A Debrecenben született Nagy László hű maradt szülővárosához: nemcsak egyetemi tanulmányait végezte a hajdúsági megyeszékhelyen, jelenleg is ott él és dolgozik. Már gyermekként tudta: orvos szeretne lenni. Később, medikus korában úgy látta, az alapozó tárgyak – mint a biokémia, a genetika, a sejtbiológia – anyagában sok még a feltáratlan fehér folt. Felmerülő kérdéseire tanáraitól sem mindig kapott egyértelmű válaszokat, ami arra ösztönözte, hogy az egyetem befejezése után kutatói pályára lépjen.
A professzort azóta is a betegségek kialakulásának és gyógyításának problémái foglalkoztatják. Jelenleg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében az immunrendszer sejtjeinek különböző hatásokra megváltozó génkifejeződéseit vizsgálja. A modellként szolgáló immunsejteket (pl. makrofágok, dendritikus sejtek) közel tíz évvel ezelőtt választotta kísérletei tárgyának, főként azért, mert e sejtekhez viszonylag könnyen hozzá lehet férni. "Természetesen tudományosabb magyarázata is van a választásomnak – mondta az akadémikus. – Ezek a sejtek könnyen vizsgálhatók, külső hatásokra látványos funkcionális változásokon mennek át, így válaszreakcióikat többféle aspektusból is megismerhetjük. Továbbá tulajdonságaik, viselkedésük az élő szervezeten kívül, izolált állapotukban is megfigyelhetők."
A Nagy László és csoportja által vizsgált sejtekről már kiderült, hogy közvetlen környezetük változásához alkalmazkodva képesek átprogramozni magukat, módosítani génállományuk kifejeződését, és annak megfelelően átalakítani, hogy különböző hatásokra milyen fehérjék állnak a további sejtműködés rendelkezésére.
"A sejtet érheti külső, fizikai (pl. hőmérséklet) vagy kémiai hatás (pl. valamilyen vegyület, zsírmolekula), amely a fehérjeszintézis során okoz változást – magyarázta Nagy László. – A belső átalakulások pedig általában az úgynevezett jelpályák aktiválását vagy anyagcsere-változásokat jelentenek. Könnyű belátni, hogy a genom kifejeződésének, tehát az aktív gének számának és az egyes gének működése nyomán keletkező fehérjék mennyiségének és minőségének megváltoztatása az egyik leghatékonyabb és legspecifikusabb módja annak, hogy a sejt reagáljon az őt ért változásokra. E reakciókat igyekszünk különféle esetekben megfigyelni, például amikor egyes hormonok hatnak bizonyos sejtekre, vagy a megnövekedett zsír- és koleszterinszint hatására érelmeszesedés alakul ki.
"Csoportommal egy speciális fehérjecsalád működésén keresztül vizsgáljuk a már említett folyamatokat. Ezek a szteroid hormonreceptorok, amelyek feladata bizonyos, a sejt belsejében található zsírszerű molekulák szintjének változását lefordítani a genomkifejeződés »nyelvére«. Ma már az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az összes gén – amiben az adott receptor működése szerepet játszik - megismerhető. Ennek köszönhetően eddig ismeretlen területeket sikerült feltárnunk: közéjük sorolandók a zsíranyagcsere speciális folyamatai is, amelyek megváltoztatják az immunsejtek tulajdonságait. Aktuális eredményeink birtokában olyan betegségek kialakulására keresünk választ és gyógymódot, mint egyes krónikus gyulladásos bélbetegségek, a rheumatoid arthritis, de bizonyos tumoros betegségek kialakulásával kapcsolatban is vizsgáljuk, hogy milyen szerepük van az említett immunsejteknek a tumorok növekedésében" – tájékoztatott az akadémikus.Mint elmondta, a Lendület program keretében újabb öt évre tudnak előre tervezni. Az idén először meghirdetett, "már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folytató tudósok" kategóriájában díjazott kutatóorvos a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében folytathatja tovább felfedező munkáját, amelyhez az intézmény két posztdoktori álláslehetőség kiírásával és laboratóriumának bővítésével járul hozzá.
Bár a két új kolléga érkezése még várat magára, a csoport már összeállt, hiszen a tudós jelenleg is nyolc fiatal kutatóval dolgozik együtt. "A laborban szívesen működöm együtt biológusokkal és orvosokkal, ugyanis az évek során azt tapasztaltam, hogy míg előbbiekre általában a precíz kísérlettervezés jellemző, addig utóbbiakra a funkcionális látásmód, a lényeges elkülönítése a kevésbé lényegestől. Úgy gondolom, ez a biológus- kutatóorvos kooperáció magában hordozza munkánk sikerét. A fiatalokkal való együttműködés pedig reményeim szerint egy hatását hosszú távon kifejtő, utánpótlást biztosító iskola alapjait rakja le, hiszen a kiszámítható finanszírozás mellett fontosnak vélem, hogy vonzóvá tegyük a kutatói életpályát. Népszerűsítéséhez a Lendület program is jelentékenyen hozzájárul – nyilatkozta Nagy László. – Úgy hiszem, – lehetőségeink korlátait túllépve – már jelenleg is vezető pozíciót töltünk be a hasonló nemzetközi kutatások színterén. A génkifejeződés genomszintű vizsgálata az egész világon viszonylag új keletűnek számít, ezért különösen értékes eredményekkel gazdagíthatjuk a szakmát. Míg hasonló témában az Egyesült Államokban jól felszerelt laboratóriumokban gyorsan képesek eredményeket produkálni a tudósok, addig mi célzott és nagy volumenű pályázatokkal, távlati programokkal igyekszünk fejleszteni laborjaink felszerelését. Nehéz így a versenyt felvenni, de nem reménytelen."
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
0 Megjegyzések