Az 1564-ben a Balti-tengerben elsüllyedt Mars hadihajó roncsait több évtizedes kutatások után tavaly augusztusban Öland szigetétől északra fedezték fel, a feltárások júliusban kezdődtek - olvasható a The Local angol nyelvű svéd napilapban.
A Mars 107 ágyújával és 800 fős legénységével kora egyik legnagyobb
hadihajója volt, sokkal nagyobb, mint a Stockholmban kiállított híres
Vasa, amely az ország egyik legnagyobb turistacsalogató látványosságának
számít. A hadihajó egyéves szolgálat után süllyedt el, a
háromkorona-háborúban, a dán és lübecki flotta elleni ütközetben. Két
napon át tartott a heves tűzpárbaj, míg a lövedékek el nem találták a
Marst, a hadihajó lángra kapott, majd elsüllyedt, és 447 éven át
háborítatlanul nyugodott a hullámsírban. A roncsok között a
búvárrégészek több 16. századi ezüstpénzt találtak. A pénzérmék igen jó
állapotban maradtak fenn, és az 1560-1568 között uralkodó XIV. Erik svéd
király idejéből származnak – írja az MTI.
A háromkorona-háború vagy északi hétéves háború 1563-70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanzaváros, a Lengyel-Litván Unió és Svédország között, és a szczecini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát. A kalmari unió perszonáluniók sorozata volt (1397-1524), melyek Dániát, Norvégiát és Svédországot egy uralkodó alatt egyesítették.
A háromkorona-háború vagy északi hétéves háború 1563-70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanzaváros, a Lengyel-Litván Unió és Svédország között, és a szczecini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát. A kalmari unió perszonáluniók sorozata volt (1397-1524), melyek Dániát, Norvégiát és Svédországot egy uralkodó alatt egyesítették.
forrás: 168óra online/lenolaj.hu