Százhúsz olajfestményen, hagyományos kínai tusfestményen, grafikán és plasztikán keresztül mutatja be az elmúlt harminc év kínai képzőművészetét a Szépművészeti Múzeum eddigi legnagyobb alapterületű időszaki kiállítása; a Hagyomány és megújulás címet viselő tárlat péntektől egy hónapon át lesz látható.
(MTI) "Izgalmas anyagot láthatunk, amely legalább annyira vitára ösztönző, mint szemben, a
Műcsarnokban múlt héten megnyílt Mi a magyar? című kiállítás" - szólt a nagyszabású tárlatról annak csütörtöki megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. L. Simon László emlékeztetett: a kínai és az európai festészet évszázadokon keresztül különböző utakon fejlődött, ennek ellenére a kínai festészetet mindig nagyra becsülték Európában. A kínai művészek hagyományosan történeteket, legendákat festettek le, hitelesen, már-már túlzó realizmussal; a festészet Kínában évszádokon keresztül elsősorban dekorációs célokat szolgált - idézte fel az államtitkár, hozzátéve: ennek ellenére ez az egzotikus világ az impresszionizmus óta termékenyítetően hatott az európai művészetre.
Megjegyezte, a kínai képzőművészet a kommunizmus idejétől új feladatokat kapott, majd a kulturális forradalom évtizede után, a reform és nyitás politikájával igazi fordulat következett be. A nyitás következtében a képzőművészet is megújult: megszűntek a kötöttségek, az alkotók szabadon kísérletezhettek, s ahogy egykor a kínai festészet hatott az európaira, úgy hat most az európai és amerikai művészet a kínaira - emelte ki az államtitkár.
Jou Csing-csiao (You Qingqiao), a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum (KNNM) tudományos igazgatóhelyettese felidézte, hogy a kínai és a magyar nemzet barátsága hosszú múltra tekint vissza: 1949 óta nemcsak a kultúra, hanem a gazdaság és az élet sok más területén is szorosak a két ország kapcsolatai.
Műcsarnokban múlt héten megnyílt Mi a magyar? című kiállítás" - szólt a nagyszabású tárlatról annak csütörtöki megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. L. Simon László emlékeztetett: a kínai és az európai festészet évszázadokon keresztül különböző utakon fejlődött, ennek ellenére a kínai festészetet mindig nagyra becsülték Európában. A kínai művészek hagyományosan történeteket, legendákat festettek le, hitelesen, már-már túlzó realizmussal; a festészet Kínában évszádokon keresztül elsősorban dekorációs célokat szolgált - idézte fel az államtitkár, hozzátéve: ennek ellenére ez az egzotikus világ az impresszionizmus óta termékenyítetően hatott az európai művészetre.
Megjegyezte, a kínai képzőművészet a kommunizmus idejétől új feladatokat kapott, majd a kulturális forradalom évtizede után, a reform és nyitás politikájával igazi fordulat következett be. A nyitás következtében a képzőművészet is megújult: megszűntek a kötöttségek, az alkotók szabadon kísérletezhettek, s ahogy egykor a kínai festészet hatott az európaira, úgy hat most az európai és amerikai művészet a kínaira - emelte ki az államtitkár.
Jou Csing-csiao (You Qingqiao), a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum (KNNM) tudományos igazgatóhelyettese felidézte, hogy a kínai és a magyar nemzet barátsága hosszú múltra tekint vissza: 1949 óta nemcsak a kultúra, hanem a gazdaság és az élet sok más területén is szorosak a két ország kapcsolatai.
Tavaly júniusban harminchárom magyar alkotó mutatta be sikeresen a kortárs magyar képzőművészetet a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumban, ennek viszonzásaképp hozta el most a KNMM százezres gyűjteményének 120 legjobb darabját három nagyobb egységben Budapestre - emlékeztetett.
Jou Csing-csiao beszámolója szerint "Az idő viszontagságai" című egység a reformidőszak társadalmi fejleményeit tükrözik a képzőművészet eszközeivel, "A természet költészete" címet viselő szekció az ezeréves kínai tájképfestészet hagyományainak mai továbbélését szemlélteti, míg "A sokszínűség gyönyörködtet" című rész az egymás mellett élő irányzatok változatosságát, kelet és nyugat, régi és új egymásra hatását vizsgálja.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója reményét fejezte ki, hogy a nagyszabású tárlat különleges élményt fog nyújtani a látogatóknak, akik az épület két szintjén két kiállításnyi anyaggal találkozhatnak.
A Hagyomány és megújulás szeptember 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
Jou Csing-csiao beszámolója szerint "Az idő viszontagságai" című egység a reformidőszak társadalmi fejleményeit tükrözik a képzőművészet eszközeivel, "A természet költészete" címet viselő szekció az ezeréves kínai tájképfestészet hagyományainak mai továbbélését szemlélteti, míg "A sokszínűség gyönyörködtet" című rész az egymás mellett élő irányzatok változatosságát, kelet és nyugat, régi és új egymásra hatását vizsgálja.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója reményét fejezte ki, hogy a nagyszabású tárlat különleges élményt fog nyújtani a látogatóknak, akik az épület két szintjén két kiállításnyi anyaggal találkozhatnak.
A Hagyomány és megújulás szeptember 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
0 Megjegyzések