Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának újabb elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására nyílik lehetőség. A hazai kutatóhelyek, kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló, idén első alkalommal kiírt pályázat a nemzetközileg legelismertebb kutatók körét szólította meg, akik közül 16-an nyújtottak be pályázatot. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az MTA elnöke hat kutató meghívását hagyta jóvá. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók szeptembertől 3-10 hónapot töltenek majd Magyarországon, hogy bekapcsolódjanak az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe.

Asztrofizikus, agykutató, növénybiológus, geológus, részecskefizikus, valamint földrajztudós is található azok között a nemzetközi szaktekintélyek között, akik a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy kutatóközpontjába, kutatóintézetébe vagy kutatócsoportjához kapcsolódva, Magyarországon folytatják világszerte elismert munkájukat.
     A Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózat megújítási programjának részeként, 2012 májusában pályázatot tett közzé nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyek meghívására. Az Akadémia történetében első ízben meghirdetett pályázat célja az, hogy megszólítsa a kiemelkedő külföldi egyetemek legmagasabb – "distinguished professor" – címével rendelkező kutatóit a természettudományok, élettudományok, humán- és társadalomtudományok területén, és a nyertes pályázók tapasztalatukkal és tudásukkal vendégkutatóként hozzájáruljanak az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben, valamint a magyarországi egyetemeken működő kutatócsoportok sikereihez.
     A felhívásra 16 tudós jelentkezett, közülük a Pálinkás József által felkért zsűri hat kiválóság 3-12 hónap időtartamú magyarországi tartózkodásra és tudományos munkára szóló pályázatát támogatta összesen 70 millió forinttal.
     A versenyképes hazai kutatásokat erősítő és élénkítő pályázat keretében érkező vendégkutatók aktívan vesznek részt a hazai tudományos életben. Bekapcsolódnak a kutatóközpontokban folyó vagy éppen elindított kutatómunkába, szakmai és publikációs tapasztalataikat átadják a fiataloknak, erősítik a külföldön működő és a hazai kutatócsoportok közötti nemzetközi együttműködést. A vendégkutatói program egyúttal lehetőséget teremt versenyképes, sikeres, közös kutatási pályázatok készítésére és megvalósítására.

Nemzetközileg elismert kiemelkedő vendégkutatók Budapesten, Debrecenben és Szegeden 
Fél évet tölt Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetben az elméleti nukleáris asztrofizika egyik legjelentősebb kutatója, a jelenleg a Bázeli Egyetemen dolgozó osztrák Thomas Rauscher, akit két évtizedes munkakapcsolat fűz az akadémiai intézet nukleáris asztrofizika csoportjához. A MTA ATOMKI-ban Gyürky György kutatócsoportjának munkájába kapcsolódik be a tudós, aki nemcsak az intézményben folyó kísérletek elméleti értelmezéséhez járulhat hozzá az itt töltött idő alatt, hanem az egyes eredmények asztrofizikai szempontú értelmezéséhez is. Thomas Rauscher ezen kívül előadásokat tart majd a Debreceni Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. 


Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkájában négy hónapig a brit neurobiológus, A. Robin Silver vesz majd részt. Az University College London Neurobiológia, Élettani és Gyógyszertani Tanszékének professzora annak az új, a központi idegrendszeri szinapszis aktív zónájának jobb megismerését célzó kutatási program elindítását segíti, amely az intézetnek az MTA kétmilliárd forint értékű kutatásiinfrastruktúra-fejlesztési pályázatán  elnyert eletronmikroszkópos tomográfián alapul. A brit agykutató várhatóan aktívan kapcsolódik be a Nusser Zoltán vezette kutatómunkába és az intézetben tartott szemináriumokba, ahol az MTA KOKI kutatóinak és a PhD-hallgatóknak is lehetőségük lesz a vele folytatott tudományos eszmecserére.

A magyar Bögre László az angliai Royal Holloway University of London-ból érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába azért, hogy tagja legyen a Nagy Ferenc által vezetett kutatócsoportnak. A növényi növekedés jelátviteli folyamatainak nemzetközileg elismert szakértője három hónapot tölt majd a Tisza-parti városban. A tudós annak az interdiszciplináris kutatási tervnek a végrehajtásában vesz részt, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy az éjszaka és a nappal váltakozása hogyan és milyen jelátviteli csatornákon képes a növények fejlődését befolyásolni. Az MTA SZBK-ban arra számítanak, hogy az együttműködés a jövőben új publikációk írásával és közös pályázatok előkészítésével folytatódhat.

Stephen James Mojzsis, a University of Colorado geológus professzora a Föld korai időszakának vizsgálata, a legidősebb kéregösszetételek korának tisztázása, valamint a földi élet kialakulásának és fejlődésének geokémiai vonatkozásai terén elért eredményei révén vált világszerte ismertté. Stephen James Mojzsis négy hónapot tölt majd az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban, vendéglátó kutatótársa Demény Attila lesz. Az itteni kutatásokba való bekapcsolódásával hozzájárulhat a marsi képződmények kialakulásának pontosabb megértéséhez, valamint az intézményben folyó exobolygó-vizsgálatokhoz. Személye ugyanakkor erősíti az MTA CSFK-ban elindult csillagászati és földtudományi kutatási együttműködést is.

A kvantumtérelmélet egyik legtöbbet publikáló kiválósága a német Ulrich David Jentschura. A legpatinásabb nemzetközi tudományos folyóiratokban évente hat-tíz cikkel jelentkező, az Egyesült Államokban, a Missouri University of Science and Technology-n dolgozó fizikus nyolc hónapra kapcsolódik be az MTA-DE Részecskefizikai kutatócsoportjának munkájába Trócsányi Zoltán meghívására. Az elsősorban a kvantumelektrodinamika (QED), vagyis a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelméletével foglalkozó tudós jól ismeri debreceni kollegáit, hiszen hét cikket írt már annak egyik tagjával, Nándori Istvánnal. A mostani közös munka eredménye az akadémiai kutatócsoport várakozásai szerint újabb együttes közlemény, vagy új kutatási terület indítása lehet. A német tudós szerepet vállal a csoporthoz kapcsolódó egyetemisták és PhD-hallgatók munkájának irányításában is.

Az európai és amerikai regionális kutatások kiemelkedő egyéniségének tartják az amerikai James Wesley Scott-ot. Jelenleg a finn Karelian Institute at the University of Eastern Finland, Joensuu-ban kutató földrajztudós tíz hónapig vizsgálja majd a hazai regionális és politikai földrajzi kutatások egyik legaktuálisabb témáját az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban. Pálné Kovács Ilona szakmai vendéglátójával és a kutatócsoport tagjaival arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként hat az europaizáció, illetve annak velejárói a magyar politikai kultúrára és geopolitikai gondolkodásra, milyen formákban és hogyan jelenik meg a politikai közbeszédben, a tudományos kutatások területén, valamint a határokon átnyúló együttműködések gyakorlataiban megmutatkozó háttérelemzésekben.