legalábbis erre engednek következtetni a már kihalt fajok maradványai és a földmágneses vizsgálatok. Ez a vizsgálat azt figyeli, miképpen befolyásolja a Föld mágneses mezeje a sziklák mágneses üledékét, amik az iránytűhöz hasonlóan a pólusok felé irányulnak.
Az erdő fáinak mintáit a helyi tőzegből nyerték. Az üledékben található pollenekről kiderült, hogy többnyire olyan területen találhatóak meg, ahol az éves átlaghőmérséklet 0 fok körül van. A Bylot-sziget jelenlegi átlaghőmérséklete azonban ennél jóval alacsonyabb, mindössze -15 fok.
Az ősi erdőt egyébként is rengetek tikok lengi körül, például, hogy miképpen élték túl a növények a téli folyamatos sötétséget. Pasquier csapata most további mintákat gyűjt a környéken, hogy megállapítsák, miképpen is nézett ki a helyi flóra évmilliókkal ezelőtt.
0 Megjegyzések