Megvizsgálták a főváros budai oldalán fekvő, illetve a pesti belső kerületek ingatlanpiacát, különös tekintettel a tégla építésű társasházi lakásokra. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresleti árak a legtöbb piaci elemzés szerint stagnálnak, a kínálati árak számos kerületben jelentős emelkedésnek indultak.
Az internetes keresőportálokon megtalálható, a Thesys Csoport által elemzett kínálati adatok alapján keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan változtak a lakásárak 2009. második negyedéve és 2012. második negyedéve között 11 (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII. kerületek) fővárosi kerületben. Az elemzéshez összesen közel egymillió, téglaépítésű, társasházi lakáshirdetés (Fontos kiemelni, hogy hirdetésszámról van szó, nem pedig lakásszámról, hiszen a vizsgált kerületekben, a KSH statisztikái szerint nagyjából 500 ezer lakás található! - a szerk.) adatait használták fel, mely már egy tisztított állomány, azaz a felső és alsó 10 százalék, valamint az extrém példák és a duplikációk kikerültek a felhasznált kínálati állományból. Mindezeken felül a vizsgálathoz felállítottunk egy alsó, és egy felső méret, illetve négyzetméterár korlátot, így a vizsgálatban szereplő lakások 10-150 négyzetméter közé esnek, s négyzetméteráruk minimuma 50 ezer maximuma pedig 1 millió forint volt. Végezetül pedig érdemes azt is megjegyezni, hogy az újépítésű tégla-lakásokat nem vették figyelembe az elemzésnél, mivel ez teljesen más piaci szegmens. De nézzük is az eredményeket.
Míg a korábbi, 2009 második, illetve 2010 utolsó negyedéve közti időszakot felemésztő elemzésünkben a kínálati árváltozások hasonló trendet követtek, addig az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi fél évben meglepő eredményeket mutat az egyes kerületekben a kínálati árak változása. Bár a kínálati árak a 2010-es esztendő első és harmadik negyedéve közötti időszakában szinte az összes vizsgált kerületben elérték a mélypontot, majd 2010 utolsó negyedévében mindenhol emelkedésnek is indultak, az elmúlt fél évben ugyanakkor már megtörni látszik ez a trend.
Meglepő eredmény - különösen a stagnáló keresleti adatok fényében -, de a budai kerületek többségében az utolsó negyedévben erőteljes emelkedést látható, pedig az adott negyedév még be sem fejeződött. Szintén érdekes, hogy míg 2009 közepén az árszintek még meglehetősen közel voltak egymáshoz, addig mára ezek eltávolodtak és nagy különbségek alakultak ki a kerületek átlagáarai között. A pesti belső kerületek egy részében is emelkedési trend figyelhető meg, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek üteme és mértéke egyedül az V. kerületben egyezik a budai húzó kerületekkel. Mindezek mellett látható az is, hogy az V. kerület nem csak trendjében, hanem árszintjében is kiemelkedik a pesti belső kerületek közül és együtt reagál a budai belső kerületekkel.
Az idei első 5 hónap alapján az összes hazai ingatlan adás-vételi tranzakció darabszáma meghaladta a 45 ezret, mely az előző év azonos időszakánál 30 százalékkal magasabb, hiszen akkor mindössze 32,4 ezer tranzakció volt országszerte - mondja Rutai Gábor. A Duna House elemzési vezetője szerint ez a növekedés azonnal meg is mutatkozott az árakban, hiszen az első negyedéves adatok alapján 1 százalékpontot felfelé mozdult az árindex - a végtörlesztés ellenére -, és erre másfél éve nem volt példa. A kereslet mellett pedig a kínálati árak is növekedésnek indultak, és ez nem az alkukedv erősödésével magyarázható - magyarázza Rutai Gábor. Az elsőre elképzelt ár és a megvalósult vételi ár közti különbség általában 12 százalék körül szokott lenni, ez a végtörlesztési időszakban (december-január) felment 14 százalékra, de májusra visszaállt. Vagyis az a természetes folyamat indult be, ami a kereslet növekedésével jár, megmozdultak az árak is - összegzi az elemzési vezető.
A drága kerületekben - melyekben egyébként befektetési céllal is érdemes vásárolni - nem meglepő a kínálati árak emelkedése - véli Valkó Dávid. Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint ugyanakkor az emelkedés mértéke már mindenképp elgondolkodtató. Annak ellenére ugyanis, hogy tavaly érezhetően megnőtt a kereslet ezekben a városrészekben, mégsem valószínű, hogy a valós, tiszta piaci működést mutatják a számok. Habár ezek a kerületek a városszövet kiemelt részein találhatóak, s a válságot az átlaghoz képest jobban vészelték át, a jelentős emelkedés részben vélhetően az összetételhatás számlájára írható.
Tavasszal ugyanis élénkül a piac, többen hirdetik meg újonnan a lakásukat, és a több új hirdetés még a piacinál magasabb áron kerül ki. Hónapok múltán ugyanakkor az eladók kénytelenek fokozatosan engedni a kínálati árból, főként akkor, ha az időkényszer is közre játszik. Valkó Dávid mindazonáltal az idei évre optimista előjelű stagnálást vár. "Árak tekintetében nem számítok emelkedésre, ehhez ugyanis a keresletnek kell egységesen bővülnie, míg a tranzakciószám is valószínűleg a tavalyi szint közelében, esetleg kicsit felette alakul majd. Mindenesetre inkább 2013-ra teszem a látványosabb élénkülés idejét." - mondta el a vezető elemző.
Az internetes keresőportálokon megtalálható, a Thesys Csoport által elemzett kínálati adatok alapján keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan változtak a lakásárak 2009. második negyedéve és 2012. második negyedéve között 11 (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII. kerületek) fővárosi kerületben. Az elemzéshez összesen közel egymillió, téglaépítésű, társasházi lakáshirdetés (Fontos kiemelni, hogy hirdetésszámról van szó, nem pedig lakásszámról, hiszen a vizsgált kerületekben, a KSH statisztikái szerint nagyjából 500 ezer lakás található! - a szerk.) adatait használták fel, mely már egy tisztított állomány, azaz a felső és alsó 10 százalék, valamint az extrém példák és a duplikációk kikerültek a felhasznált kínálati állományból. Mindezeken felül a vizsgálathoz felállítottunk egy alsó, és egy felső méret, illetve négyzetméterár korlátot, így a vizsgálatban szereplő lakások 10-150 négyzetméter közé esnek, s négyzetméteráruk minimuma 50 ezer maximuma pedig 1 millió forint volt. Végezetül pedig érdemes azt is megjegyezni, hogy az újépítésű tégla-lakásokat nem vették figyelembe az elemzésnél, mivel ez teljesen más piaci szegmens. De nézzük is az eredményeket.
Míg a korábbi, 2009 második, illetve 2010 utolsó negyedéve közti időszakot felemésztő elemzésünkben a kínálati árváltozások hasonló trendet követtek, addig az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi fél évben meglepő eredményeket mutat az egyes kerületekben a kínálati árak változása. Bár a kínálati árak a 2010-es esztendő első és harmadik negyedéve közötti időszakában szinte az összes vizsgált kerületben elérték a mélypontot, majd 2010 utolsó negyedévében mindenhol emelkedésnek is indultak, az elmúlt fél évben ugyanakkor már megtörni látszik ez a trend.
Meglepő eredmény - különösen a stagnáló keresleti adatok fényében -, de a budai kerületek többségében az utolsó negyedévben erőteljes emelkedést látható, pedig az adott negyedév még be sem fejeződött. Szintén érdekes, hogy míg 2009 közepén az árszintek még meglehetősen közel voltak egymáshoz, addig mára ezek eltávolodtak és nagy különbségek alakultak ki a kerületek átlagáarai között. A pesti belső kerületek egy részében is emelkedési trend figyelhető meg, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek üteme és mértéke egyedül az V. kerületben egyezik a budai húzó kerületekkel. Mindezek mellett látható az is, hogy az V. kerület nem csak trendjében, hanem árszintjében is kiemelkedik a pesti belső kerületek közül és együtt reagál a budai belső kerületekkel.
Az idei első 5 hónap alapján az összes hazai ingatlan adás-vételi tranzakció darabszáma meghaladta a 45 ezret, mely az előző év azonos időszakánál 30 százalékkal magasabb, hiszen akkor mindössze 32,4 ezer tranzakció volt országszerte - mondja Rutai Gábor. A Duna House elemzési vezetője szerint ez a növekedés azonnal meg is mutatkozott az árakban, hiszen az első negyedéves adatok alapján 1 százalékpontot felfelé mozdult az árindex - a végtörlesztés ellenére -, és erre másfél éve nem volt példa. A kereslet mellett pedig a kínálati árak is növekedésnek indultak, és ez nem az alkukedv erősödésével magyarázható - magyarázza Rutai Gábor. Az elsőre elképzelt ár és a megvalósult vételi ár közti különbség általában 12 százalék körül szokott lenni, ez a végtörlesztési időszakban (december-január) felment 14 százalékra, de májusra visszaállt. Vagyis az a természetes folyamat indult be, ami a kereslet növekedésével jár, megmozdultak az árak is - összegzi az elemzési vezető.
A drága kerületekben - melyekben egyébként befektetési céllal is érdemes vásárolni - nem meglepő a kínálati árak emelkedése - véli Valkó Dávid. Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint ugyanakkor az emelkedés mértéke már mindenképp elgondolkodtató. Annak ellenére ugyanis, hogy tavaly érezhetően megnőtt a kereslet ezekben a városrészekben, mégsem valószínű, hogy a valós, tiszta piaci működést mutatják a számok. Habár ezek a kerületek a városszövet kiemelt részein találhatóak, s a válságot az átlaghoz képest jobban vészelték át, a jelentős emelkedés részben vélhetően az összetételhatás számlájára írható.
Tavasszal ugyanis élénkül a piac, többen hirdetik meg újonnan a lakásukat, és a több új hirdetés még a piacinál magasabb áron kerül ki. Hónapok múltán ugyanakkor az eladók kénytelenek fokozatosan engedni a kínálati árból, főként akkor, ha az időkényszer is közre játszik. Valkó Dávid mindazonáltal az idei évre optimista előjelű stagnálást vár. "Árak tekintetében nem számítok emelkedésre, ehhez ugyanis a keresletnek kell egységesen bővülnie, míg a tranzakciószám is valószínűleg a tavalyi szint közelében, esetleg kicsit felette alakul majd. Mindenesetre inkább 2013-ra teszem a látványosabb élénkülés idejét." - mondta el a vezető elemző.
0 Megjegyzések