Marad a turulszobor - közölte a XII. kerületi önkormányzat kormánypárti alpolgármestere szerdán az MTI-vel annak kapcsán, hogy az önkormányzatnak az emlékművel kapcsolatos eljárásban benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította.
(MTI) Az Országgyűlés már a helyi képviselőtestületek hatáskörébe adta a közterületeken lévő műalkotások ügyét, a XII. kerületi önkormányzat pedig úgy döntött, hogy marad a turulszobor - mondta a Fidesz-KDNP helyi politikusa.
"Szó sincsen semmiféle bontásról, hiszen a turulemlékmű sorsát egyszer s mindenkorra, megnyugtatóan rendezte a Magyar Országgyűlés azzal, hogy 2010. július 1-jétől már a helyi képviselő-testületek dönthetnek arról, milyen műalkotások kerüljenek ki közterületeikre" - szögezte le Váczi János. Hozzátette: a hegyvidéki képviselő-testület úgy határozott, hogy igenis helye van ennek az emlékműnek a XII. kerületben.
A Kúria szerdán elutasította a felperes XII. kerületi önkormányzat felülviszgálati kérelmét, és kimondta, hogy törvényes volt a 2005-ben emelt szobor ügyében a közigazgatási hivatal akkoriban született fennmaradási engedélyt elutasító határozata, illetve az elutasító határozatot helybenhagyó 2008 márciusi fővárosi bírósági ítélet, melyet a kerületi önkormányzat felülviszgálati kérelemmel támadott meg.
Ugyanakkor a Kúria azt is megállapította, hogy döntése "kizárólag az alperesi jogelőd határozatának törvényességére vonatkozott, a döntésnek nem volt tárgya a később kiadott építésügyi hatósági határozat".
A XII. kerületi, az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot a II. világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állították 2005 októberében. A szobor központi eleme egy kisebb vízmedence szélén álló, mészkőoszlopra helyezett turulmadár, amely 4,4 méter széles, 2 méter magas, s a csőrében kardot tart. A szobor mögötti tömbkövekből kialakított részen a XII. kerület 1.132 áldozatának nevét rögzítették. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara, az önálló magyar nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás ősi jelképe.
A XII. kerületi képviselő-testület 2007 őszén jóváhagyta Pokorni Zoltán polgármester javaslatát, mely szerint a kerület a II. világháború katonai és polgári áldozatainak külön-külön emlékművet állítson, így a turulszobor katonai emlékmű lett.
2008 nyarán a XII. kerületben mintegy két és fél ezren tüntettek a turulszobor elbontása ellen. A megmozdulást a Jobbik és a KDNP XII. kerületi szervezete hirdette meg.
Egy a választások után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében 2010 júliusától a köztereken felállítandó szobrok terveinek nem kell a fővárosi kulturális bizottság és a fővárosi közgyűlés elé kerülniük. Továbbá Budapest területén megszűnt a Budapest Galéria kizárólagos véleményezési joga az esztétikai minőséget illetően, vagyis a jövőben nem szükséges a galériával elbíráltatni a közterületen kiállítandó műveket.
A Kúrián szerdán lezárult közigazgatási per már valószínűleg nem befolyásolja a Turul-szobor fennmaradását, csupán az évekkel ezelőtt megindult közigazgatási eljárások közül az egyik törvényességét illetően mondta ki az utolsó szót.
"Szó sincsen semmiféle bontásról, hiszen a turulemlékmű sorsát egyszer s mindenkorra, megnyugtatóan rendezte a Magyar Országgyűlés azzal, hogy 2010. július 1-jétől már a helyi képviselő-testületek dönthetnek arról, milyen műalkotások kerüljenek ki közterületeikre" - szögezte le Váczi János. Hozzátette: a hegyvidéki képviselő-testület úgy határozott, hogy igenis helye van ennek az emlékműnek a XII. kerületben.
A Kúria szerdán elutasította a felperes XII. kerületi önkormányzat felülviszgálati kérelmét, és kimondta, hogy törvényes volt a 2005-ben emelt szobor ügyében a közigazgatási hivatal akkoriban született fennmaradási engedélyt elutasító határozata, illetve az elutasító határozatot helybenhagyó 2008 márciusi fővárosi bírósági ítélet, melyet a kerületi önkormányzat felülviszgálati kérelemmel támadott meg.
Ugyanakkor a Kúria azt is megállapította, hogy döntése "kizárólag az alperesi jogelőd határozatának törvényességére vonatkozott, a döntésnek nem volt tárgya a később kiadott építésügyi hatósági határozat".
A XII. kerületi, az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot a II. világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állították 2005 októberében. A szobor központi eleme egy kisebb vízmedence szélén álló, mészkőoszlopra helyezett turulmadár, amely 4,4 méter széles, 2 méter magas, s a csőrében kardot tart. A szobor mögötti tömbkövekből kialakított részen a XII. kerület 1.132 áldozatának nevét rögzítették. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara, az önálló magyar nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás ősi jelképe.
A XII. kerületi képviselő-testület 2007 őszén jóváhagyta Pokorni Zoltán polgármester javaslatát, mely szerint a kerület a II. világháború katonai és polgári áldozatainak külön-külön emlékművet állítson, így a turulszobor katonai emlékmű lett.
2008 nyarán a XII. kerületben mintegy két és fél ezren tüntettek a turulszobor elbontása ellen. A megmozdulást a Jobbik és a KDNP XII. kerületi szervezete hirdette meg.
Egy a választások után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében 2010 júliusától a köztereken felállítandó szobrok terveinek nem kell a fővárosi kulturális bizottság és a fővárosi közgyűlés elé kerülniük. Továbbá Budapest területén megszűnt a Budapest Galéria kizárólagos véleményezési joga az esztétikai minőséget illetően, vagyis a jövőben nem szükséges a galériával elbíráltatni a közterületen kiállítandó műveket.
A Kúrián szerdán lezárult közigazgatási per már valószínűleg nem befolyásolja a Turul-szobor fennmaradását, csupán az évekkel ezelőtt megindult közigazgatási eljárások közül az egyik törvényességét illetően mondta ki az utolsó szót.
0 Megjegyzések