Hétfőn kezdődik és három hétig tart a Berosált a rezesbanda című film forgatása Vácott. A forgatókönyvet Csukás István írta, az ifjúsági filmet Mátyássy Áron rendezi. A bemutatót várhatóan 2013 tavaszán tartják.
Csortos Szabó Sándor, a film producere az MTI-nek elmondta, hogy a film főként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) pályázatán nyert 119 millió forintból forog. A tévéfilm összköltségvetését 130 millió forintra becsülte a filmes szakember. Elárulta: eredetileg a Nyár a szigeten című Csukás István-regényből szeretett volna filmet forgatni, de az író ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik új történetét dolgozzák fel.
Arra a kérdésre, hogy miért Mátyássy Áron rendezőre esett a választása, azt felelte: annak idején vele forgatták a TUK - Tanár úr, kérem című Karinthy-adaptációt, amelyben szintén gyerekszereplők voltak. "Gyerekeket instruálni, velük filmet készíteni - ehhez különös tehetség kell" - vélekedett a producer.
A Berosált a rezesbanda tévéfilmnek készül, de úgy forgatják, hogy moziban is vetíthető legyen. Ezt a producer azzal indokolta, hogy évek óta nem készült magyar gyerekfilm. A forgatás Vácott zajlik, illetve egy elhagyatott laktanyában. A film az Utolsó időkben megismert stábbal forog, az operatőr Herbai Máté lesz. A főbb szerepekben Anger Zsolt, Makranczi Zalán, Hevér Gábor, Kocsis Pál, Balogh András, Fesztbaum Béla, Hollósi Frigyes, Hay Anna, Kokics Péter, Radnay Csilla, Ozvald Enikő tűnik fel. A filmet 2013 márciusára kell befejezni.
Csukás István az MTI-nek elmondta, hogy a történet alapötlete már régen megszületett a fejében, de addig nem akarta készre írni, amíg a játékfilm költségvetése nem állt össze. "Íróasztalfióknak nem érdemes filmet írni" - tette hozzá.
"A történet arról szól, hogy a gyerekekből zseniket akarnak nevelni egy kísérleti osztályban, de ők ezt nem szeretnék. Nekik az a vágyuk, hogy egy rezesbandát alakítsanak. Ezt azonban a tanárok nem szeretnék, mivel még nagyon hamisan játszanak. A gyerekek elszöknek, majd visszatérnek, a végén mindenki győz. Vidám film lesz" - foglalta össze tömören a cselekményt az író, aki szerint ízig-vérig mai történetet visznek filmre. "Mai gyerekekről szól, az ő problémáikról, az ő szóhasználatukat vettem alapul" - tette hozzá, megemlítve, hogy a történet a tizenéves korosztálynak lehet izgalmas, ugyanakkor bizonyos elemei a felnőtteknek is viccesek lehetnek.
Ilyen például, hogy a történetben felbukkan egy Magyarországon ragadt, bujkáló orosz katona is. "Annak idején olvastam, hogy Ausztriában voltak katonák, akik titkos depókat alakítottak ki a föld alatt, fegyvereket rejtettek el bennük. Én humorosan nyúltam ehhez: egy kedvesen őrült figurát alkottam meg, aki muzeális fegyvereket gyűjt" - mesélte Csukás István, hozzátéve, Igorról hamar kiderül, hogy szinte semmiben sem különbözik a tanároktól.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vesz részt aktívan a film készítésében, Csukás István azt felelte, hogy számára a munka befejeződött a forgatókönyv elkészítésével. "Nagyon örülök, hogy Mátyássy Áron rendezi a filmet. Nagyon lelkes, ami nélkülözhetetlen egy gyerekfilmhez. Gyerekeknek ugyanis csak lelkesedéssel és vidáman lehet jól mesélni" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért Mátyássy Áron rendezőre esett a választása, azt felelte: annak idején vele forgatták a TUK - Tanár úr, kérem című Karinthy-adaptációt, amelyben szintén gyerekszereplők voltak. "Gyerekeket instruálni, velük filmet készíteni - ehhez különös tehetség kell" - vélekedett a producer.
A Berosált a rezesbanda tévéfilmnek készül, de úgy forgatják, hogy moziban is vetíthető legyen. Ezt a producer azzal indokolta, hogy évek óta nem készült magyar gyerekfilm. A forgatás Vácott zajlik, illetve egy elhagyatott laktanyában. A film az Utolsó időkben megismert stábbal forog, az operatőr Herbai Máté lesz. A főbb szerepekben Anger Zsolt, Makranczi Zalán, Hevér Gábor, Kocsis Pál, Balogh András, Fesztbaum Béla, Hollósi Frigyes, Hay Anna, Kokics Péter, Radnay Csilla, Ozvald Enikő tűnik fel. A filmet 2013 márciusára kell befejezni.
Csukás István az MTI-nek elmondta, hogy a történet alapötlete már régen megszületett a fejében, de addig nem akarta készre írni, amíg a játékfilm költségvetése nem állt össze. "Íróasztalfióknak nem érdemes filmet írni" - tette hozzá.
"A történet arról szól, hogy a gyerekekből zseniket akarnak nevelni egy kísérleti osztályban, de ők ezt nem szeretnék. Nekik az a vágyuk, hogy egy rezesbandát alakítsanak. Ezt azonban a tanárok nem szeretnék, mivel még nagyon hamisan játszanak. A gyerekek elszöknek, majd visszatérnek, a végén mindenki győz. Vidám film lesz" - foglalta össze tömören a cselekményt az író, aki szerint ízig-vérig mai történetet visznek filmre. "Mai gyerekekről szól, az ő problémáikról, az ő szóhasználatukat vettem alapul" - tette hozzá, megemlítve, hogy a történet a tizenéves korosztálynak lehet izgalmas, ugyanakkor bizonyos elemei a felnőtteknek is viccesek lehetnek.
Ilyen például, hogy a történetben felbukkan egy Magyarországon ragadt, bujkáló orosz katona is. "Annak idején olvastam, hogy Ausztriában voltak katonák, akik titkos depókat alakítottak ki a föld alatt, fegyvereket rejtettek el bennük. Én humorosan nyúltam ehhez: egy kedvesen őrült figurát alkottam meg, aki muzeális fegyvereket gyűjt" - mesélte Csukás István, hozzátéve, Igorról hamar kiderül, hogy szinte semmiben sem különbözik a tanároktól.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vesz részt aktívan a film készítésében, Csukás István azt felelte, hogy számára a munka befejeződött a forgatókönyv elkészítésével. "Nagyon örülök, hogy Mátyássy Áron rendezi a filmet. Nagyon lelkes, ami nélkülözhetetlen egy gyerekfilmhez. Gyerekeknek ugyanis csak lelkesedéssel és vidáman lehet jól mesélni" - tette hozzá.
Csukás István életpályája
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író. Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.
Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után. "Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás" - mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után. "Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás" - mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
0 Megjegyzések