"Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat" - tolmácsolta az MTA elnöke a Science Europe brüsszeli közgyűlésének legfontosabb üzenetét. Pálinkás József, aki a szervezet igazgatótanácsának tagja, elmondta: az ülésen egyhangú döntés született arról, hogy a közelmúltban jelentősen megnövekedett előfizetési díjak helyett új modellt kell találni a tudományos szaklapok finanszírozására.

"Manapság még a jelentős erőforrásokkal rendelkező kutatást végző szervezeteknek is gondot okoz a legrangosabb tudományos szaklapok megnövekedett előfizetési díjainak kigazdálkodása – hangsúlyozta Pálinkás József. - A probléma megoldása érdekében szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos kiadványokat." A finanszírozás kérdésével kapcsolatban az MTA elnöke kifejtette: a brüsszeli megbeszélés értelmében az előfizetési díjat az ún. publikációs díj váltaná fel, azaz az intézmények, kutatók, illetve kutatásfinanszírozó szervezetek megjelenési díjat fizetnének a folyóiratnak. Pálinkás József úgy véli, világméretű átalakulásnak lehetünk tanúi, amely Magyarországra, a magyar tudományosságra is jelentős hatással van. „A hazai tudomány versenyképessége szempontjából is rendkívül fontos lenne, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tudományos eredmények, a kiválóság megítélésében megkerülhetetlen a komoly hagyományú, magas presztízsű folyóiratokban való publikálás. "Miközben a tudósok és kutatók szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges támogatásokat, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a tudományos szaklapokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak" – állapították meg az európai kutatásokban meghatározó szerepet játszó szervezet brüsszeli ülésének résztvevői. "A szabad hozzáférésnek természetesen ára van, hiszen a kutatónak vagy az őt alkalmazó intézménynek fizetnie kell a megjelenésért, de a tudományos közösség számára a változtatás óriási előrelépést jelentene. A könyvtáraknak például ezek után nem kellene megvásárolniuk a folyóiratokat" – tájékoztatott az MTA elnöke.
A Science Europe brüsszeli közgyűlése hat tudományterületen - a mérnöki tudományok, a fizikai, kémiai és matematikai tudományok, az orvostudományok, az élettudományok, a társadalomtudományok, illetve a bölcsészettudományok terén - létrehozandó tudományos bizottságok megalapításáról is határozott. Pálinkás József szerint jó esély van rá, hogy több magyar kutató is bekerüljön az Európai Kutatási Térséget jelentős mértékben alakító bizottságokba. A fizikai, kémiai és matematikai tudományok bizottsága elnökének a Magyar Tudományos Akadémia Lovász László Kiotó-díjas matematikust javasolja, de a tervek szerint a Science Europe bizottságaiban az MTA Lendület programjának kutatói is helyet kapnának.

A 2011. október 21-én brüsszeli székhellyel megalakult Science Europe új európai tudományos kutatási szervezet, amelynek célja a tudomány alapvető értékeinek gazdasági, társadalmi és politikai érvényesítése. Az 51 tagszervezetet tömörítő Science Europe elnöke Paul Boyle, az angol Economic and Social Research Council vezetője. Legfontosabb döntéshozó szerve az elnökből, két alelnökből és hét közvetlenül választott tagból álló, tíztagú igazgatótanács, amelynek egyik választott tagja Pálinkás József, az MTA elnöke.