A tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a kezelése alatt álló erdőterületen közel ötszáz hektáron visszaszorítja az idegen fafajokat az őshonos fák érdekében, erre 160 millió forintos európai uniós támogatás áll a rendelkezésére - közölte az erdőgazdaság erdőművelési és közjóléti ágazatvezetője az MTI-vel.

A Tolna megyében közel 23 ezer hektárnyi erdőt kezelő, állami tulajdonú zrt. 465 hektár, Natura 2000 által védett területen végzi el az élőhelyek rehabilitációját - mondta Gál László. Kifejtette: a projekt célja egyrészt az értékes erdőtársulásokat veszélyeztető, idegen, invazív fafajok, a bálványfa, a zöld juhar és az akác visszaszorítása, a leromlott egészségi állapotú fenyőállományok átalakítása, valamint a védett magyar tölgyes állomány folyamatos erdőborításának elősegítése. 

A Gyulaj Zrt.-hez tartozó erdőknek mintegy harmincnégy százalékát, közel hétezer hektárt borítanak a múlt század második felében telepített idegen fafajok, elsősorban akác és fenyő. Az őshonos fajok közül a területen a cser, a kocsánytalan és a kocsányos tölgy, a gyertyán és az ezüsthárs a jellemző.

Az ágazatvezető tájékoztatása szerint a mostani erdőrehabilitáció nem az egybefüggő, gazdaságilag értékes akácállományt érinti, hanem több részletben azokat a területeket, ahol a fenyőállomány leromlott állapotban van, illetve ahol az agresszíven terjedő idegen fajok, köztük főleg a bálványfa veszélyeztetik az őshonos állományokat.

A projekt első részében a fiatal és az idősebb invazív fafajokat irtják ki, továbbá a leromlott fenyőket termelik le, majd őshonos fafajokkal - szürke nyárral, hárssal, virágos kőrissel, cserrel, vadkörtével - pótolják a területet. A munkálatok során bekerítik a ritka növény- és állatfajoknak otthont adó, fokozottan védett németkéri Barát-erdőt.

Az erdőgazdaság projektje, amely várhatóan szeptemberben kezdődik és 2014 végén fejeződik be, hozzájárul a Pannon régióban veszélyeztetetté vált homoki tölgyesek fennmaradásához is.


Forrás: MTI | STOP