A hőhullám és a hetek óta tartó aszály miatt extrém természeti jelenségekkel kell szembesülnünk: eltűnt a víz Magyarország legszebb fátyol-vízeséséből a Szalajka-völgyben. A harmadik lépcső elnyeli az addig csörgedező patakot, a víz pedig több száz méterrel lentebb, a Szikla-forrásnál tör újra a felszínre.
A Fátyol-vízesés a Heves megyei Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. A páratlan szépségű Fátyol-vízesés édesvízi mésztufa (travertinó) lépcsőit a természet hozta létre, ahogy a mészkőlerakódás maga alá temette, megkövesítette a vízi növényeket és a fák gyökereit. A bükk-fennsíki vízgyűjtő területre hulló csapadék a bükki töbrökben, dolinákban eltűnik. A víz a levegőből felvett szén-dioxiddal szénsavat alkot, a mészkövet először feloldja, majd ismét felszínre futva mésziszap formájában lerakja, mésztufagátakat képezve. Az oldott mészkő (mésziszap) lehelet finom fátyolként lepi be buktatóját és újabb és újabb lépcsőket, teraszokat hoz létre. A Szalajka-forrás egy hatalmas barlangrendszerből 450 méter magasan tör fel, az átlagos vízhozama 70 liter/másodperc, és a legsúlyosabb csapadékmentes időszakban is mértek már 3 liter/másodperc vízmennyiséget. Utóbbitól még messze van a jelenlegi helyzet, bár a látvány lehangoló, a meder több pontján szinte egyáltalán nincs víz.
Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Jung László szerint egy jelentős zápor, vagy néhány napos esőzés után újra „beindul” a Szalajka-völgynek ez a látványossága – nyilatkozta a hvg.hu-nak. A karsztvizek sajátossága, hogy kisebb vízhozam esetén a föld alatti víznyelők vezetik le egy barlangrendszerbe a patakok vizét, amely aztán egy másik ponton ismét a felszínre tör. Ez történik most a Szalajka-völgyben is, a jelenség pedig nem egyedi, hiszen már többször előfordult hasonló. Arra azonban ritkán volt példa, hogy a Fátyol-vízesés alsó kétharmada teljesen kiszáradjon. A pisztrángtelep tavaiban, medencéiben fickándozó halak még láthatóan jól bírják a lecsökkent vízhozamot, idáig a levegőztető szivattyúkat sem kellett beindítani a rendkívül oxigénigényes halaknak.
A vezérigazgató az aszály számlájára írja a Mátra és a Bükk fenyőinek pusztulását is. Az értékes fák a csapadékhiány miatt foltokban száradnak ki és megjelennek rajtuk a másodlagos kártevők. A beteg fenyők kivágásával igyekeznek útját állni a fertőzés elterjedésének.
A Fátyol-vízesés a Heves megyei Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. A páratlan szépségű Fátyol-vízesés édesvízi mésztufa (travertinó) lépcsőit a természet hozta létre, ahogy a mészkőlerakódás maga alá temette, megkövesítette a vízi növényeket és a fák gyökereit. A bükk-fennsíki vízgyűjtő területre hulló csapadék a bükki töbrökben, dolinákban eltűnik. A víz a levegőből felvett szén-dioxiddal szénsavat alkot, a mészkövet először feloldja, majd ismét felszínre futva mésziszap formájában lerakja, mésztufagátakat képezve. Az oldott mészkő (mésziszap) lehelet finom fátyolként lepi be buktatóját és újabb és újabb lépcsőket, teraszokat hoz létre. A Szalajka-forrás egy hatalmas barlangrendszerből 450 méter magasan tör fel, az átlagos vízhozama 70 liter/másodperc, és a legsúlyosabb csapadékmentes időszakban is mértek már 3 liter/másodperc vízmennyiséget. Utóbbitól még messze van a jelenlegi helyzet, bár a látvány lehangoló, a meder több pontján szinte egyáltalán nincs víz.
Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Jung László szerint egy jelentős zápor, vagy néhány napos esőzés után újra „beindul” a Szalajka-völgynek ez a látványossága – nyilatkozta a hvg.hu-nak. A karsztvizek sajátossága, hogy kisebb vízhozam esetén a föld alatti víznyelők vezetik le egy barlangrendszerbe a patakok vizét, amely aztán egy másik ponton ismét a felszínre tör. Ez történik most a Szalajka-völgyben is, a jelenség pedig nem egyedi, hiszen már többször előfordult hasonló. Arra azonban ritkán volt példa, hogy a Fátyol-vízesés alsó kétharmada teljesen kiszáradjon. A pisztrángtelep tavaiban, medencéiben fickándozó halak még láthatóan jól bírják a lecsökkent vízhozamot, idáig a levegőztető szivattyúkat sem kellett beindítani a rendkívül oxigénigényes halaknak.
A vezérigazgató az aszály számlájára írja a Mátra és a Bükk fenyőinek pusztulását is. Az értékes fák a csapadékhiány miatt foltokban száradnak ki és megjelennek rajtuk a másodlagos kártevők. A beteg fenyők kivágásával igyekeznek útját állni a fertőzés elterjedésének.
Forrás: hvg.hu, vendegvaro.hu
0 Megjegyzések