"Fontos problémákat sikerült már megoldani, de a gyógyszerkutatás az elmúlt évtizedben megtorpant. A továbblépés egy lehetséges irányát az eddig megszokottól eltérően nem feltétlenül az erősebb hatóanyag, hanem a minél több szempontnak megfelelő gyógyszerjelölt jelentheti" – nyilatkozta az mta.hu-nak Keserű György Miklós. Az MTA doktorának a témával kapcsolatos tanulmányát a Nature Reviews Drug Discovery májusi száma közli.
"A terápiák elképzelt fáján a legalul található gyümölcsöket már elérték a tudósok: azok a kórok, amelyekre viszonylag könnyű volt megoldást találni, elfogytak. Most tovább kell kapaszkodni a nehezebben hozzáférhető gyümölcsök felé" – így illusztrálta a gyógyszerkutatók előtt álló feladatot a Műegyetem magántanára.
Mint elmondta, az elmúlt évtized úgynevezett kismolekulás gyógyszerkutatását a korábbiaknál lényegesen kevesebb siker koronázta. A kutatási költségek folyamatos emelkedése ellenére a bevezetett új gyógyszerek száma nem növekszik. Ennek oka szerinte a szabályozási környezet szigorodása mellett a megoldandó problémák bonyolultsága. "A ma még nem gyógyítható kórképek között nagyon összetett betegségeket találunk" – magyarázta a kutató, példaként említve a daganatos vagy a központi idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedéseket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalt megtorpanás mellett a kutatók fontos eredményekkel is büszkélkedhetnek: "A korábbiaknál sokkal többet tudunk néhány, a gyógyszermolekula szempontjából fontos kritériumról. Arról például, miként juthatnak a gyógyszerjelölt vegyületek hatékonyabban a megfelelő helyre, hogyan lehet elkerülni gyors kiürülésüket és kiküszöbölni egyes mellékhatásokat."
A kutató szerint az elmúlt évtizedben a tudósok lépésről lépésre közelebb kerültek a kémiai tulajdonságok szempontjából optimálisnak nevezhető vegyület leírásához, és most elérkezett az idő, hogy a megszerzett ismereteket átültessék a gyakorlatba. A Nature Reviews Drug Discoveryben a brit Michael M. Hann-nal közösen publikált tanulmányában egyfajta összefoglalását adja az eredményeknek, és az úgynevezett optimálás során előállított molekulák sajátságait áttekintve meghatározza a gyógyszerkémiai kutatások kívánatos irányát, valamint javaslatot tesz ennek gyakorlati megvalósítására. A cikk magyar nyelvű ismertetője a Kémiai Tudományok Osztálya honlapján olvasható.
"Paradigmaváltás előtt állunk" – fogalmazott Keserű György Miklós, aki nemcsak szemléletváltást sürget, hanem a kutatóhelyi szervezeti kultúra fontosságára is felhívja a figyelmet. Kiemelte: a gyógyszerkutatás csapatmunka, az egyes részterületek szakértői közötti interdiszciplináris kommunikáció hatékonysága pedig jelentősen növelheti az eredményességet. Utalt arra a közelmúltban megjelent tanulmányra is, amelyben kutatók adatokkal alátámasztva bizonyították be, milyen jelentősége volt a tudományos munkában a jól felépített és jól működő szervezetnek.
"A terápiák elképzelt fáján a legalul található gyümölcsöket már elérték a tudósok: azok a kórok, amelyekre viszonylag könnyű volt megoldást találni, elfogytak. Most tovább kell kapaszkodni a nehezebben hozzáférhető gyümölcsök felé" – így illusztrálta a gyógyszerkutatók előtt álló feladatot a Műegyetem magántanára.
Mint elmondta, az elmúlt évtized úgynevezett kismolekulás gyógyszerkutatását a korábbiaknál lényegesen kevesebb siker koronázta. A kutatási költségek folyamatos emelkedése ellenére a bevezetett új gyógyszerek száma nem növekszik. Ennek oka szerinte a szabályozási környezet szigorodása mellett a megoldandó problémák bonyolultsága. "A ma még nem gyógyítható kórképek között nagyon összetett betegségeket találunk" – magyarázta a kutató, példaként említve a daganatos vagy a központi idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedéseket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalt megtorpanás mellett a kutatók fontos eredményekkel is büszkélkedhetnek: "A korábbiaknál sokkal többet tudunk néhány, a gyógyszermolekula szempontjából fontos kritériumról. Arról például, miként juthatnak a gyógyszerjelölt vegyületek hatékonyabban a megfelelő helyre, hogyan lehet elkerülni gyors kiürülésüket és kiküszöbölni egyes mellékhatásokat."
A kutató szerint az elmúlt évtizedben a tudósok lépésről lépésre közelebb kerültek a kémiai tulajdonságok szempontjából optimálisnak nevezhető vegyület leírásához, és most elérkezett az idő, hogy a megszerzett ismereteket átültessék a gyakorlatba. A Nature Reviews Drug Discoveryben a brit Michael M. Hann-nal közösen publikált tanulmányában egyfajta összefoglalását adja az eredményeknek, és az úgynevezett optimálás során előállított molekulák sajátságait áttekintve meghatározza a gyógyszerkémiai kutatások kívánatos irányát, valamint javaslatot tesz ennek gyakorlati megvalósítására. A cikk magyar nyelvű ismertetője a Kémiai Tudományok Osztálya honlapján olvasható.
"Paradigmaváltás előtt állunk" – fogalmazott Keserű György Miklós, aki nemcsak szemléletváltást sürget, hanem a kutatóhelyi szervezeti kultúra fontosságára is felhívja a figyelmet. Kiemelte: a gyógyszerkutatás csapatmunka, az egyes részterületek szakértői közötti interdiszciplináris kommunikáció hatékonysága pedig jelentősen növelheti az eredményességet. Utalt arra a közelmúltban megjelent tanulmányra is, amelyben kutatók adatokkal alátámasztva bizonyították be, milyen jelentősége volt a tudományos munkában a jól felépített és jól működő szervezetnek.
0 Megjegyzések