Magyar Gripen (NOL)

Várhatóan csak 2016-ban, de most már egészen bizonyosan részt vesznek a magyar Gripen-vadászgépek a balti államok légterének védelmében. A Népszabadság értesülései szerint a magyar kontingens kiküldetésének konkrét időpontját csak idén ősszel – valószínűleg a következő, úgynevezett erőgenerálási konferencián – fogják bejelenteni, a ­2016-os időpont azonban egyre reáli­sabbnak tűnik.

A NATO-hoz még 2004-ben csatlakozott balti államok (vagyis Lettország, Litvánia és Észtország) nem szerzett be saját harci repülőgépeket, úgyhogy négy hónapos váltásokban a többi szövetséges állam látja el a légtérvédelmüket. Ehhez az érintett államok évi kétmillió euróval járulnak hozzá.
Eddig elsősorban a német légierő látta el a feladatot, de vállaltak már egy-egy négy hónapos ciklust a lengyelek, a dánok és a csehek is. Honvédségi forrásaink szerint a magyar szerepvállalás egyik oka – túl azon, hogy kitűnő gyakorlási lehetőség is – elsősorban az lehet, hogy 2015-től a balti államok az éves hozzájárulásuk összegét megduplázzák, s így már az anyagi kondíciók is sokkal kedvezőbbek lehetnek a „bérlégierők” számára.

A „balti légtérrendészeti műveletben” való részvétel lehetőségét a Gripen-szerződés ­meghosszabbítása után kezdte el vizsgálni a tárca, mivel e döntéssel biztossá vált a képesség hosszú távú megőrzése. A több hónapos (pénzügyi, hadműveleti, logisztikai ellátási) elemzést követően született meg arról a döntés, hogy bekapcsolódunk a programba. A Népszabadság értesülései szerint a Magyar Honvédség négy darab Gripen harci géppel fogja majd ellátni a balti légtérvédelmet, a magyar vadászok is várhatóan a litvániai Siauliai bázison fognak állomásozni a négy hónapos turnus alatt.

„A balti légtérrendészeti feladatok végrehajtásába bevont repülőgépek NATO-parancsnokság alá rendelt erőként – a kialakított egységes NATO légi vezetési és irányítási rendszer keretében, valamint a nemzeti törvényi kereteken belül – folyamatos irányítás és kontroll alatt végzik feladataikat” – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium.

A helyszínre ­települő magyar repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az oda küldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához hozzájárulnak majd a balti országok is, a szövetségesi feladat – amelyben Magyarországnak is „illő és hasznos” részt vállalnia – ellátása emellett viszont költségeket jelent majd a magyar félnek is.

Ezek pontos összegét azonban még becslés szintjén sem tudta megmondani a honvédelmi vezetés, mondván, a számolgatás még korai. Kétségtelen, hogy többféle finanszírozási lehetőség is felmerülhet.

A legdrágább megoldás az lenne, ha a magyar kontingens minden felszerelést és kiszolgálást maga szállítana Litvániába. Ennél valószínűbb, hogy a honvédelmi vezetés meg fog állapodni a svéd Gripen-partnerrel, hogy az ­amúgy is közeli skandináv államból biztosítsa a földi kiszolgáló berendezéseket.