Európában soha nem látott szimulációs kísérletre készülnek Délkelet-Franciaországban az mno cikke szerint: a Földközi-tenger mélyén tanulmányozzák, hogyan reagálnak a kagylók és a vízinövények az óceánok szén-dioxid okozta savasodására.
A kutatók a kivitelezést a következően oldják meg: plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-ra előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak.
„Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ban, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége” – hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.
Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely a globális felmelegedésért felelős. Ugyanakkor a kibocsátott szén-dioxid egy negyedét az óceánok elnyelik, ezért azok gyors savasodásáért is felelősnek tehető.
A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál savasabb). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve (!) nem látott léptékben zajlik.
Kétszeresére nőhet a savasodás
Becslések szerint az óceánok pH-értéke 2100 tájára eléri a 7,75-öt. Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet – mutatott rá Jean-Pierre Gattuso. A jelenség – főként gyorsasága miatt – felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat, vázukat (korallok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.
Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagy mennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, „egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-ra várható pH-értékhez” – hangsúlyozta az óceánkutató. Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajták táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.
Pár évvel ezelőtt már történt hasonló kutatás a témában. Ekkor angol kutatók a Földközi-tenger mélyén természetes szén-dioxid-kürtők környékét tanulmányozták, és arra az eredményre jutottak, hogy az ipari forradalom óta az óceánok pH-ja 8,2-ről 8,1-re csökkent, tehát mivel a pH alacsonyabb lett, így savanyodik. A kürtők környékén egészen 7,4-ig csökkent a víz pH-ja, de azt tapasztalták, hogy már 7,8-os pH-jú területeken 30 százalékkal kevesebb faj fordult elő, mint a környező vizekben.
Sajnos nem meglepő, hogy a korallok egyáltalán nem voltak jelen, hiszen külső vázuk létrehozásához oldott kalcium-karbonátra van szükségük, amelynek koncentrációja savasabb környezetben jelentősen csökken. A puhatestűek ugyanígy építik házukat - így érthető, hogy a 7,4-es pH-jú zónákban a kutatók nem is találtak csigát, a kevésbé, de így is túl savas vizekben pedig látták, hogyan mállik el a csigák háza. Nemígy a tengeri füvek, melyek eközben burjánzottak. A tudósok tehát kimondták eredményeik alapján: a tengeri ökoszisztéma meg fog változni, a biodiverzitás csökkenni fog. Ez talán már elkerülhetetlen.
A kutatók a kivitelezést a következően oldják meg: plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-ra előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak.
„Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ban, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége” – hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.
Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely a globális felmelegedésért felelős. Ugyanakkor a kibocsátott szén-dioxid egy negyedét az óceánok elnyelik, ezért azok gyors savasodásáért is felelősnek tehető.
A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál savasabb). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve (!) nem látott léptékben zajlik.
Kétszeresére nőhet a savasodás
Becslések szerint az óceánok pH-értéke 2100 tájára eléri a 7,75-öt. Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet – mutatott rá Jean-Pierre Gattuso. A jelenség – főként gyorsasága miatt – felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat, vázukat (korallok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.
Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagy mennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, „egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-ra várható pH-értékhez” – hangsúlyozta az óceánkutató. Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajták táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.
Pár évvel ezelőtt már történt hasonló kutatás a témában. Ekkor angol kutatók a Földközi-tenger mélyén természetes szén-dioxid-kürtők környékét tanulmányozták, és arra az eredményre jutottak, hogy az ipari forradalom óta az óceánok pH-ja 8,2-ről 8,1-re csökkent, tehát mivel a pH alacsonyabb lett, így savanyodik. A kürtők környékén egészen 7,4-ig csökkent a víz pH-ja, de azt tapasztalták, hogy már 7,8-os pH-jú területeken 30 százalékkal kevesebb faj fordult elő, mint a környező vizekben.
Sajnos nem meglepő, hogy a korallok egyáltalán nem voltak jelen, hiszen külső vázuk létrehozásához oldott kalcium-karbonátra van szükségük, amelynek koncentrációja savasabb környezetben jelentősen csökken. A puhatestűek ugyanígy építik házukat - így érthető, hogy a 7,4-es pH-jú zónákban a kutatók nem is találtak csigát, a kevésbé, de így is túl savas vizekben pedig látták, hogyan mállik el a csigák háza. Nemígy a tengeri füvek, melyek eközben burjánzottak. A tudósok tehát kimondták eredményeik alapján: a tengeri ökoszisztéma meg fog változni, a biodiverzitás csökkenni fog. Ez talán már elkerülhetetlen.
Demeter Mónika
0 Megjegyzések