A rangos Annales Henri Poincaré folyóirat díját veheti át Dániában, az International Association for Mathematical Physics XVII. kongresszusán Bálint Péter és Tóth Imre Péter, a Magyar Tudományos Akadémia - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sztochasztika Kutatócsoport tagja. A két fiatal matematikus a magas dimenziós szóróbiliárdok statisztikus viselkedését vizsgálja.
Az MTA-BME Sztochasztika Kutatócsoport két tudományos főmunkatársa, Bálint Péter és Tóth Imre Péter 2000 óta foglalkozik a témával. Eredményeiket 2008-ban közölte az Annales Henri Poincaré tudományos folyóirat, publikációjukat a szerkesztőbizottság az adott év legjobb tudományos dolgozatának választotta. A díjat idén, augusztus 6-án a dániai Aalborgban, az Association for Mathematical Physics XVII. kongresszusán adják át. A tudományos tanácskozáson Tóth Imre Péter foglalja össze a nyertes tanulmány legfontosabb megállapításait, és ismerteti legújabb eredményeiket is. "A vezető matematikai folyóirat díja nagy megtiszteltetés a számunkra, ugyanis a szakma elismert kutatói ítélik oda" – mondta Bálint Péter.
A háromévente megrendezett kongresszuson Tóth Imre Péter Korreláció-lecsengés szóróbiliárdokban és a szingularitási halmaz komplexitásának szerepe címmel tart előadást. "A biliárdgolyó mozgását – szabad repülés egy tartományban és rugalmas visszaverődés annak határán – leíró elméleteket több okból is megkülönböztetett figyelem övezi a matematikusok és a fizikusok körében. Egyrészt alkalmazható konkrét fizikai jelenségek modellezésére, másrészt jól szemléltet egy a természetben rendkívül gyakori magatartást: a kezdeti feltételekre való érzékenységet, vagyis a kaotikus viselkedést – magyarázta Bálint Péter az mta.hu-nak. – E rendszerek viselkedése véletlenszerűnek tekinthető, és leírható a valószínűség-számítás eszközeivel. Magát a jelenséget az egyensúlyhoz való konvergencia jellemzi."
A konvergencia sebességének becslésére az 1990-es évek elején Lai-Sang Young fejlesztett ki új módszert. A két ifjú kutató Young módszerét alkalmazta a magas dimenziós szóróbiliárdok esetére, így könnyebben vizsgálhatóvá vált a bonyolult geometriai felépítésű, magas dimenziós biliárdok viselkedése. Tanulmányuk nemzetközi visszhangot keltett, bár továbbra is maradtak még nyitott kérdések a témában. 2008 óta azonban már számosat sikerült megválaszolni közülük. Legfrissebb eredményeiket idén publikálták a matematikusok.
Az MTA-BME Sztochasztika Kutatócsoport két tudományos főmunkatársa, Bálint Péter és Tóth Imre Péter 2000 óta foglalkozik a témával. Eredményeiket 2008-ban közölte az Annales Henri Poincaré tudományos folyóirat, publikációjukat a szerkesztőbizottság az adott év legjobb tudományos dolgozatának választotta. A díjat idén, augusztus 6-án a dániai Aalborgban, az Association for Mathematical Physics XVII. kongresszusán adják át. A tudományos tanácskozáson Tóth Imre Péter foglalja össze a nyertes tanulmány legfontosabb megállapításait, és ismerteti legújabb eredményeiket is. "A vezető matematikai folyóirat díja nagy megtiszteltetés a számunkra, ugyanis a szakma elismert kutatói ítélik oda" – mondta Bálint Péter.
A háromévente megrendezett kongresszuson Tóth Imre Péter Korreláció-lecsengés szóróbiliárdokban és a szingularitási halmaz komplexitásának szerepe címmel tart előadást. "A biliárdgolyó mozgását – szabad repülés egy tartományban és rugalmas visszaverődés annak határán – leíró elméleteket több okból is megkülönböztetett figyelem övezi a matematikusok és a fizikusok körében. Egyrészt alkalmazható konkrét fizikai jelenségek modellezésére, másrészt jól szemléltet egy a természetben rendkívül gyakori magatartást: a kezdeti feltételekre való érzékenységet, vagyis a kaotikus viselkedést – magyarázta Bálint Péter az mta.hu-nak. – E rendszerek viselkedése véletlenszerűnek tekinthető, és leírható a valószínűség-számítás eszközeivel. Magát a jelenséget az egyensúlyhoz való konvergencia jellemzi."
A konvergencia sebességének becslésére az 1990-es évek elején Lai-Sang Young fejlesztett ki új módszert. A két ifjú kutató Young módszerét alkalmazta a magas dimenziós szóróbiliárdok esetére, így könnyebben vizsgálhatóvá vált a bonyolult geometriai felépítésű, magas dimenziós biliárdok viselkedése. Tanulmányuk nemzetközi visszhangot keltett, bár továbbra is maradtak még nyitott kérdések a témában. 2008 óta azonban már számosat sikerült megválaszolni közülük. Legfrissebb eredményeiket idén publikálták a matematikusok.
0 Megjegyzések