Ünnepélyes keretek között őfelsége V. Harald norvég király adta át kedden délután Oslóban a magyar tudósnak a matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, valamint új kutatási területek megalapozását jutalmazó elismerést. A matematikai Nobel-díjként emlegetett, hatmillió norvég koronával (235 millió forinttal) járó Abel-díj kitüntetettje előtt a skandináv fővárosban háromnapos ünnepségsorozattal tisztelegnek.
Az Abel-díj zászlóival feldíszített Oslóban hétfőn délután Szemerédi Endre megkoszorúzta a díj névadója, Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus szobrát. A tudóst – akit felesége is elkísért – kedden őfelsége V. Harald király audiencián fogadta a palotában, délután kettőkor pedig az Oslói Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában adta át az Abel-díjat neki. Mint azt Szász Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia helyszínen tartózkodó alelnöke az mta.hu-nak elmondta, a fanfárok hangja mellett megkezdődött, emelkedett hangulatú eseményen megjelentek a norvég kormány képviselői, valamint a tudományos élet helyi, illetve nemzetközi kiválóságai. Pályafutása legfontosabb eseményeit felidéző, a nagy norvég és magyar matematikusok emléke előtt tisztelgő beszédében Szemerédi Endre meghatottan mondott köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették és segítették kutatói munkáját.
Az Abel-díj zászlóival feldíszített Oslóban hétfőn délután Szemerédi Endre megkoszorúzta a díj névadója, Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus szobrát. A tudóst – akit felesége is elkísért – kedden őfelsége V. Harald király audiencián fogadta a palotában, délután kettőkor pedig az Oslói Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában adta át az Abel-díjat neki. Mint azt Szász Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia helyszínen tartózkodó alelnöke az mta.hu-nak elmondta, a fanfárok hangja mellett megkezdődött, emelkedett hangulatú eseményen megjelentek a norvég kormány képviselői, valamint a tudományos élet helyi, illetve nemzetközi kiválóságai. Pályafutása legfontosabb eseményeit felidéző, a nagy norvég és magyar matematikusok emléke előtt tisztelgő beszédében Szemerédi Endre meghatottan mondott köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették és segítették kutatói munkáját.
A matematika, a tudomány és a felfedező kutatások nagy napjának nevezte a díjátadást Nils Christian Stenseth a Norvég Tudományos Akadémia elnöke, aki Szemerédi Endre munkásságát méltatva reményét fejezte ki, hogy az Abel-díj igazi inspiráló erőként hat a matematikusokra.
Este a norvég kormány adott díszvacsorát a kitüntetett tiszteletére, amelyen megjelent az uralkodó is.
Szemerédi Endre "Minden káoszban van rendszer" címmel tartja meg szerdán az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus, az MTA rendes tagja, akit a közelmúltban választott tagjai közé az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia. A harmadik előadást a Fields-érmes Timothy Gowers brit matematikustól, a Cambridge-i Egyetem professzorától hallhatják a jelenlevők. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához.
Szemerédi Endre pályaképe
Szemerédi Endre 1960-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Diplomája megszerzése után az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetébe került – jelenleg is ott dolgozik –, 1967 és 1970 között pedig levelező aspiráns volt Moszkvában, Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató, vendégprofesszor, 1990 óta a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. 1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, majd Budapesten akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává, 2010-ben pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hazai tagjává választották. A kutató elnyerte a Pólya-díjat, az MTA Matematikai Díját, az Akadémiai Díjat, a Leroy P. Steele-díjat, valamint a Rolf Schock-díjat.
Szemerédi Endre pályaképe
Szemerédi Endre 1960-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Diplomája megszerzése után az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetébe került – jelenleg is ott dolgozik –, 1967 és 1970 között pedig levelező aspiráns volt Moszkvában, Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató, vendégprofesszor, 1990 óta a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. 1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, majd Budapesten akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává, 2010-ben pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hazai tagjává választották. A kutató elnyerte a Pólya-díjat, az MTA Matematikai Díját, az Akadémiai Díjat, a Leroy P. Steele-díjat, valamint a Rolf Schock-díjat.
0 Megjegyzések