A hellenizmus definiálásával óvatosan kell bánni, ahogyan a nagy korszakok behatárolásával általában. Először is mit is jelent az, hogy hellenizmus? Ha történelmi kor, hol kezdődik, hol van vége? Főként, hogy nem egységes területekről van szó, egyetlen évszámban nem lehet meghatározni.
Először is mikor kezdődik? Nagy Sándor hódításával? Ezen belül melyik csata évszámát lehet “kinevezni”? Az isszoszi csatáét (i.e. 333.), amikor nekiindult Perzsiának? Vagy a Gaugamélai csatát (i.e. 331.), amikor megfutamította a nagykirály seregét? Ez sem pontos tájolás, ugyanis előtte Egyiptomot már “elfoglalta”. A khaironeai csata (i.e. 338.) sem tűnik nagyon pontos határkőnek, hiszen Hellász beolvasztása is a folyamat része volt (érdekes lenne felvetni a lámiai háborút (i.e. 323-322) mint szintén potenciális évszámot). Nagy Sándor trónra kerülése, Philipposz halála (i.e. 336.) talán ilyen szempontból egy egészséges dátum lenne. Azonban hogy ha azt tartjuk szem előtt, hogy a hellenizmust úgy definiáljuk, hogy a görög kultúra Hellászon kívüli interpretációja, keveredése a helyi kultúrával, akkor ezen évszám nem áll meg. Ezen gondolatmenet alapján akkor Alexandrosz halálát (i.e. 323.) kellene alapévszámnak tekinteni, viszont a diadokhosz háborúk kora (i.e. 323-306), egészen a királyok évéig (i.e. 306) már logikailag hellenisztikus kornak tekinthető.
A kezdő évszám megállapítása eme problémaköteg ellenére sokkal egyszerűbb, mint a korszak vége. Mivel nem egységes területről van szó, ugyanúgy, ahogy például az ókor kezdete, őskor vége mindenhol más-más időben köszöntött be, például a Közel-Kelet ázsiai területein előbb, mint Egyiptomban, érdekes kérdéssorozatot vet fel. Határkőként fel kell venni a listára a pydnai csatát (i.e. 168.), amikor a rómaiak bekebelezték a makedón-hellén térséget, az Actiumi csatát (i.e. 31.), amikor Egyiptomot csatolták a Római Birodalomhoz, illetve érdekes kérdéskör, hogy valójában a mezopotámiai térséget mikortól, mennyire számíthatjuk a Római Birodalom részének. Természetesen a Szasszanida Perzsia létrejötte csak tovább bonyolítja a kérdést. A teljesség kedvéért meg kell említeni a nagy uralkodóházak kihalását, illetve folytonosságát, leszármazási rendjét is, mint datálási pontot. Ez Egyiptomban a legegyértelműbb, a Ptolemaida dinasztia kihalása egybeesik a római hódítással (i.e. 31.).
A legegyszerűbb eset a korszak felosztása: ez mindegyik területen igazából helytálló: a klasszikus hellenisztikus kor, és a római befolyás kora. Főleg a századvégi Ptolemaida-Szeleukida harcok alkalmával gyakran beavatkoztak a rómaiak is, esetenként a felek hívtak rómat, hogy konflikusaikban döntsön, illetve rengetegszer nyert, vagy vesztett csatát római támogatással mindkét fél, esetenként egy konfliktusban egyszerre is.
Összességében tehát megállapítható, hogy mint minden korszaknál bajos a konkrét évszámok megállapítása. Egy-egy kinevezett dátummal meg lehet oldani röviden a kérdést, azonban mivel minden a történelemben egy folyamat, talán kevésbé fontos ráaggatni a korszakokra egy-egy évszámot.
Először is mikor kezdődik? Nagy Sándor hódításával? Ezen belül melyik csata évszámát lehet “kinevezni”? Az isszoszi csatáét (i.e. 333.), amikor nekiindult Perzsiának? Vagy a Gaugamélai csatát (i.e. 331.), amikor megfutamította a nagykirály seregét? Ez sem pontos tájolás, ugyanis előtte Egyiptomot már “elfoglalta”. A khaironeai csata (i.e. 338.) sem tűnik nagyon pontos határkőnek, hiszen Hellász beolvasztása is a folyamat része volt (érdekes lenne felvetni a lámiai háborút (i.e. 323-322) mint szintén potenciális évszámot). Nagy Sándor trónra kerülése, Philipposz halála (i.e. 336.) talán ilyen szempontból egy egészséges dátum lenne. Azonban hogy ha azt tartjuk szem előtt, hogy a hellenizmust úgy definiáljuk, hogy a görög kultúra Hellászon kívüli interpretációja, keveredése a helyi kultúrával, akkor ezen évszám nem áll meg. Ezen gondolatmenet alapján akkor Alexandrosz halálát (i.e. 323.) kellene alapévszámnak tekinteni, viszont a diadokhosz háborúk kora (i.e. 323-306), egészen a királyok évéig (i.e. 306) már logikailag hellenisztikus kornak tekinthető.
A kezdő évszám megállapítása eme problémaköteg ellenére sokkal egyszerűbb, mint a korszak vége. Mivel nem egységes területről van szó, ugyanúgy, ahogy például az ókor kezdete, őskor vége mindenhol más-más időben köszöntött be, például a Közel-Kelet ázsiai területein előbb, mint Egyiptomban, érdekes kérdéssorozatot vet fel. Határkőként fel kell venni a listára a pydnai csatát (i.e. 168.), amikor a rómaiak bekebelezték a makedón-hellén térséget, az Actiumi csatát (i.e. 31.), amikor Egyiptomot csatolták a Római Birodalomhoz, illetve érdekes kérdéskör, hogy valójában a mezopotámiai térséget mikortól, mennyire számíthatjuk a Római Birodalom részének. Természetesen a Szasszanida Perzsia létrejötte csak tovább bonyolítja a kérdést. A teljesség kedvéért meg kell említeni a nagy uralkodóházak kihalását, illetve folytonosságát, leszármazási rendjét is, mint datálási pontot. Ez Egyiptomban a legegyértelműbb, a Ptolemaida dinasztia kihalása egybeesik a római hódítással (i.e. 31.).
A legegyszerűbb eset a korszak felosztása: ez mindegyik területen igazából helytálló: a klasszikus hellenisztikus kor, és a római befolyás kora. Főleg a századvégi Ptolemaida-Szeleukida harcok alkalmával gyakran beavatkoztak a rómaiak is, esetenként a felek hívtak rómat, hogy konflikusaikban döntsön, illetve rengetegszer nyert, vagy vesztett csatát római támogatással mindkét fél, esetenként egy konfliktusban egyszerre is.
Összességében tehát megállapítható, hogy mint minden korszaknál bajos a konkrét évszámok megállapítása. Egy-egy kinevezett dátummal meg lehet oldani röviden a kérdést, azonban mivel minden a történelemben egy folyamat, talán kevésbé fontos ráaggatni a korszakokra egy-egy évszámot.
Széplaky Éva
0 Megjegyzések