Romy Schneider, az európai film világának egyik legszebb és legkedveltebb színésznője, Erzsébet királyné, azaz Sissi legkedveltebb megformálója a filmvásznon harminc éve, 1982. május 29-én halt meg.

(MTI) - Rosemarie Magdalena Albach-Retty 1938. szeptember 23-án született Bécsben, mindkét szülője népszerű színész volt. A feltűnően szép lány már tizenöt évesen szerepelt anyja, Magda Schneider oldalán az Amikor a fehér orgona újra virágzik című szentimentális filmben.

A népszerűséget a Sissi-sorozat hozta meg számára, a Habsburg-mítoszt, Erzsébet királyné életét idéző romantikus filmekben tinédzserként is meggyőző erővel alakította Ferenc József feleségét. A sorozat első darabja, az Egy királyné gyermekévei 1955-ben Németországban lekörözte még az Elfújta a szelet is, Romyt a német nyelvterület legkedveltebb színésznőjeként ünnepelték, s azt írták róla, "a legjobb, amit Ausztria a valcer óta felfedezett".

A szerep azonban foglyul ejtette, ezért szakított vele. A negyedik részt már nem vállalta és Párizsban kezdett új életet. 1958-ban ismerkedett meg a pályakezdő Alain Delonnal, akivel hamarosan magánéletüket is összekötötték, ők lettek az európai mozi álompárja. Magánélete így rendeződött ugyan, de a szakmában odahaza már nem foglalkoztak vele, Franciaországban még nem ismerték. Barátja, az olasz rendező Luchino Visconti osztott rá szerepeket filmjeiben, próbálkozott Hollywoodban is, de ott csak a szépségét méltányolták.

A hatvanas évek elején újra meglódult filmes karrierje, véget ért viszont viharos kapcsolata Delonnal. A jóképű férfi szerette, de csalta és verte, megalázta és megsértette, végül 1963-ban elhagyta - ráadásul a szakítást levélben jelentette be. Ők ketten csak 1968-ban dolgoztak ismét együtt, Az úszómedence című, krimibe forduló lélektani drámában érezhetően vibrált köztük a levegő.

Romy Schneider a hatvanas évek végére bájos üdvöskéből drámai színésznővé érett, eljutott a giccstől a művészetig. Manírjait levetkőzve érzelmileg bonyolult karakterek formált meg, sebezhető és érzékeny, de kemény, határozott és modern nőket is hitelesen alakított. Nagy sikerrel szerepelt a Ludwig című olasz filmben, a német múltat kritikusan feldolgozó A vonat és a Csoportkép hölggyel című alkotásokban.

A közönség szerette, a kritika dicsérte, kétszer is megkapta a legjobb francia színésznőnek járó César-díjat, de emberként boldogtalan maradt. Nem találta az igazit, talán mert még mindig az "élete férfijának" tartott Delont kereste. Első, gyorsan tönkrement házasságából fia született, másodszorra a nála 15 évvel fiatalabb személyi titkárát választotta, ő lett Sarah lányának apja.

Az egyébként is zaklatott színésznőt megviselték magánéleti kudarcai, 1981-ben egyik veséjét el kellett távolítani, s amikor egy balesetben 14 éves imádott fiát is elvesztette, láncdohányos lett, az alkoholhoz és a gyógyszerekhez menekült.

Egy új szerelem révén úgy tűnt, kilábal a depresszióból, 1981-ben újra kamera elé állt. A depressziótól, az állandósult lelki és fizikai kimerültségtől azonban nem tudott szabadulni. Romy Schneidert alig 43 évesen, 1982. május 29-én találták holtan párizsi lakásában. Sokáig úgy tartották, hogy önkezével vetett véget életének, de a valóságban halálát szívelégtelenség okozta. Élete nagy szerelme, Alain Delon a Paris Match oldalain hosszú szerelmes levélben búcsúzott tőle. A Sissi-szereptől halálában sem menekülhetett: Németországban a tévék a romantikus Habsburg-filmeket vetítették emlékére.

A francia posta 1998-ban, a német 2000-ben adott ki bélyeget portréjával, életéről Németországban musical és tévéfilm is készült.