A Dunával kapcsolatos kutatások jelentőségét hangsúlyozták és a folyó menti országok együttműködését méltatták annak a nemzetközi tudományos konferenciának a résztvevői, amelyet az MTA és a Nemzetközi Duna-kutató Szövetség rendezett Szentendrén. Pálinkás József, az Akadémia elnöke a Duna teljes hosszát érintő, egységes mérési elvek alapján folyamatosan rögzített, hiteles adatbázis létrehozását szorgalmazta. 

"A Duna ivóvizet, hajózható folyót, a mezőgazdaság szempontjából fontos öntözővizet, illetve turisztikai célpontot egyaránt jelent. Fontos azonban megtalálni és megőrizni a víz használhatósága, valamint a folyó környezetében található biodiverzitás közötti egyensúlyt" – hangoztatta az „Élő Duna" című konferencia fővédnökeként tartott előadásában Pálinkás József. Mint mondta, a tudománynak jelentős szerepe van abban, hogy véleményt formáljon arról: mikor és hol kerül veszélybe ez az egyensúly. Az MTA elnöke a jövő egyik kiemelt feladatának nevezte a vízminőség folyamatos, a Duna minden szakaszára kiterjedő, azonos módszereken alapuló monitorozását, hogy a szakemberek ezekre az információkra támaszkodva tudják figyelemmel kísérni az esetleges változásokat.  "A víz tisztítása, illetve a tisztított víz visszajuttatása a természetbe még sok helyen megoldatlan problémát jelent" – figyelmeztetett Pálinkás József, aki utalt arra, hogy a "Rio+20 Fenntartható Fejlődés" című, nyár elején tartott tanácskozáson az Áder János államfő által vezetett magyar küldöttség az öt parlamenti frakció egyetértése alapján elsősorban a vízgazdálkodással kapcsolatos tennivalókra hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét.

 A Magyar Tudományos Akadémia elnöke osztotta  az előtte felszólaló Erhard Busek korábbi osztrák alkancellár véleményét abban, hogy a  több országot és régiót egymáshoz kötő folyóval kapcsolatos tennivalókat széles összefüggésekben kell szemlélni és minél nagyobb összefogásra kell törekedni. Erhard Busek, a bécsi székhelyű Duna-medencei és Közép-európai Intézet vezetője arra hívta fel a konferencia 14 országból érkezett, több mint 100 szakembere előtt megtartott előadásában a figyelmet, hogy a Duna mint földrajzi, gazdasági és kulturális tényező, egyben az európai integráció elmélyítésének is egyik fontos tényezője.

"Magyarország számára a 21. század egyik legfontosabb stratégiai kérdése a víz" – fogalmazott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Kiemelte: igaz ugyan, hogy hazánk vízben gazdag ország, de ez az adottság nem csupán lehetőséget teremt, hanem kötelezettséget is ró ránk. A kormány nevében biztosította az egybegyűlteket arról, hogy a kabinet átérzi azt a felelősséget, amelyet a jövő generációi számára felhasználható víz biztosítása jelent és döntéseit ennek a szempontnak a figyelembevételével hozza meg.

Berczik Árpád akadémikus, a konferencia szervezőbizottságának elnöke a magyarországi Duna-kutatás múltját és eredményeit méltatva emlékeztetett arra, hogy a hazai kutatók elsőként vállaltak szerepet az 1957-ben Bécsben megalakult Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösségben. Az azóta folyamatosan zajló szakmai munka legutóbbi kulcsfontosságú eseményének pedig a Pálinkás József kezdeményezésére a megújuló MTA Ökológiai Kutatóközpontjának egyik intézményeként működő Duna-kutató Intézet létrehozását nevezte.